Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - Uj olasz részvényjogi büntető törvény

7. sz. KERESKEDELMI JOG 133 rendelet-alkotása a nagyobbik. Az augusztusi kartel-szükségrendelet után 1930 dec. 1-én egy újabb szükségrendeletet bocsájtott ki a birodalmi elnök, amely néhány, haladékot nem tűrő, de a törvényhozó testület által le mégsem tárgyaltathatott törvényjavaslat főbb rendelkezéseit ruházza fel joghatállyal, és a lakáskérdés, a munkajog és az adóztatás terén tartalmaz újításokat. Ez a szükségrendelet egyúttal beharangozza, hogy a BGB bérletre vonatkozó fejezete 1926. évig egy új törvény által a szociális szükségleteknek megfelelően módosíttatni fog: s Hedemann megjegyzi, hogy ezzel kapcsolatban a BGB haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseinek a revíziója is elkerülhetetlenné fog válni. A birodalmi elnök szükségrendeletével szoros összefüggésben megjelent a ,,Reichsgrundsátze für den Kleinwohnungsbau" — amely szintén szociális szükségleteknek a kielégítését célozza. Igen érdekes annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a ..Reichsgrundsátse" minő közjogi és magánjogi szankciók alatt állanak. A gazdasági vállalatok állami ellenőrzés alá helyezésének folyamatában nagy jelentőségű a biztosító-vállalatoknak fokozottabb állami felügyelet alá helyezésére irányuló törvényjavaslat — amely még mindig a Favag-koncern összeomlására vezetendő vissza. — Érdekes ennek a javaslatnak az a rendelkezése, amely kiveszi a bíróságok hatásköréből annak a kérdésnek az elbírálását, hogy valamely vállalat állami felügyelet alá tartozó biztosító vállalat-e, és ezen kérdés eldöntésének jogát átjátsza a felügyeleti hatóság tehát egy közigazgatási fórum kompetenciájába. Hasonló szellemű rendelkezést tartalmaz a szociáldemokrata párt által benyújtott karteljavaslat is. E szerint egyedül a megszervezendő ..Reichsamt für Kartell- und Monopolverwaltung" hivatott annak a megállapítására, hogy adott esetben kartellal ül. monopollal állunk-e szemben. (A magyar szociáldemokrata párt karteltörvény-javaslata éppen ellenkezőleg a kartelbíróságot kívánja centrális szervvé tenni. Ennek az elvi ellentétnek természetesen az az oka, hogy Németországban a szociálístáknak nagy politikai befolyásuk van és a független bíróság ítéletétől félnek, a magyar szociáldemokrata párt pedig a közigazgatási hatóságokkal szemben bizalmatlan. A német szociáldemokraták kartel-javaslata a kormány feladatává teszi a positív kartellpolitikát is, értve ezalatt azt, hogy a kormánynak kötelessége az egymással versengő vállalatokat kartelba kényszeríteni, a mennyiben azt az ország közgazdaságának az érdeke megkívánja. Az állam felelősségének kiterjesztése szempontjából nevezetes a Reichsgeríchtnek az a döntése, amely kimondja, hogy az állam felelős a még 1919 év végén létesített és azóta megszűnt ki- és behozatali szervek (Stellé-k) magánjogi tartozásaiért, még akkor is. ha azok önálló jogi személyiséggel birtak. A tisztességtelen verseny körében érdekes alakban veti fel a monopol-visszaélés kérdését az u. n. ..Schenker-Yertrag". Itt a tényállás a 1 L. ezen lap 1931. évi 3-ík (mára 1.) számát. következő: A német államvasútaknak az árúszállítás terén újabban erős konkurrense támadt a teherszállító automobilokban, A Reíchsbahn ennek okát elsősorban abban látja, hogy a feladó telephelyétől a vasútállomásig, és az érkezési vasút-állomástól a címzett telepére való elkerülhetetlen autószállítás aránytalanul drága. Ő tehát a következő megoldást eszelte ki: szerződést köt egy fuvarozó vállalattal, a Schenker GmbH-val, amely szerződésben a Schenker cég a német államvasútak által nyújtott kedvezmények fejében kötelezettséget vállal az iránt, hogy egyrészt elfogadja a Reíchsbahn előírt csökkentett és egységesített szállítási tarifát, másfelől pedig bizonyos távolságokon felül rendszeresen kizárólag csak a Reichsbahnnal szállíttat. A többi fuvarozó vállalatok, amennyiben be akarnak kapcsolódni a tervbe, alszerződéseket köthetnek a Schenker GmbH-val. — Kérdés, joga van-e a Reíchsbahnnak, mint állami befolyás és ellenőrzés alatt álló manopol-vállalatnak ilyen megállapodásokat létesíteni, továbbá hogy nem alkalmaz-e ez által a Reíchsbahn jogosulatlan Sperré-t az outsider autón fuvarozó vállalatok irányában? — Heidemann mindkét tekintetben jogosultnak látja a Rechsbahn eljárását. Az elmúlt évben elég komolyan foglalkoztak Németországban az ifjúság részére kötelező egyéves ..Arbeitsdienst" meghonosításának gondolatával, amely elsősorban a katonaév pótlását célozta volna. Igen súlyos szociálpolitikai és nevelési szempontokat is hoztak fel mellette. A terv azonban a financiális kérdésen — úgy látszik — megbukott. Kiszámították ugyanis, hogy az .Arbeitsdienst" a birodalmi költségvetésnek cca évi 1.35 milliárd márkával való újabb megterhelését jelentené. A jenai beszámoló nagy hozzáértéssel és művészettel tükrözi vissza azt a kétségbeesett erőfeszítést, amelyet a német nép az elmúlt félévben kifejtett. Hatása lesújtó. Mert bár Hedemann drámájának színhelye a Rajna és Visztula köze; mégis a tárgyalt kérdések túlnyomórészt Európa közös problémái. Csak éppen egyes kérdések Németországban jobban kiéleződnek, mint másutt. Dr. Hoff György. Uj olasz részvényjogi büntető törvény. Az egész világot megrendítő súlyos gazdasági válság szülöttje ez az új olasz törvény (1930. november 21.J,1 mely azzal véli részvénytársasági vállalatok körében előforduló bukások számát csökkenteni és így a gazdasági válságot egyhíteni, hogy szigorú rendelkezéseket léptet életbe azok ellen, akik ,,súlyosan vétkeznek a gazdaság ellen azáltal, hogy a társaságokba vetett bizalmat megrendítik." 3—10 évi fegyházzal és 10.000—100.000 líra pénzbüntetéssel sújtja a törvény azon alapítókat, igazgatósági tagokat, könyvvizsgálókat és felszámolókat, akik üzleti vagy közgyűlési jelenj tésükben vagy pedig a mérlegben hamisan tüni tetik fel a részvénytársaság vagyoni helyzetét. ; Ugyanez a súlyos büntetés éri azokat az igazgaI tósági tagokat, akik hamis mérleg alapján nem 1 Lásd Rosendorff: Das italienische Aktienstrafrecht vom 21. November 1930, Zentralblatt für Kani delsrecht, 1931, év 5, szám.