Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - Vállalatjelző és védjegy oltalma a német gyakorlatban

46 KERESKEDELMI JOG 2. sz. verseny jogának egyik ága. Ellenkeznék tehát a védjegyjog szellemével, hogy általa a versenytársaknak a gazdasági életben szerzett poziciója ingattassék meg. Pedig ez történik nemcsak akkor, ha már a védjegy belajstromozásakor rosszhiszeműen jár el valaki, hanem akkor is, ha csak később jut tudomására formai jogosultságának tartalmilag jogtalan volta. A tisztességtelen verseny fennforgásának megállapításához elegendő, hogy valaki mást munkája eredményétől objektive tényleg megfosszon, nem szükséges ahhoz a jogsértés szándékossága. A vállalatjelző teljes egyenjogúsítása a majoreszkóval, a védjeggyel az u. n. „Bárenstiefel" esetben hozott ítélettel történt (1928 április 17, lásd: RGZ 120 kötet, 402 o.) Az ítélet megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. N. N. cipőkereskedő, aki „Bárenstiefel" néven reklamirozta árúját, az inflációt követő gazdasági válság következtében kénytelen volt üzletét megszüntetni s 1925 őszén cégét törölték a cégjegyzékből. Másfél évvel később felesége nyitott ugyanabban az üzlethelyiségben cipőügynökséget illetve bizományi ügyletet. A másfél év alatt azonban egy másik cég részére lajstromozták be a „Bárenstiefel" védjegyet. N. N. illetve felesége keresetet indítottak a „Bárenstiefel" védjegy törlése iránt, azzal, hogy a szó kizárólagos használata őket illeti. A RG. a keresetet elutasította. Indokolásában pedig kimondotta, hogy a vállalatjelző csakis valamilyen tényleg fennálló vállalathoz kapcsolódhatik. (Gewerbebetrieb.) Vállalatjelző u. i. olyan megjelölése az árúnak, amelyből a gazdasági életben tudják, hogy az árú bizonyos meghatározott vállalathoz tartozik. A vállalatjelző védelmének tartama attól függ, hogy megvan-e az a tényleges állapot, amely a vállalatjelző alkalmazását indokolttá teszi azaz: hogy a vállalat tényleg fennáll-e. De meddig beszélhetünk egy vállalat tényleges fennállásáról? Kétségtelen, hogy a vállalat jelző védelme tekintetében közömbös a vállalkozó személye, tehát az üzletátruházás nem szünteti meg a védelmet. De a RG. ennél is tovább megy, s megadja a védelmet olyan esetben is, amidőn valaki régi vállalatának megszűnte után új vállalatot alapít. Ebben az esetben u. i. amint az illető hírnevét, összeköttetéseit, vevőkörét úgy a gazdasági életben elterjedt „vállalatjelzőit" is „átmentheti." A vállalatjelző védelme megmarad még a cég törlése után is, ha a vállalkozó ezután nyomban új vállalat létesítéséhez fog. Az adott esetben csak azért kellett felperest keresetével elutasítani, mert a cég törlése s az új cég alapítása között másfél év telt el s ez idő túl hosszú ahhoz, hogy a vállalat fennállásáról szó lehessen." A RG. ebben a végtelenül érdekes ítéletében úgy látszik magáévá teszi az újabb német irodalom felfogását a „vállalat" jogi természete tekintetében. Ez a felfogás, amelyet leginkább Eckhardt kiéli professzor képvisel, a vállalatnak, mint önálló jogtárgynak lényegét a nyereségkilátásokban látja. Amíg valamilyen egységes gazdasági organizációból kifolyólag nyereségkilátások állanak fenn, addig fennáll a vállalat is. Fennáll tehát esetleg a cégjegyzékből történt törlés után is Ennek a még kidolgozásra váró új tannak különösen átruházás tekintetében lesz gyakorlati jelentősége. A „Bárenstiefel" esethez simul a RG. 1928 november 27-i ítélete, amely szerint a védjegyoltalom megszűnik akkor is, ha