Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - One-man company

24 KERESKEDELMI JOG 1. sz. Tisztességtelen verseny. 19. Az, aki a pályaudvaron és utcán már más eladó társaságában levő vevőnek kéretlenül ismételten ajánlatokat tesz abból a célból, hogy az illetőt saját vevőjének szerezze meg, kétségtelenül tolakodó s így a tisztességtelen verseny tekintete alá eső magatartást tanúsít. (P. IV. 5903/1929. sz. a. 1930. nov. 11-én.) Az alperes eljárásának ilyetén megítélésén az sem változtat, ha a pályaudvaron és utcán való vevöfogdosás a helybeli szakma körében esetleg általános gyakorlattá is fajult, mert hatályos kereskedelmi szokás a törvénnyel ellentétben nem létesülhet és mások törvénysértő gyakorlata sem mentesíti a törvényes következmények terhe alól azt, akivel szemben — a versenytárs keresete folytán — magatartásának a törvény rendelkezéseibe ütköző volta megállapítást nyert. 20. Minthogy az üzleti hirdetés már természeténél fogva szándékosan használt versenyző eszköz, az annak révén megnyilvánuló sérelmes magatartás is szükségkép szándékos versenyző cselekedetnek minősül, így, azonfelül, hogy a tvt. 1. §. alapján gondatlanság esetében is helye van kártérítésnek, a tvt. 35. §-a alapján való megállapítása sem sérti az anyagi jogot. (P. IV. 7851/1929. sz. a. 1930. nov. 21-én.) 21. Ingatlanokra vonatkozó adásvételt és bérletet közvetítő ipar gyakorlása során jelentkező tisztességtelen versenyző eljárás is a Tvt. alapján ítélendő meg s e részben közömbös, hogy a közvetített ügyletek maguk nem kereskedelmi jellegűek, mert a Tvt. annak 1. §-a értelmében általában az üzleti és nem csupán a kifejezetten kereskedelmi üzleti tisztességbe ütköző cselekményeket üldözi. (P. IV. 5143/1929. sz. a. 1930. december 3-án.) A bpesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai. 1. Cégjogi értelemben a telep a székhely fogalmával egyértelmű és a cégnek egy helyen (városban, községben) több telepe sem több önálló telep alakjában, sem a főtelep és fióktelep viszonyában cégbejegyzés tárgya nem lehet. Nincs törvényes akadálya azonban annak, hogy a cégjegyzéknek „Jegyzet" című 8. rovatába feljegyeztessék az a körülmény, hogy a cégnek a főtelep közelebbről megjelölt helyén kivül ugyanabban a községben másutt is külön üzlethelyisége van. P. VI. 12.271/1930.8. sz. a. 1930. nov. 27-én. 2. Az első bíróság az állandó bírói gyakorlattal egyezően helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alapszabályok oly rendelkezése, hogy a társaság hirdetményei vagylagosan három különböző hírlapban tehetők közzé, nem felel meg a K. T. 157. §.-a 15. pontjának, amelynek helyesen magyarázott értelmében az alapszabályokban egy bizonyos hírlapot olyannak kell meghatározni, melyben a társaság minden közzéteendő hirdetménye közzététetík. Helytelenül járt el azonban az elsőbíróság akkor, amidőn a törvénnyel ellenkező alapszabálymódosításoknak csupán igazgatósági ülésen történt helyesbítését az alapszabálymódosítás lényegtelenségére tekintettel érvényesnek minősítette és bejegyzését elrendelte, holott a K. T. 179. §-a az alapszabálymódosítást azok közt a tárgyak közt sorolja fel, amely tárgyakra vonatkozóan minden esetben csak a közgyűlés határozhat. P. VI. 12.151/1930. 47. sz. a. 1930. nov. 27-én. 3. A cégbíróság a részvénytársaság bejegyzését a cégszöveg törvényellenessége miatt akkor tagadhatja meg, ha a cégszöveg nem felel meg azoknak a szabályoknak, melyeket a K. T. és az annak alapján kifejlődött bírói gyakorlat a céghasználat jogszerűsége szempontjából megállapított. A nyelvtani szabatosság hiánya, vagy a szórend magyartalansága, — amint az elsőbíróság a felfolyamodó részvénytársaság cégében kifogásol, — ha a megérthetőséget nem zavarja és a cégszöveg különben alkalmas a vállalat tárgyának megjelölésére, nem lehet a cég bejegyzésének akadálya, mert bár helyeselhető a nyelvtanilag nem szabatos cégszövegek kiküszöbölésére irányuló törekvés, az alapszabályokat megalkotó közgyűlés által kiválasztott és a jelen esetben már be is jegyzett cégéhez ragaszkodó részvénytársaság a cégszöveg megváltoztatására a jogi szempontokon kívül eső okból nem kényszeríthető. A „Fiat automobilok magyar eladási részvénytársaság" nem szabatosan ugyan, de érthetően jelöli meg a vállalatnak azt a tárgvát, amelyet az alapszabályok ilyenül elsősorban meghatároznak, nevezetesen azt, hogy a részvénytársaság a Fiat néven ismert olaszországi cég által gyártott automobiloknak Magyarországon való eladásával foglalkozik. A Magyar Nemzeti Bank február 3-án, kedden délután 6 órakor tartja jövőévi közgyűlését. Az alapszabályok értelmében a közgyűlést 45 nappal előbb kell meghirdetni és azok a részvényesek vehetnek részt, akik már július 31-éig legalább 25 darab részvényt helyeztek letétbe és a letétet azóta sem vették vissza. A főtanács legutóbbi ülésén foglalkozott már az idei esztendő üzleteredményével és megállapította, hogy előreláthatóan 12%-os osztalékot fog fizetni. A múlt esztendőben az osztalék 13% volt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elhatározta, hogy villamos érdekeltségeit és üzleteit külön részvénytársasággá alakítja át. Az űj részvénytársaság Hungária Villamossági Rt. néven 10 millió pengővel megalakult. Az űj társaság további tőkeszükségletét, megfelelő feltételek mellett, hosszú időre biztosította. Az új részvénytársaságban érdekeltséget vállalt Svájc leghatalmasabb villamosítási vállalata, a Schweizerische Creditanstalt érdekkörébe tartozó Bank fiir Elektrische Unternehmungen zürichi cég, melynek Európa összes nagyobb államaiban villamossági vállalatoknál jelentékeny részesedése van. E tranzakció célja az, hogy Magyarország elektrifikálásának fejlesztésére újabb jelentős tőkék álljanak rendelkezésre, melyek új területeknek a bekapcsolását és a már villamos árammal ellátott területeken a villanyfogyasztás emelését célzó berendezések létesítését lesznek hivatva szolgálni. Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT