Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 213 Oldal 61 120 156 zandó rendelkezése szerint a szövetkezet minden tagja megtámadhatja a közgyűlés határozatát, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik ... 89. Az igazgatóság nem állapíthat meg a válla­lat terhére maga részére oly javadalma­zást, mely az alapszabályokban tüzetesen körülírva nincs. — Ily perek visszamenőleg nem indíthatók, mert a forgalom bizton­ságának veszélyeztetésével járna 90. Alaptökefelemelésnél az egyenlő elbánás elvének megsértése alapján a közgyűlési határozat megsemmisítése Vétel, 91. A magánjog keretébe tartozó jogviszonyok megítélése rendién sem alakult ki a bírói gyakorlatban olyan jogszabály, amelynél fogva hitelesnek és döntésre alapul szol­gálónak volna elfogadandó oh' mintavétel, amelv az ellenérdekű fél előzetes értesítése nélkül pusztán egyoldalúan, minden oly in­tézkedés mellőzésével történik, mely an­nak biztosítására volna alkalmas, hogy a mintavétel valóban pártatlanul és olv mó­don történt, hogy az a zsákolt, tehát egé­szében át nem tekinthető vaggon-szállit­mányból vett átlagmintának legven elfogad­ható 21 92. Az az anyagi jogszabálv. amelv szerint az egységes rendelés folvtán, de részletekben és folytatólagosan szállítandó árúra vonat­kozó vételi ügylet esetében a vevő az egyik részletként szállított árú nem szerződés­szerű minősége miatt a még nem teljesített részlet tekintetében is elállhat az ügylettől, nem minden esetben nverhet alkalmazást... 21 93. K. T. 3 19. §-a nem alkalmazható akkor, ha az ügvlet már meg van kötve és ennél­fogva a felek valamelyikének újabb nyilat­kozata nem az ajánlat elfogadásának, ha­nem a már megkötött szerződés módosítá­sát célzó új ajánlatnak minősül. — Anvagi jogszabály, hogy ha az eladó a teljesítést megtagadná, a vevő nvomban fedezeti vé­telt eszközölhet s az így előállott külön­bözetet követelheti, vagy pedig a levél vé­telét követő napon létező árkülönbözetet... 42 94. A vételügyletet létesítő szerződés megkö­tésével és az árú átadásával a vevő tulaj­donjogot szerez. Ennélfogva, ha ezzel ellen­tétben az eladó a tulaidonátruházást felté­telhez, a vételár megfizetéséhez fűzi. ezt a tulajdonszerzés megtörténte előtt, tehát az átadáskor, vagv ezt megelőzőleg kell ki­kötnie, mert ellenkező esetben az átadás dologjogi hatálya beáll és a vevő az árú tu­lajdonjogát megszerzi. Ha tehát az eladó a tulajdonátruházást a vételár megfizetésé­hez, mint feltételhez köti. ezt legkésőbb az árú átadásakor kell megtennie 102 95. Állandó bírói gyakorlat szerint a rendelke­zésre bocsátás jogossága esetében a vevő­nek a K. T. 347. *-ában meshatározott megőrzési kötelessége s ebből folyó felelős­sége csak addig az időpontig terjeszthető ki, amíg az eladó abba a helvzetbe jut. hogy az árú felől rendelkezhetik és ennél­fogva az eladó a saját rendelkezési kése­delmével okozati összefüggésben álló károk megtérítését a vevőtől nem követelheti. A vevő csak azért a kárért felel, a melyet az eladó rendelkezésére bocsátott de még bir­tokában és őrizetében levő árú kezelése és elraktározása körül tanúsított vétkes gon­datlansága idézett elő 137 Oldal 96. Fagyálló tégla helyett hasznavehetetlen téglának szállítása a K. T. 350. §-ának al­kalmazására jogosít 97. A tulajdonjog fenntartásával kötött vétel­ből eredő jogait nem veszti el hitelező az­zal, ha a neki fedezetül adott váltót leszá­mitoltatja, mert ennek dacára vevővel ő jogviszonyban marad 98. Az elállási jog megszűnik, ha a jogosult a kikötött időben nem gyakorolja. — A vé­telár-részleteknek az eladó javára való visszatartása nem ütközik a jó erkölcsökbe, mert ez lényegében kötbér jellegű 99. Eladó kikötvén, hogy amennyiben vevő szerződési kötelezettségének pontosan ele­get nem tesz, az autót elhozathatja s nyil­vános árverésen eladhatja, e tényével nem állott el az ügylettől s így a hátr. vétel­árkövetelést érvényesítheti 100. Gép pontos hajtóerejét csak műszaki vizs­gálattal lehet megállapítani; tehát az nem olyan tulajdonság, melyet a vevőnek a K. T. 346. első bekezdése értelmében az átvé­tel után haladéktalanul észlelnie kell; a hajtóerőben mutatkozó hiányosság tehát ú. n. rejtett hiány 101. A vevő a késedelmes eladó terhére a fe­dezeti vételt rendszerint a teljesítés helyén köteles eszközölni Közvetítési díj. 102. A kikötött és a szokásos ügynöki jutalék megfelelően mérsékelhető, ha az adott esetben az ügynök kifejtett tevékenységé­hez és a szerződő feleknek a közvetített ügylethez fűződő vagvoni érdekéhez viszo­nyítva túl magasnak látszik 103. Az anyagi jog szabályai szerint a kölcsön­ügylet létrejötte csak a kölcsön tárgyának átadásával nyer befejezést s ennek meg nem történtéig az alkuszt a kölcsönügvlet közvetítéséért díj csak akkor illeti, ha kö­zötte és a megbízó között olv megállaoodás létesült, hogy a díj már akkor is követel­hető, ha a kölcsönadó s kölcsönvevő fél a kölcsönügvlet tekintetében megegyeztek ... 104. A csak alkalomszerűen, egy esetben tör­tént, bár kikötött díjazás melletti ingatlan közvetítés, a törvényben meghatározott „üzletszerű" közvetítés fogalmát ki nem me­nti 105. A K. T. 263. S-ával nem áll ellentétben és ezért irányadó az 1922. XII. t.-c. 34. §-a, mely szerint az, aki pénzkölcsönt hatósági engedély nélkül közvetít, ebből kifolvólag közvetítési díjat nem igényelhet Biztosítás. 106. A biztosítási szerződés kiegészítő részét képező általános feltételekben foglalt az a kikötés, mely a kor tekintetében történt helytelen adatbevallásról intézkedik, csak jóhiszemű tévedésre vonatkozik, de nem hivatkozhatik arra az, ki szándékosan tett hamis bevallást 107. A háborúban szerzett neurasthénia beval­lása nem mentesíti a biztosítottat az alól, hogy maga is kutasson, mi volt az újabb vér- stb. vizsgálat oka. Ennek elmulasztása folvtán elutasítás 108. A biztosítási szerződés kiegészítő része gvanánt szolgáló általános biztosítási fel­tételek 2. -a szerint a biztosító szavatossága csak akkor kezdődik, midőn a kötvény kézbesíttetett és az abban nvugtatványo­zott összeg készpénzben kiegyenlítést nyert. 175 189 189 190 191 191 22 102 138 159 23

Next

/
Thumbnails
Contents