Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése

74 KERESKEDELMI JOG 4. SZ. jutott, nem elegendő ahhoz, hogy az alapügyletről tudomással nem bíró forgatmányossal szemben az alapügyletből folyó kifogások érvényesíthetők legyenek. A fizetésképtelenségi jog köréből: Nem támadható me£ olyan cselekmény, melynek alapján a csődhitelező a követelés létrejöttével egyidejűleg kapott követelésére biztosítást. Ez állandó gyakorlat. Azonban új és nem egészen aggálytalan az ítéletnek az a rendelkezése, hogy akkor sem támadható meg az ilyen jogcselekmény, hogy ha a biztosítást az adós később effektuálta (P. VII. 2781/1929. K. J. 1. szám). Ez könnyen visszaélésekre, antedatálásokra vezethet. — Ezzel ellenkezőnek látszik a P. VII. 6827/1929. számú döntés (K. J. 6.), amely a megtámadás szempontjából vagyonátruházásnál azt az időpontot tekinti irányadónak, amidőn a vagyonátruházás tényleg effektuáltatott, vagyis ha az, akihez a vagyonátruházó nyilatkozat intéztetett, azt el is fogadta s amennyiben ez későbbi időpontban történt, a megtámadás szempontjából az utóbbi időpont az irányadó. A megtámadási jog elévülése tekintetében többször vitatott kérdés, hogy elévül-e a megtámadási jog, amennyiben a csődtömeggondnok a szükséges felhatalmazást a keresethez nem tudta becsatolni. A P. VII. 1527/1930. számú ítélet szerint (K. J. 8—9.), amennyiben a tömeggondnok a keresetet 6 hónap alatt benyújtotta, nem évül el a kereset, amennyiben a szükséges felhatalmazást ezen 6 hónapon belül megszerezte; még akkor sem, ha azt csak 6 hónap után mutatta be. A tisztességtelen verseny köréből több érdekes és elvi jelentőségű határozatot találunk, melyeket azonban éppen azok elvi jelentőségénél fogva bővebben akarunk ismertetni s így arra külön cikk keretében fogunk visszatérni. Yv A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése. Irta: Dr. Székely Miksa balassagyarmati kár. tvszéki tanácselnök. K. M. bérlő ellen 1928 aug. 29. napján több hitelező együttes kérvényben csődnyitást kért. E kérvény érdemi elintézése előtt más hitelező újabb csődkérvényt adott be. A kérvények együttesen tárgyaltattak. H. S. 1928 dec. 31. napján K. M. adós egyik ingatlanára végrehajtási zálogjogot szerzett. A bíróság a csődöt 1929 dec. 29. napján, tehát körülbelül egy évvel a zálogjog megszerzése után nyitotta meg. A tömeggondnok a zálogjog hatálytalanítását kérte, mert H. S. hitelező „a csődnyitási kérvény beadásáról" tudott és az általa szerzett zálogjog a többi hitelező érdekét sérti. H. S. elismerte, hogy a csődnyitási kérvény beadásáról tudomása volt, tekintettel azonban arra, hogy ő a zálogjogot a csődnyitást egy évvel megelőzőleg szerezte, a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése értelmében a keresetet elutasítani kérte. E jogeset elbírálása céljából nézzük a törvényt s ha ez világosan nem intézkedik, kutassuk a törvényhozó intencióját és a joggyakorlatot. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése szerint: „A közadós azon jogcselekményeinél, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt." A csődtörvény 27. §. 1—3. pontjaiban a megtámadhatóság eseteinél mindenütt ,,a csődnyitási kérvény beadása", illetőleg ,,a fizetések megszüntetése" kitételeket együttesen használja. Míg a csődtörvény 27. §. utolsó bekezdésében csak a „fizetések megszüntetéséről" beszél és a ,,csődnyitási kérvény beadását" nem említi. Közelfekvőnek tetszik tehát a gondolat, hogy az esetben, ha a közadós ellen ,,a csődnyitási kérvény" be volt adva és erről a másik félnek tudomása volt, — a jogcselekmény megtámadható, ha a csődnyitás 6 hónappal megelőző időben is történt. Én ennek az álláspontnak ellenkezőjét vitatom és ezt az alábbiakban kívánom kimutatni. Nehogy jogesetünknél az is vitássá tétessék, hogy ezúttal nem a közadós, hanem a hitelező jogcselekvényéről van szó, a megtámadhatóság szempontjából idézem a Kúriának 56. sz. polg. dönt. indokolásának 7. bekezdését: „Amint a végrehajtás utján szerzett zálogjognál, az adósnak jogcselekvényét a kiküldött végrehajtónak eljárása helyettesíti, a zálogjog előjegyzése után kieszközölt biztosításával a közadós cselekvényét a telekkönyvi hatóságnak eljárása helyettesíti." A csődtörvény 27. §-a a materiális csőd fennforgását a megtámadhatóság alapjául megkívánta. A materiális csőd igazolására különbséget tesz kereskedő és nem kereskedő között, — bár mindkettőnél a vagyoni elégtelenség képezi a materiális csőd fennforgását. Míg azonban a kereskedőnél ezt a vagyoni elégtelenséget már ,,a fizetések megszüntetésének" bármilyen formában való igazolása pótolja, — addig a nem kereskedőnél a megtámadhatóság előfeltétele ,,a csődnyitási kérvény beadása." A kereskedelmi csődnél a törvényben meghatározott egyéb előfeltételek fennforgása esetén a csődtörvény 27. §. 1—3. pontban elegendő kritérium ,,a fizetések megszüntetése". Ezt világosan kifejezi, amidőn az 1. pontban a csődtörvény 244. szakaszára hivatkozik. Míg a közönséges csődnél — mint a mi jogesetünkben — a megtámadhatóság feltételéhez nem elegendő csupán „a fizetések megszüntetése", — hanem ,,a csődnyitási kérvény" (vagy a bírói gyakorlat szerint egyéb kérvény) beadása, melynek folytán a formális csőd megnyittatott. Ezen felül természetesen szükséges előfeltétel még a csődnyitási kérvény beadásáról való tudomás. Ez a mi jogesetünkben megvan. Mint fentebb említettem, a törvény magyarázata szempontjából azonban kutatandó, hogy azért, mert a törvényhozó ,,a csődnyitási kérvény beadását" fel nem említi, nem kívánta-e ezzel kifejezni azt, hogy „a csődnyitási kérvény beadása" esetén a 6 hónap elmúlása dacára a jogcselekvény megtámadható?