Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény és az iparjogvédelem

2. sz. KERESKEDELMI JOG 55 jogi személynek, két szerve van: a közgyűlés és a képviselő. A közgyűlést összehívhatják: t. az adós, 2. a képviselő. 3. a forgalomban levő kötvénytőkének egyhuszadát képviselő kötvényesek. Ez a rendelkezés kétségkívül könnyebbé teszi a közgyűlés összehívását, amelyet nincs ok úgy megnehezíteni, mint azt a magyar rend. 2. §-a és a német törv. 3. §-a teszi. Az említett jogforrásokkal nagyjában megegyező rendelkezéseket tartalmaz a javaslat a közgyűlés összehívását illetőleg, valamint arra nézve is, hogy az adós birtokában levő kötvények a közgyűlésről ki vannak zárva. Megállapítja továbbá, hogy a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a még be nem váltott és az adós birtokában nem levő kötvénytőkének kétharmada képviselve van. a határozathozatal pedig', amennyiben a törvény kivételt nem tesz. egyszerű szótöbbséggel történik. A javaslat semmisnek nyilvánítja azokat a határozatokat, amelyek a kötvényeseket egyenlőtlen elbánásban részesítik. A közgyűlés továbbá nem kötelezheti a tagokat, hogy az adósnak további hitelt nyújtsanak (pótbefizetés), sem pedig nem egyezhetik bele abba. hogy a kötvények névériéke lejebb szállíttassék A kötvényeknek részvényekké való konvertálását csak abban az esetten határozhatja el. ha ennek lehetősége már a kötvénykibocsátási prospektusban ki volt mondva, kötvényesi jogokról való lemondást a kötvénytöke háromnegyedét képviselő közgyűlés háromnegyed szótöbbséggel csak akkor határozhat el, ha ezáltal az adós csődje, vagy fizetésképtelensége elkerülhető lesz. Lgyanilyen quorum és szavazattöbbség kell akkor is. ha a közgyűlés beleegyezik abba. hogy az adós egy más társasággal fuzionáljon, vagy társasági formáját megváltoztassa. — A közgyűlésnek törvényszerű működését az illetékes bíróságnak ellenőrzése biztosítja, amely mind kérelemre, mind pedig hivatalból közbeléphet akkor, ha a törvény előírásai nem tartattak be. (quorum. minősített többség.) A jogi személynek másik fontos szerve a képviselő, akit a közgyűlés választ. A képviselő nem lehet az adós társaságnak sem ügyvivője, sem alkalmazottja. Ha az adós társaság francia, kötelezve van a képviselőnek megadni minden olyan felvilágosítást, amelyet saját részvényeseinek is meg kellene adnia. Ha azonban az adós társaság külföldi és a kötvényesek képviselőjét ebben a kedvezményben nem részesíti, akkor a kötvényes közgyűlés elhatározhatja, hogy megveszi az adós társaság részvényeinek azt a minimális mennyiségét, amely a közgyűlésen való szavazáshoz megkívántatik. A javaslat első részének utolsó §-a kimondja, hogy az egyes egyénileg is gyakorolhatja az öt megillető kötvényesi jogokat, amennyiben azt a kötvényes közgyűlés illetőleg képviselő nem teszi. A második részben található jogszabályok az adósra vonatkozó normák felállításával a kötvények iránt való bizalmat igyekeznek minél szélesebb körben vissza állítani. A 15. §. meghatározza azt az arányt, amelynek az adós társaság alaptőkéje és kötvénytökéje között kell lennie. Nem kis mértékben csökkenti ugyanis az adós szolvabilitását, ha tökeszükségleteinek igen nagy részét kötvények űtján szerzi be. (osztalékot veszteség esetén nem lehet űzetni, míg kamatokat mindig kell. s ez a kötelezettség a társaság tartalékjait emészti