Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 5. szám - A német részvény-tervezetnek az előre megállapított tőkét (genehmigtes Kapital) szabályozó 171-177. §-airól

94 KERESKEDELMI JOG 5. sz. részt a belföldi piacot sem elégítik ki az eddigi tőkebeszerzési lehetőségek. Ezzel a r. t. nagyobb mozgási szabadságot ér el. A vezetőség önállóan elhatározhatja és végre­hajthatja az alaptőkeemelést és így lehetővé válik az, hogy biztosan és időveszteség nél­kül kihasználjon minden tőkebeszerzési al­kalmat. A visszaélések meggátlása érdekében elő­írja a tervezet, hogy ha ezt a felhatalmazást módosított alapszabályok akarják megadni, úgy a módosításhoz szükséges a közgyűlésen képviselt tőke háromnegyedrészének hozzá­járulása (171. §.), hogy az ily tőkeemelés leg­feljebb az alaptőke felére irányulhat (173. §.), hogy az üzleti jelentésben, ez a művelet fel­említtessék (110. §.) stb. Az Igazságügyminiszter egyes testületek­hez a részvényreform dolgában kérdéseket intézett, a mi kérdésünkre vonatkoznak a 35—54. számú kérdőpontok. Legnagyobb súllyal a Deutscher Anwaltverein válaszai bírnak, melyek a következők. Az autorizált részvényekre vonatkozó re­form behozatala kívánatos. Az eddigi jogi formák megnehezítik a r.-t.-oknak azt, hogy közvetlenül forduljanak a tőkepiachoz. A nagyobb mozgási szabadságot megadja az autorizált tőke és éppen a tőkeszegénység idejében kívánatos, hogy legyen ily szaba­dabb tőkeszerzési lehetőség. A készleti rész­vények lehetősége megszüntetendő, de he­lyükbe pótlásról kell gondoskodni és ily pót­lásul az autorizált tőke intézménye kínál­kozik. Ajánlotta az Anwaltverein, hogy már az alapításkor engedtessék meg ily tőke képzése, mert ellenkező esetben csekély lesz az ered­mény és ki is játszható olykép, hogy rövi­desen az alapítás után bocsátják ki őket, — azonban a tervezet ezt elvi okokból el nem fogadta. Visszaélések elhárítása érdekében az Anwaltverein ajánlotta azokat a korlátozá­sokat, melyeket a tervezet el is fogadott. Ez a reform nem találkozott osztatlan tetszéssel. Dr. Gustav Sintenis, a Berliner Handels­gesellschaftnak most elhalt nagynevű igaz­gatója szerint ezeket a részvényeket nyilván csak a készleti részvények pótlása kedvéért hozzák be. De ez a kérdés, hogy ily módon nem-e Belzebubbal kergetik ki az ördögöt. Ily alapvető módosításnak meghonosítása ve­szélyes kísérletet alkot, melynek kihatásairól nehéz előre véleményt mondani. Neki szemé­lyesen e pillanatban az ellene szóló aggályok túlsúlyban levőknek tűnnek fel. Justizrat Hugó Horrwitz hevesen ellenzi az intézmény megvalósítását. Előnyei kétesek, hátrányai elviselhetetlenek. A közgyűlést megfosztja egyik legfontosabb jogától. A ve­zetőség kezébe bianco-meghatalmazást ad. Jó oka volt annak, hogy eddig a döntés a köz­gyűlésre bízatott, mert hogy szükség van-e a tőkeemelésre, azt rendszerint csak az egyes esetben lehet eldönteni. Amerikában az alap­szabálymódosítás hosszadalmas és nehéz. Németországban gyors és könnyű és így nem kell tartani tőle. Ha ezt a nagy jogot kiveszik a közgyűlés kezéből, félő, hogy az lesz foko­zatosan a fejlődés menete, hogy majd a köz­gyűlés egyéb jogait is átruházzák a vezető­ségre. Sok veszélyt lát evvel az intézménnyel kapcsolatban, főleg az árfolyam befolyásol­hatását a vezetőség részéről. A tervezet az elővételi jog kizárását megnehezíti, ezt a megnehezítést az engedélyezett tőkénél a ve­zetőség fogja elrendelni és végrehajtani, — amely lehetőséget tetszése szerint kihasznál­hatja, a részvényeket átengedheti jó emberei­nek és ezzel az eddigi részvényeket hátrá­nyosabb helyzetbe juttathatja. Horrvitz sze­rint ezen veszélyek ellen a tervezet csak egy előnyt említ fel: a nagyobb mozgási szabad­ságot. Ennek azonban nem kell túl nagy súlyt tulajdonítani, mert a komoly, reális reflektáns csak azt fogja nézni, hogy előnyös üzlet kínálkozik-e neki és ha igen, megköti az ügy­letet a közgyűlés jóváhagyásától függően. II. Véleményem szerint helyes a tervezet álláspontja és ajánlatos volna az engedélye­zett tőke intézményét a tervezett reformmal kapcsolatban nálunk is meghonosítani. A ter­vezet indokai és a fentidézett vélemények meg­győzőek. Tőkeszegény ország a külföldi tőkét nem nélkülözheti, ez pedig szívesebben köt meg olyan ügyletet, mely feltételek és nehéz­ségek nélkül könnyen lebonyolítható. Horr­witz kételyeit pedig eloszlathatja az éppen általa idézett 1926. évi francia kamarai ekkép szóló jelentés: „Amióta r.-t.-ok létez­nek, a közgyűlésnek mindig józan észről tettek tanúságot és nagyon ritkák az esetek, amelyekben a vezetőségnek indítványát ok nélkül elvetették." Az esetek legtöbbjében tehát tisztán formaság az ilynemű vezetőségi indítványnál a közgyűlés határozatának a bevárása. Az új részvények kibocsátásának részle­teit a 171—177. §-ok helyesen és a célnak megfelelő módon szabályozzák. A GARATÜREG a légzőszervek megbete­gedésének kapuja. Ha fertőzés ellen védekezni akar, használja az orvosilag elismert Panflavin­pasztillákat. • AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* \ » \ \ DR€fi€R BflKSOR | : t •YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYYYYY'^

Next

/
Thumbnails
Contents