Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Dr. Mautner Dezső - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása [Könyvismertetés]

8U KERESKEDELMI JOG 4. sz. ügyletnek ebből folyó egyoldalú semmisége szolgáltat okot, a másik szerződő fél az ügylet tárgyának — ez esetben a gazdasági gépnek — természetben való visszaszolgáltatásán felül csupán annak szándékos vagy vétkes gondatlanságára visszavezethető megrongálásáért tartozik kárpótlással, valamint az esetleges hasznokat kell az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint kiszolgáltatnia, a gép forgalmi értékében beállott csökkenés megtérítésével ellenben nem terhelhető. Végül mérlegelés tárgyává tette a jogegységi tanács azt a szempontot is, hogy a kisbirtokos egyébként korlátlan cselekvőképességénél fogva — a megrendelésgyüjtésnek az eddigiekben tárgyalt esetétől eltekintve — szabadon, tehát a községi elöljáróság közreműködése nélkül is rendelhet nagyobb gazdasági gépet, módjában áll tehát a vételi ügyletet esetleg az eredeti feltételek megtartásával is ugyanazzal az eladóval utóbb — a törvénnyel összeegyeztethető módon — megkötni s az sem vonható kétségbe, hogy ily érvényes vételi ügylet nemcsak szóbeli vagy írásos szerződéssel létesíthető, hanem az ráutaló (konkludens) tények utján is megvalósulhat. Az elvi kérdésnek az ismertetett módon történt eldöntése a jogegységi tanácsnak azt a felfogását juttatja kifejezésre, hogy a gép elfogadása és használatbavétele egymagában véve ilyen ráutaló (konkludens) ténynek nem minősíthető. Egyébként pedig az eset körülményei szerint kell elbírálni, hogy forognak-e fenn a megrendelő kisbirtokosnak egyéb olyan tényei, vagy jognyilatkozatai, amelyekből a kifogástalan vételi ügylet megkötését meg lehet állapítani. Kelt Budapesten, a m. kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi és csődügyekben alakított jogegységi tanácsának 1931. évi február hó 14. napján tartott ülésében. általános. 58. Az „erkölcsi kötelezettséginek elvállalása a megjelölt feltételek bekövetkezése esetén jogilag is kikényszeríthető. (P. II. 2304/1930. sz. a. 1931. febr. 11-én.) Az alperes szövetkezet az 1927. évi március hó 19.-én kelt A. alatti szolgálati szerződéssel felperest 10 évi időtartamra ügyvezető igazgatónak alkalmazta. Az alperes nehéz vagyoni helyzete folytán és új tőke bevonhatása érdekében felperes a 6/A. alatti iratban kijelentette, hogy az alperes szövetkezet alapítása körül és egyéb végzett munkáiért az alperessel szemben semmiféle követelést nem támaszt; az általa aláírt 4. alatt jegyzőkönyvben pedig azt a kijelentést tette, hogy az alperessel szemben minden igényéről lemond és hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetnek nem alkalmazottja. Ezzel szemben azonban az alperesi szövetkezet a 6/A. és 4. alatti okiratokban kijelentette és ezt a kijelentést a B. alatti levelében is megismételte, hogy erkölcsi kötelességének tartja, hogy felperest egyéniségéhez, képességeihez és rangjához képest annak idején, ha a szövetkezet anyagi ereje megengedi, megfelelő álláshoz vagy keresethez juttatja, illetőleg, — mint azt a 6/A. alatti nyilatkozatban kifejezte: a körülményekhez és viszonyokhoz képest alkalmazza. Nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az erkölcsi kötelességvállalás jogi kötelezettséget nem szül. Az erkölcsnek a joghoz való viszonya az, hogy a jó erkölcsbe ütköző ügylet semmis, másrészt azonban vannak erkölcsi parancsok, melyek bizonyos irányú cselekvést írnak elő, anélkül azonban, hogy kifejezett elvállalás nélkül jogilag kikényszeríthetők volnának. Ahol azonban a kötelezettség nem az erkölcsi parancs erejénél fogva, hanem csak az elvállalásnál fogva áll fenn, és pedig egyéb jogokról való lemondás, vagy bizonyos jogok nyújtása ellenében; ott az elvállalt kötelezettség — még ha erkölcsi kötelességnek neveztetik is, — már nem tekinthető minden jogi jelentőség nélkül való és csak az erkölcsi parancsból folyó kötelességnek, hanem olyan kötelező ígéretnek, amelynek teljesítése a megjelölt feltételek bekövetkezése esetében jogilag is kikényszeríthető. Eszerint arra az esetre, ha a 4. és 6/A. alatti okiratokban foglalt feltételek bekövetkeztek, felperesnek joga nyilt volna az ott elvállalt kötelezettség teljesítését és nem teljesítés esetére kárának megtérítését követelni. A felperes újraalkalmazásának, illetőleg egyéniségéhez, képességéhez és rangjához képest megfelelő álláshoz vagy keresethez juttatásának az volt a feltétele, hogy a szövetkezet anyagi ereje, illetőleg a körülmények és viszonyok ezt megengedjék. Ámde felperes maga adta elő, hogy alperes szövetkezet üzemét meg nem indította, és akként azok a viszonyok, melyek mellett alperes anyagi ereje felperesnek újabb alkalmazását megengedné, be nem következtek. Felperes azt kívánta bizonyítani, hogy alperes a feltételek bekövetkezését maga hiúsította meg és ebből azt a jogi következtetést vonta le, hogy a feltétel bekövetkezettnek tekintendő és panaszolta, hogy az általa felajánlott bizonyítás mellőztetett. Ámde abból a tényállásból, hogy az alperes részére bizonyos üzleti lehetőségek fennállottak, még nem következik, hogy az alperes anyagi ereje az üzem megindítását meg is engedte volna, és hogy annak eredménye olyan lett volna, amely felperesnek újraalkalmazását is lehetségessé tette volna. Már pedig felperes arra nézve, hogy az üzem megindítása kedvező eredménynyel járt volna és hogy alperes tisztán az ő jogai kijátszása céljából nem indította meg üzemét, nem ajánlott fel bizonyítást. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a felajánlott bizonyítás mellőzésével felperest a keresetnek 1. és 2. pontjai alatt érvényesített fizetés és jutalék iránti követelésével elutasította. 59. Ha a szolgáltatás meghatározása az egyik szerződő felet illeti, ennek a szolgáltatást a méltányosság szerint kell meghatározni; ezért a méltánytalan meghatározást a másik fél elfogadni nem tartozik s azt a bíróság határozza meg. (P. II. 2571/1930. sz. a. 1931. febr. 10-én.) Felperes a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak a titkárságot vezető aligazgatója volt évi 165,550.000 korona összjövedelemmel; ott 27 évi szolgálat után nyugdíjaztatását kérve, kereskedelmi igazgatói minőségben 1924. dec. 1-étől 1927. évi december hó 31-éig terjedő 3 évre és 1 hónapra az alperes szolgálatába lépett akként, hogyha a szolgálatot a lejárat előtt egyik fél sem