a védjegyjogosult hosszabb időn át megtűr egy az övével öszszetéveszthető védjegyet, tekintet nélkül arra, hogy védjegye u. n. defenzív védjegy-e vagy sem, tehát akkor is, ha mindkét védjegyet tényleg használják is. — k. n. Jogászegylet! pályázat. A Magyar Jogászegylet által kitűzött és deomber 31-én lejárt tudományos pályázatra, amelynek tárgya a gépjárműközlekedés magán- és büntetőjoga, a kitűzött határidőben 7 pályamunka érkeztt, és pedig a következő jeligékkel: „Automobilizmus érdeke", „L'auto pour tous? Reve d'avnir? Non! Réalité de demain", „Breviter", „Sacra laus fidei inter partes", „Statisfactio", „Eppur si muove", „Jus aequum". A Magyar Jogászgylet elnöksége a pályaműveknek a bírálóbizottság által való felülvizsgálása iránt már intézkedett. A magyar királyi Kúria tanácsainak beosztása az 1930. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Juhász Andor dr. a m. ikir. Kúria elnöke és Pap István dr. tanácselnök. Bírák: Hutás József,, Jakab Mihály, Alföldy Dezső dr.. Ullrich Ede, Klie Antal, Ludvig Rezső dr., Brandt József Gyula dr. Tanácsjegyzők: Ruhmann Emil dr. kir. törvényszéki bíró, Gál Lajos dr. kir. törvényszéki bíró. Tanácsterem: I. emelet 6. sz. — II.*) Elnök: Totth István dr. tanácselnök. Bínák: Sereghy Mihály dr., Gallia Bála dr., Kecskeméthy Gyula, Kramolin Ernő dr., Neuhold Ferenc dr., Sztankay Jenő. Tanácsjegyző: Kéler Tibor dr. kir. járásbíró. Tanácsterem: II. emelet 3. sz. — III. Elnök. Wesztermayer Vidor dr. tanácselnök. Bírák: Bocskor Antal, Vámosy Mihály, Thébusz Aladár dr., Tóth György dr., Raisz Béla dr. Tanácsjegyző: Boga Bálint dr. kir. járásbíró. Tanácsterem: I. emelet 19. sz. — IV. Elnök: Róth Ferenc dr. tanácselnök. Bírák: Ternovszky Béla dr., Zsitvay Géza dr., Noszkó Imre dr., Sztankovits Jenő dr., Bauss Olivér dr., Szentinmay Ödön dr. Tanácsjegyző: Vadász Lajos dr. kir. törvényszéki bíró. Tanácsterem: I. emelet 3. sz. — V. Elnök: — tanácselnök. Bírák: Raskó István dr., Vida Zoltán dr.. Benda Béla dr., Gébért József dr., Beck Károly dr., Kozma Aladár dr., Soós Zoltán dr. Tanácsjegyző: Orbán József dr. kir. törvényszéki bíró. Tanácsterem: I. emelet 16. sz. — VI. Elnök: Rácz Lajos tanácselnök. Bírák: Koós Emil dr., Karcsay Gyula dr., Almásí Antal dr.. Potovszky András dr., Kerekes István dr., Antalfy Mihály dr. Tanácsjegyző: Kiss György dr. kir. járásbíró. Tanácsterem: II, emelet 12. szám. — VII. Elnök: Góth Ferenc dr. tanácselnök. Bírák: Körtvélyessy György dr., Tóth Miklós dr., Ipovitr Károly dr., Székely János, Sebestyén Imre dr., Dávid István dr. Tanácsjegyző: Csiky Károly dr. kir. törvényszéki bíró. Tanácsterem: II. emelet 15. szám. Büntető szakosztály. I. Elnök: Osvald István dr. a m. kir. Kúria másodelnöke. Bírák: Slavek Ferenc dr., Gsizinszky Ágost, Mendelényi László dr., Kvassay Gyula. Csengey Miklós dr. Tanácsjegyzők: Zsacskó Bála dr. kir. törvényszéki Ibíró, Persián József dr. kir. törvényszéki bíró. Tanácsterem: II. emelet 5. szám. — II. Elnök: Szeőke István dr. tanácselnök. Bírák: Istvánffy Lajos dr.. Dicsőfi Sándor dr., Stocker Antal, Módly Béla, Bolla Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor dr. Tanácsjegyző: Mariska István dr. kir. járásibíró, kir. Ítélőtáblai bírói címmel. Tanácsterem: II. emelet 2. szám. — III. Elnök: Magyar István dr. tanácselnök. Bírák: Sélley Barnabás dr., Geszti Andor dr., Pazar Zoltán dr., Bök Béla, Kérdi Elemér dr., Gergics Károly dr. Tanácsjegyző: Madarassy Elemér dr, kir, *) Egyszersmind szabadalmi tanács.