Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - A német kartelbíróság joggyakorlata

3. sz. KERESKEDELMI JOG 63 differenciált figyelembevételével dolgozzák ki, hogy a Kúriánk egyes ítéleteire emlékeztetnek. Gondoljunk csak a fogalmak ama felmagasztosítóan világos, mélyen jogászi felismerésére, mint aminövel gyakorlatunk megteremtette házastársi kötelesség súlyos megsértésének, vagy ajándékozás hatálytalanításánál a durva hálátlanságnak tényálladéki elemeit. így a német kartelrendelet felrajzol egy tág keretet: unbillige Einschrünkung der wirtschaflichen Freiheit", amely indokul szolgálhat a kartelszerzödés rögtöni hatályú felbontására (fristlose Kündigung). Azonban ennek a fogalomnak a gyakorlati életbe való átültetése a bíróság feladata, ennek kell a vérszegény paragrafusba életet lehelni. És az esetek nagy számából tényleg kikristályosodik a gazdasági szabadságnak jogvédelmet igénylő formája. (Nálunk ez azért sem lehetséges, mert alig kerül kartelper a bíróságaink elé!) Tekintsünk már most egy esetet a sok közül, melyben a bíróság alkalmazza kifejlesztett gyakorlatát: Nyolcvanhét textilgyárból álló kartel egységes árak és feltételek mellett szállít, továbbá 10% rabattot ad azon vevőinek, akik kötelezik magukat minden szükségletüket kizárólag a kartelnél beszerezni. A kartel egyik tagja megszegi a megállapodást és karteláron alul ad el. Megindul ellene a kartellszerződésben szabályozott intern eljárás, bírság kiszabása végett. A gyár erre él a kartelrendelet 8. §-ban statuált rögtöni hatályú felmondási joggal. Ennek érvénytelenné nyilvánítása iránt a kartel a bírósághoz fordul. Eldöntendő az a kérdés, hogy volt-e az alperesnek — a német karteljog terminológiája Antragsteller és Antragsgegnert ismer — oly „nyomós oka", mely felmondását indokolttá teszi. Énnek igazolására alperes előadja, hogy a kartel árai olyan magasak és annyira nem számolnak a bekövetkezett dekonjunktúrával, hogy lehetetlen az üzemet továbbvezetni megrendelések hiánya miatt, különös figyelemmel az outsiderek olcsóbb árajánlataira. Hivatkozik továbbá arra, hogy a többi karteltagok, sőt annak vezetői nagy mértékben megszegik a kartelszerződést. A bíróság helyt ad a kartel kérelmének és hatálytalanítja a felmondást. Indokolásában kifejti, hivatkozással a kartelbíróság állandó gyakorlatára, hogyha a kartellegyelem oly mérvű meglazulása nyert volna bizonyítást, , hogy a kartel képtelen megfelelni kitűzött céljának", úgy ez a felmondás jogos oka gyanánt szolgálhatna. Ezzel szemben az lett megállapítva, hogy a kartel meglazulásáról és a kartelárak megszegéséről szóló híreket főként a kartel vevőjeként szereplő feldolgozó ipar egyes gyárosai terjesztették, azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy a kartel szétrobbantásával olcsóbb árakhoz jussanak. Jogszabály továbbá az, hogy a felmondás indokául szolgálhat az a körülmény, miszerint a kartelvezetőség nem képes megakadályozni az akár csak elszigetelten is fellépő szerződésszegéseket — ami pedig a konkrét esetben megállapítható volt —. azonban erre alperes sikerrel azért nem hivatkozhatik, mert maga is az elsők közt volt a kartelmegállapodás megszegői sorában. De legfőképen nem hivatkozhat e szerződés] szegésekre alperes azért, a kartellbíróság állandó j gyakorlata szerint a rögtöni hatályú felmondás ! jogosságának elbírálásánál megkívántatik annak igazolása, hogy a karteltag megkísérelt minden eszközt, hogy a vezetőséget sérelmeinek orvoslására birja és csak ezután folyamodott a felmondás végső fegyveréhez. Legérdekesebb azonban annak kifejtése, hogy mire alapítja a bíróság ezt a gyakorlatát; evégből a kartelnek, céljainak, hivatásának oly elismerő definícióját adja, hogy valóban nehéz megértenünk azt a heves I ellenállást, amellyel ott is, nálunk is a nagyipar : a kartelszabályozás intézményeit fogadja. Kifejti ugyanis, hogy a kartel nem egyszerű jogokból és kötelességekből álló szerződés, hanem a tagok oly védszövetsége fSchutzgemeinschaft), melynek hivatása az egyesülésben rejlő erők segítségevei a gazdaságilag megszorult szaktársnak segítségére sietni és minden felesleges megrázkódtatástól megóvni. Ebből pedig az itélet szavai ! szerint az következik, hogy ha a tag, társai részéről, visszaéléseket tapasztal, úgy azok megakadályozására minden eszközt igénybe kellett volna vennie. íme egy egyszerű kis kartelfelmondás hatálytalanítási perben három érdekes elvet látunk kikristályosodni: 1. jogosult a felmondás, ha rendszeresen fellépő, a vezetőség által meg nem akadályozott szerződésszegések a kartel céljának megvalósulását veszélyeztetik; 2. nem hivatkozhatik azonban ily szerződésszegésre, ki maga is ugyanebbe a hibába esett; 3. nem egyezik a kartelnek védszövetség jellegével, hogy a felmondás érvényesíttessék, mielőtt az indítóok kiküszöbölése békés eszközökkel meg nem kíséréltetett.Tekintsünk mármost a felmondás hatályosságának kérdése után a bojkott megengedhetőségéi nek egy gyakorlati példáját. A kartellszerződés létrejötte előtt, a tizen: kettedik órában az egyik gyáros, aki pedig a hónapokig tartó tárgyalásokon résztvett, — nagy kötéseket eszközölt jóval a kartelárak alatt. A kartel ezért ahhoz a feltételhez köti a gyárnak tagjai sorába leendő felvételét, hogy e nyilván rosszhiszeműleg eszközölt kötéseket stornírozza. Minthogy pedig utóbbi erre hajlandóságot nem mutat, a kartel bojkottal sújtja, vagyis közhírré teszi, hogy csakis azoknak a nagykereskedőknek szállítja árúját, akik a bojkottált gyárostól nem vásárolnak. Figyelembevéve azt, hogy a kartel tagjai sorában számos gyár van, amely oly 2 Ezt a harmadik elvet a salzburgi Deutscher Juristentag kartelhatározata a következő formában tarj talmazza: ,,Das Gericht <kann die Genehmigung zur Kündigung auch nur für den Fali erteilen, dass nicht binnen bestimmter Frist dem Kündigenden das Verőiéiben im Kartell durch bestimmte Massnahmen zu' mutbar gemacht wírd." A Juristentag határozatait támadó tanulmányomban (Kartellrechtliche Probleme Pécs 1929.) ezen elv helyességét kiemeltem (70. c.)