Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A genfi csekkjogi egyezmények

7. sz. KERESKEDELMI JOG 131 SZEMLE. A genfi csekkjogi egyezmények. A csekkjog egységesítésére vonatkozó törekvések, melyek immár közel fél évszázados múltra tekinthetnek vissza, végre az ez év február 23—március 19-ig tartott genfi konferencián betetőzést nyertek. A mult évben készült el a nemzetközi váltójogi egyezmény, amelyet most a csekkjog egységesítése követett. A genfi konferencián 30 állam vett részt és a konferencia egyezményeit 20 állam írta alá, közülük Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Csehszlovákia stb. Magyarország az egyezményeket még nem írta alá, Anglia csak az illetékjogi egyezményt fogadta el, az Egyesült Államok egyiket sem. A konferencián kidolgozott egyezmény (E.) szerint1 az aláíró államok hasonló feltételek mellett kötelezik magukat az egyezmény ratifikálására, mint a váltóegyezményben. Az egyezményhez első függelékként az egységes csekktörvény szövege, második függelékként a fenntartások felsorolása van csatolva. A kolliziós normákról és az illetékjogi kérdésekről két külön egyezmény készült. A csekk lényeges kellékeit az E. a csekktörvénnyel (Cst.) lényegileg azonosan szabályozza, azzal a különbséggel, hogy a számlakövetelésre való utalást az E. nem kívánja meg. továbbá az E. szerint a csekk öszszegét nem szükséges betűkkel kiírni. Csekkutalványozott az E. szerint is csak bankár vagy az egyes nemzeti törvényhozások szerint ezzel egy tekintet alá eső személy lehet, mindazonáltal e kellékek hiánya az okiratot mint csekket nem teszi érvénytelenné. Az egyes államoknak azonban jogukban áll a csekket ily esetben érvénytelennek tekinteni. A csekk elfogadása az egyezmény szerint is nem írottnak tekintendő, de egyes államok (Franciaország stb.) üzleti szokásaira való tekintettel az egyes államok törvényhozásának hatáskörébe utaltatott a „certifikáció", „vizűm" stb. szabályozása, feltéve, hogy ezek joghatálya az elfogadáséval nem azonos. Az E. is ismer rekta-csekket, rendeletre és bemutatóra szóló csekket, de a rendeletre szóló csekket, eltérőleg a Cst.-tői ipso jure forgatható papírként konstruálja. Újítás a bizományi csekk szabályozása, mely harmadik számlájára szól és holland mintára lehetővé teszi, hogy kisebb vidéki pénzintézetek nagybank üzletbarátaik számlafedezete terhére csekket bocsássanak ki. A Cst. szerint kibocsátó és utalványozott egy személy nem lehet. Ez az E. alapelve is, de egy kivételt enged: t. L, ha a kibocsátó cég egy másik üzlettelepére utalványoz csekket. De az egyes államoknak jogukban áll még ily esetben is eltiltani az oly bemutatóra szóló csekkeket, amelyeknek kibocsátója és utalványozottja ugyanaz. Az E. megengedi a csekk telepítését is. A bemutatóra szóló csekk átruházásának módja az egyszerű átadás. Az ily csekkre vezetett forgatmány, szemben a Cst-vel, mégsem ha1 Lásd: Sokai: ,,Die Genfer Scheckrechtskcmferenz 1931., Mitteilungen des Verbandes Österreicbischer Bankén und Bankiers". 1931. 6—7. szám. tálytalan, hanem hatása az, hogy a forgatót visszkereseti kötelezetté teszi, anélkül azonban, hogy ezzel maga a csekk rendeletre szóló papírrá változna át. „Bemutatóra" szóló forgatmány — üres forgatmány. Az utalványozottra való forgatmány nyugta; de az E., szemben a Cst-vel, azelőtt egy kivételt enged, t. i. ha az utalványozottnak több telepe van és a forgatmány más telepre szól, mint amelyikre az utalvány. Á csekk látra fizetendő és minden ellenkező utasítás nem írottnak tekintendő. A postdatált csekk problémáját az E. ügy oldja meg, hogy ha ez a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutattatik be fizetés végett, ügy az a bemutatás napján fizetendő. Természetesen az egyes országoknak módjukban áll a postdatálást magánjogi, büntetőjogi és illetékjogi hátrányokkal sújtani. A bemutatási határidők tekintetében az E. rendelkezései a következők: a belföldön kiállított és belföldön fizetendő csekk bemutatási határideje 8 nap, de ezt a határidőt az egyes államok szabadon meghosszabbíthatják. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kiállíttatott, ügy a) 20 nap a bemutatási határidő, ha a kiállítási és fizetési hely ugyanazon világrészben van és b) 70 nap, ha különböző világrészekben vannak. Ezen határidők az egyes államok által azonban az egyik területén kiállított és a másik területén fizetendő csekkek tekmtetében szerződésileg megvaltoztathatókEllentétben a mi csekktörvényünkkel, az E. kimondja, hogy a csekktulajdonos részletfizetést vissza nem utasíthat. A csekk visszavonásának nagyfontosságú kérdését az E. nem szabályozza, hanem az egyes államok törvényhozásának kompetenciájába utalja. A csekk beváltásánál az E. az utalványozóitól kellő gondosságot kíván meg és nem jogosítottnak való fizetés esetén az utalványozottal csak akkor mentesíti, ha terhére sem dolus, sem culpa lata nem róható. Rendeletre szóló csekknél elég a forgatmányok összefüggő láncolatának megállapítása, az aláírások valódiságát vizsgálni nem kell. Arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a hamis, illetőleg hamisított csekk beváltásának veszélyét ki viseli, a konferencia kimondta, hogy ennek szabályozása nem tartozik az egyezményre, tehát ez az egyes államok által külön szabályozandó. Az idegen pénznemre szóló csekkek fizetését az E. olykép rendezi, hogy az ily csekkek a fizetés helyén forgalomban levő pénznemben is teljesíthetők, ha a csekk a bemutatás alkalmával ki is fizettetik. Ilyenkor az átszámítás az aznapi árfolyam szerint történik. (Az effektivitási clausula persze a megjelölt pénznemben való fizetésre kötelez.) Ha azonban az utalványozott a csekket a bemutatáskor be nem váltja, úgy a csekktulajdonos választhat, hogy az átszámítás a bemutatás vagy a fizetés napjának árfolyama szerint történjék (ez újítás a Cst-vel szemben). A keresztezett csekk szabályozása a konferencián sok vitát okozott. Az E. ismer 1. általános keresztezést, mely két párhuzamos vonással történik, melyek között vagy semmi sem áll, vagy a „bankár"' szó vagy hasonló elnevezés,