Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8-9. szám

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „KARTEL" MELLÉKLETTEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL melléklettel együtt: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONNYOLCADIK ÉVF. 8—9. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1931 SZEPTEMBER 1. Az aranypengő Irta: Dr. Bátor Viktor. r. Az aranypengő gazdasági szükségessége és célja. A pénz értékállandósága a gazdasági élet majdnem minden területén nagy jelentőséggel bír. Kétségtelen azonban, hogy ez a jelentőség a pénz csereérték-funkciója körében elég korlátolt. Soha semmilyen jogrendszer még nem érte el azt, hogy az olyan pénz, amely az állandó értékmérőnek tekintett jószággal pl. az arannyal szemben értékében csökkent, csereértékét rövidebb átmenettől eltekintve változatlanul megőrizze, vagyis a jogrend nem tudja megakadályozni, hogy az árak a devalvált pénzben kifejezve ne emelkedjenek. A pénzdevalváció igazi jelentősége tehát csak a pénzkövetelésekre gyakorolt hatásában jelentkezik. A pénztartozások kifizetésének, a pénztartozások teljesítésének módját ugyanis a jogrendszernek módjában van hatályosan úgy is szabályozni, hogy a pénztartozások teljesítése az elértéktelenedésre való tekintet nélkül történjék meg, mert az adósok fizetési kötelezettségének mérvét a bíróság útján való érvényesítés mértéke szabja meg. Ha tehát az a pénznem, amelyben valamely gazdasági területen a pénztartozások kisebb-nagyobb részben meg vannak határozva, az arannyal és minden más pénzzel szemben értékében devalválódik, a pénzkövetelésekben fekvő vagyon elértéktelenedése automatice bekövetkezik. A közelmúlt eseményei feleslegessé teszik, hogy a pénzkövetelésekben megtestesített vagyonoknak a pénzdevalváció által előidézett tönkretételét és e megsemmisülő gazdasági és erkölcsi hatásait e fejtegetések köré1 ben közelebbről jellemezzük.1 E hatások már önmagukban indokolttá teszik, hogy a jogrendszer a pénzkövetelések jogi sorsát a pénzérték esetleges megingásától függetlenítse. Elkerülhetetlenné teszik azonban a függetlenítést azok a gazdasági hatások, amelyeket a pénzkövetelések elértéktelenedé'• sétől való félelem előidézhet. Ha a hitelező attól fél, hogy követelésének összege az arannyal és minden más jószággal szemben értékét egészben, vagy részben elveszíti, igyekszik pénzkövetelését sürgősen behajtani I es a birtokába jutott pénztől megszabadulni, ! A hiteléletre felépített gazdasági élet megrázkódtatását és csődjét jelentené a pénzkövetelésektől való menekülésnek ez a láza. A bankok, éppen úgy mint minden más pénzadós képtelen tartozása összegét minden hitelezőnek, minden betevőnek egyszerre megfizetni, hiszen a hitel célja éppen az, hogy öszszege a gazdasági életben hosszabb-rövidebb időben megújuló felhasználást nyerjen. Ha tehát a hitelezők adósaiktól, a betevők a bankoktól összes tartozásaiknak, minden betétnek azonnal és egyszerre való megfizetését kívánják, mindazok a vállalatok, amelyeket a bank az azonnali visszafizetésre akar kényszeríteni, tönkremennek és adósai tönkremenvén, tönkremegy a bank is. A pénzkövetelésektől való menekülést tehát feltétlenül meg kell akadályozni. Eltekintve azonban a hitelszervezet szét| rombolásától, a pénztől való menekülés két ; súlyos következménnyel jár, abban a körben | is, amely körben a hitelezők pénzükhöz a : pénzkövetelések generális behajtása során hozzájuthatnának. Az egyik az, hogy az arany- és a valutavásárlás előidézi azt a hatást, amelytől való félelem kiinduló pontját képezte a pénztől való menekülésnek. Ha mindenki igyekszik pénzéért aranyat, va1 L. a szerzőtől: ,,A pénztartozások szabályozása a Polgári Törvénykönyvben." (Sichermann Emlékkönyv 1930. 4—7. lap.)