fel.) A javaslat azonban, tekintettel a régebben fennálló vállalatok nagyobb ellenállóképességére, nem rideg számarányt állapít meg, hanem kimondja, hogy mindazok a vállalatok, amelyek 5 éve még nem állottak fenn. az alaptőkéjüknél nagyobb értékű kötvénymenynyiséget nem bocsáthatnak ki. Az öt évnél idősebb vállalatok elmehetnek az alaptőke kétszereséig. Sőt bizonyos minősített quorummal és szavazattöbbséggel az öt évnél idősebb vállalatok, az előzőleg már kibocsátott kötvények birtokosainak beleegyezésével elhatározhatják, hogy az alaptőke négyszereséig terjedhető kötvény-meny nyiséget fognak kibocsátani. — A javaslat 16. §-a megtiltja a kötvényeknek olyan kibocsátását, hogy azoknak bizonyos idő múlva való visszafizetését, ha az adós közben csődbe, vagy fizetésképtelenségbe jut, — egy másik társaság garantálja és ez utóbbinak az adós bizonyos évi díjat fizet. Ez a garancia-vállalás ugyan első pillanatra a kötvényesek érdekeit látszik szolgálni, azonban ez az előny csak látszólagos. A garancia-vállalásért időnként fizetendő díj (amely a garanciavállalónak lehetővé teszi a megállapított idő alatt az esetleg visszafizetendő tőke kiképzését) nagyban csökkenti a vállalat tőkeerejét, ami a hitelezőknek semmiképen sem lehet az érdeke. Azonkívül tegyük fel, hogy a társaság pár évvel a kibocsátás után csődbe jut. Ilyenkor a hitelezőnek nem sok vigaszt nyújt az a körülmény, hogy tőkéjüket ötven év múlva kamatok nélkül visszakapják. A csődtömeggel szemben érvényesíthető követelésük pedig esetleg azon a címen lesz megtámadható, hogy tőkekövetelésük garantálva van. Ez pedig, számítva a kamatokat, még a részkielégítésnél is kedvezőtlenebb lehet. — A javaslat továbbá a kötvényesek megtévesztésének elejét veendő, előírja, hogy mindenegyes kötvényen fel kell tüntetni a kötvényeseknek törvényadta jogait és a kötvénytartozás valamennyi feltételét. Az adatok helyességéért a kibocsátó felelős. Végül a 19. és 20. §§. a német törvényhez hasonló büntető szankciókkal sújtják azokat, akik a törvény rendelkezéseit megsértik, vagy kijátszák. ifj. dr. Kaltenecker Viktor. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény és az iparjogvédelem. Az iparjogvédelem, miként az azzal foglalkozó érdekképviseletek és jogászok évtizedek óta panaszolják, mostohagyermeke a magvar igazságszolgáltatásnak. Eltekintve attól a bátran dzsungelnek mondható zavaros állapottól, hogy az iparjogvédelem minden ága a jogorvoslás terén más és más bíróság, sőt némelyik a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; hogy mintaoltalmi perekben a mintabitcrlás elbírálása az ipari hatóságok, a mintaérvénytelenítés iránti perek a kereskedelmi miniszter alá tartoznak; hogy a szerzői jogbitorlás a törvényszék mint polgári bíróság elé; védjegybitorlás mint vétség a büntető járásbíróság elé; a szabadalombitorlás mint kihágás ugyancsak a büntető járásbíróság elé; a tisztességtelen verseny mint vétség a büntető törvényszék elé tartozik. — Mindegyik esetben tehát más és más a fórum, holott az alapeszme: más szellemi tulajdonának kisajátítása, eltulajdonítása, ugyanaz. — Még inkább fokozza ezeket az eltéréseket, ha azt vizsgáljuk, hogy ezekben az ügyekben mely fokon történik a végső döntés. Aziránt nem lehet kétség, hogy egy nagyértékü szabadalomnak az eltulajdonítása legalább is olyan sűlyos deliktum. sőt