Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - Vállalatjelző és védjegy oltalma a német gyakorlatban

48 KERESKEDELMI JOG 2. sz. vonatkozó határozatok az egyes adónemeknél a megfelelő szakaszoknál találhatók. A könyv részletes rendelet- és tárgymutatóval van ellátva. A könyvben minden egyes eddig hozott és hatályban lévő törvény és kibocsátott rendelet a bírósági gyakorlattal megfelelően csoportosítva van, úgy, hogy a könyv a vázolt nehézségeket kiküszöböli és az adóismereteknek könnyen való elsajátítását, ezen adókkal való foglalkozást és az adózás könnyű és gazdaságos lebonyolítását lehetővé teszi. Megrendelhető a Dunántúl kiadóhivatalában, Pécs, Perczel-utca 42. Ára 20 P. Külföldi irodalom. Geh. I. R. Dr. Félix Bondi. R. A. u. Notar in Dresden und Dr. Ernst Winckler R. A. und Syndikus der Dresdner Bank in Dresden. Die Praxis der Finanzierung. Verlag Ottó Liebmann, Berlin 1929, 529 S. 23.50 M. Dr. A. Blogmann „Die Einflussname öffentlicher Körperschaften auf den Auisichtsrat. N. A. Elwertische Verlagsbuchhandlung, G. Braun in Marburg 1929. Lafon, Marcel: Des contrats d'assurance sur la vie souscrits en monnaies étrangeres ou en francs-or. Rehsteiner, Victor: Das Verfügungsrecht des Absenders und des Empfángers im Frachtvertrag n. schweizer Recht 130 o. — Bern. Chance, E. W. — Principles of mercantile law. I-II. London, Donnington & Gregg. Judesis: Die rechtliche und wirtschaftliche Stellung der landwirtschaftlichen Genossenschaften der Sovjet — Union im Innen — und Aussenhandel. Die Satzungen der deutschen Aktiengesellschaften von J. Flechtheim, M. Wolff, M. Schmulewitz. Ergánzungsband für Erláuterung des Handelsgesetzbuchs von Düringer—Hachenburg, Verlag. Bensheimer, Mannheim. 1929, 519. S. Preis 24 RM. Richárd Rosendorif: Englische Companíes Act című munkáját (Verlag Heymann), melyben a legújabb angol részvényjogi törvényről ír, a legközelebbi alkalommal fogjuk ismertetni. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Nemzetközi magánjog. 20. A magyar bírói gyakorlat oly esetben, melyben valamely vitás kérdés eldöntésénél több ország joga jöhet tekintetbe, a szerződések joghatásaínak elbírálásánál azt a nemzetközi magánjogi szabályt fogadta el irányadónak, hogy mindenekelőtt az a jog alkalmazandó, melyet a felek szerződésbeli kötelmeik elbírálására akár kifejezett megállapodással, akár közvetett tényekben megnyilvánuló ügyleti akaratuk szerint maguk is irányadóul kívántak tekinteni (Autonómia voluntatis). Ily megállapodás, vagy megállapítható ügyleti akarat hiánya esetén a magyar bírói gyakorlat szerint a szerződés joghatásainak elbírálásánál a szerződéskötés helyének (Lex loci contractus) vagy annak a helynek a törvényei jöhetnek tekintetbe, ahol a teljesítésnek történnie kell. (Lex loci solutionis.) (P. VII. 7529/1928. a. 1929. nov. 22-én.) Ebben az esetben a felek között az alkalmazandó jog kérdésében kifejezett megállapodás nem létesült és mivel az árú a szállítás folyamán különböző országokon futott keresztül, ahol különböző jogszabályok vannak érvényben, a fennforgó körülmények sem nyújtanak biztos alapot arra, hogy az alkalmazandó jog kérdésében a felek kétségtelen akarata megállapíttassék. Ehhez képest a további kisegítő szabályok jönnek alkalmazásba és mivel a felperes megbízottjaként eljárt G. V. bécsi lakos az I. r. alperessel a szállítmányozási szerződést Bécsben kötötte, mint a szerződéskötés helye szerinti jog, az osztrák jog alkalmazandó. A kir. Kúria azt is vizsgálat tárgyává tevén, hogy melyik ország joga alkalmazandó a teljesítés helye szerint, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek a kérdésnek az eldöntésénél figyelembe kell venni, hogy a szállítmányozás, melynek teljesítése az ügylet természete szerint árúknak fuvarosok, vagy hajósok útján való szállításában áll, az árú átvételétől annak kiszolgáltatásáig a fennforgó esetben, amint már kiemeltetett, több ország területén keresztül történt. Erre való ekintettel, — minthogy annak, hogy többféle jogterület szabályai együtt alkalmaztassanak, helye nincs, — a helyes álláspont csak az lehet, hogy mint a teljesítés helye szerinti jog annak az országnak a joga szolgáljon irányadóul, melynek területén a szállítmányozónak a teljesítés körébe eső azok a jogcselekményei történtek, melyek a szállítmányozás lebonyolítását irányították, s amelyekből a jogi elbírálás alá eső tényállás bekövetkezett. A kir. Kúria ezt az álláspontot annál is inkább helytállónak tekintette, mert ha a fennforgó esetben nincs is kétségtelen adat arra, hogy a felek ügyleti akaratuk szerint melyik jog alkalmazását kívánták, legközelebb áll feltehető akaratunkhoz is az a magyarázat, hogy a szállítmányozási ügylet teljesítését kitevő különféle jogcselekmények végbeviteli helye közül azoknak a jogcselekményeknek helyét kívánták irányadóul tekinteni, melyek a teljesítés egész menetét döntően befolyásolták, melyekhez a teljesítés egészére kiható joghatások fűződnek. Ez a hely pedig nem annyira az árú szállítmányoMOST 1ELENT MEG! Védjegyes áruk és márkacikkek védelme Irta Dr. Szenfe Lajos budapesti ügyvéd Ara: P 1*50.— Előfizetőink a fannimányi a pénz előleges beküldése ellenében P 1-—ért kapják lapunk kiadóhivatalában. Az Iparjogvédelmi Egyesülel kiadása 1930