Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi Ügyvédunió párisi kongresszusának hiteljogi vonatkozású határozatai

60 KERESKEDELMI JOG 3. sz. A fizetések megszüntetésének kritériumai tekintetében a Kúria kimondta, hogy: kereskedő ellen habár csak egy alkalommal is vezettetett kielégítési végrehajtás tűrése már megállapítja a fizetések megszüntetésének állapotát (P. VII. 3247/1929. — K. J. 11.); viszont csak olyan zálogul lekötést tart a fizetések megszüntetésével egyértelműnek, amely a kereskedő áruinak összessége vagy túlnyomó része tekintetében történik akként, hogy ez által a kereskedő üzemének vagy üzletének folytatása lehetetlenné válik. (P VII. 1458'/ 1929. — K. J. 12.) — A csödmegtámadás szempontjából az a körülmény, hogy a fizetéseket megszüntetett kereskedő bejegyzett cérf volt-e vatfy nem, a Kúria szerint közömbös; mivel a Cst. 241. és 244. §§-ai a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó rendelkezéseit nem korlátozzák a bejegyzett kereskedőkre és mert a bírói gyakorlat is ezt tette magáévá. (P. VII. 8699/1928. K. J. 7.) A magyar jogrendszer egy új kérdése: a tisztességtelen verseny kezdi mind nagyobb mértékben foglalkoztatni bíróságainkat és így a Kúriát is. — Éppen mert még új matériáról van szó, nem lehet csodálni, hogy ha az ítéletekben még bizonyos következetlenséget találunk és hogy ha a IV-es tanács nem fog ragaszkodni következetesen egyes kérdésekben elfoglalt korábbi álláspontjához. — Ez természetes is, mert hisz az élet fogja megmutatni, bogy a törvények egyes §-ai nem fognak-e bizonyos szűkebb vafy tágabb magyarázatot igényelni. — így például abban a fontos kérdésben, hogv ha valamely sérelmes magatartás abbamarad éspedig ha a tisztességtelen verseny miatt megtámadott fél azt önszántából abbahagyta, kérdés, hogy van-e ilv esetben helye a Tvt. 32. §. értelmében abbahagyási keresetnek, vagyis annak, hogy alperes a jövőben való ismétléstől tiltassák el. — A P IV 2462/1928. sz. ítélet (K. J. 4.) még azon az állásponton van, hogy a jogsértő fél önkéntes abbanhagyása nem teszi feltétlenül tárgytalanná vagv alaptalanná az abbanhagyásra irányuló keresetet. Legújabban azonban a Kúria más álláspontra helyezkedett (1. jelen számunk). — Abban a fontos kérdésben, hogy a Kamara előtt lefolytatott abbanhagvási perben hozott ítélet alapján kérhet-e a felperes kártérítést, a Kúria újra arra az általunk is több helyen is kifejtett és helvesnek tartott álláspontra helvezkedett (lásd erre vonatkozó megjegyzéseinket a K. J. 4. sz. alatt, valamint „A tisztességtelen versenyről szóló törvény a gyakorlatban" cím alatt megjelent tanulmányt, 32. sk. old.), hogy aki a Tvt. 44. §. alapján abbanhagvási pert indít a Kamara választott Bírósága előtt, a rendes bíróvá <5 előtt többé kártérítést nem kérhet. ÍP. IV. 3661/1928. — K. J. 51 — Hitelrontás (Tvt. 13. §.) tekintetében a Kúria kimondta, hogy hitel vagy hírnévrontás nem csak abban az esetben forog fenn, ha verseny céljából valótlan tényállítás vagy híresztelés stb. történik, hanem elkövethető az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekménnyel is, mely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti. (P. IV. 7258/1928. — K. J. 12.) — Abban a fontos kérdésben, hogy ki állapítja meg azt, hogy a cselekmény alkalmas-e a tisztességtelen verseny tényálladékának megállapítására; a szakértő-e vagy a bíróság, a Kúria kimondta, hogy ennek a megállapítása a bíróság feladata körébe vág. (P. IV. 897./1929. — K. J. 12.) A nemzetközi Ügyvédunió párisi kongresszusának hiteljogi vonatkozású határozatai. Irta: Dr. Király Ferenc. A Nemzetközi Ügyvédunió Párisban, 1930. január 27.—29-ig Guillaumin elnöklete alatt ülésezett második kongresszusa egyéb jogi és kari kérdések mellett két hitel jogi vonatkozású tárggyal is foglalkozott; az idevonatkozó vita és határozatok ismertetése ehelyütt nem lesz talán érdektelen. A kereskedelmi fakultatív nemzetközi állandó vegyesbíróságok tárgyában Sarran Louis, a párisi felsőbírósági ügyvéd, a Nemzetközi Ügyvédunió főtitkára terjesztett elő előadói javaslatot. Kiindulva a francia parlamentben az 1929. év nyarán benyújtott és Brunet ügyvéd képviselő által szövegezett javaslatból,' amely Franciaország és a vele szerződő államok állampolgárai közt felmerülhető kereskedelmi jogvitákra állandó vegyes bíróságok felállítását javasolta, az előadó e gondolat kiterjesztését és keresztülvitelét indítványozta a kultúrvilág jogterületeinek maximumára. Sarran utalt a nemzetközi jogügyletekből fakadó pereknél a nemzeti bíráskodás és ítéletvégrehajtás sok aggállyal járó ismeretes jogi és gyakorlati nehézségeire, amelyeket a választott bírósági ítélkezés újabban történő nemzetközi népszerűsítése sem oszlathat el teljesen. A nemzetközi választott bíróságoknak is, bár tagadhatatlanul számos előnyt mutatnak fel a nemzetközi ügyekben való állami bíráskodás felett, sok hátrányuk és aggályos tünetük van. Választott bíráskodás nem alkalmazható a jog valamennyi szférájában. A nemzetközi ügyekben ítélkező választott bíróságok az alkalmazandó nemzeti jogokat szakszerű alapossággal nem mindig ismerik, állandó joggyakorlat kifejlesztésére * Journal Officiel, Annexe au ProcésVerbal de la 2""' Séance du 27 Juin 1929