Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - A biztosítás egységes fogalma. III. (2. r.)

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ES GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó­hivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY T. b. L t., igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: T1SZTELETB. FŐSZERKESZTŐ. Dr. KUNCZ ÖDÖN BUBLA FERENCZ egyetemi nyilv. rendes tanár. ny. kúriai tanácselnök. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyTéd. £ 1 ő í i z e t é s í ár: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 2. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1930 FEBRUÁR 1. A biztosítás egységes fogalma Irta: Kuncz Ödön dr. III. A biztosításnak szükségképpeni alkotó­elemei, amelyeket a biztosítás minden ágánál és fajánál megtalálunk: 1. a kockázat (eset­leges jövőbeli szükséglet), 2. a visszterhes­ség, 3. az önállóság és 4. a tervszerűség. 1. A biztosításnak egyetlen tárgya a koc­kázat megosztása. Kockázat11 nélkül nincs biztosítás. A kockázat olyan eshetőség, amely szükségletet támaszt. Az eshetőséget (even­tualité) valamely esemény bekövetkezésének lehetősége jelenti (Hémard). Az eseménynek nem mindig kell kártokozónak lenni. Lehet az örvendetes esemény is (házasság, nagykorú­ság stb.). Nem minden esemény lehet tárgya a biztosításnak. Szükség van arra, hogy az esemény lehetséges és bizonytalan legyen; továbbá olyan értelemben véletlen is, hogy ne függjön az érdekeltek akaratától. Bizonyta­lanságot jelent a szubjektív bizonytalanság is; tehát helye van a biztosításnak olyankor is, ha az esemény már bekövetkezett, de arról az érdekelteknek nem volt tudomásuk (a biz­tosítás pl. érvényes akkor is, ha a szerződés­kötés idejében a biztosított hajó már el­sülyedt, de a biztosított arról nem tudott). A bizonytalanság lehet abszolút (nincs kizárva, hogy az esemény sohasem következik be; te­hát, hogy a biztosító szolgáltatására sohasem kerül a sor), de lehet relatív is (incertus quando; pl. életbiztosításnál a halál bekövet­kezése biztos, csak időpontja bizonytalan). Az esemény lehetséges volta létesíti a szük­ségletet, amelyet jelenlegivé tesz az esetleges megvalósulásától való félelem. A szükséglet jelentkezhetik valamely vagyon közvetlen vagy közvetett elvesztése, a várt nyereség el­maradása, valamely kiadás felmerülése stb. folytán. A kockázatnak, mint biztosítási kockázat­nak, különleges értelme van. Van értéke (ér­dek!), tárgya (valamely dolog vagy személy), lehet szorosan körülírt, meghatározott (pl. egy ház esetleges tűzkára) vagy határozatlan (a raktárban levő mindenkori árúkat érhető veszély). 2. A biztosítás nem a jótékonyságra, az altruizmusra támaszkodik, hanem a kockázat­nak kitett egyének egészséges egoizmusára. Éppen ezért a visszterhes szerződés formájá­ban ölt alakot. Az egyik fél a) díjat (vagy járulékot) szolgáltat be, ami ellenértéke a biztosító b) szolgáltatásának. a) A biztosítási díj [prime, Prámie; néme­lyek szerint a ,,praemium"-ból angol: pré­mium), mások szerint a ,,primum" (elsősor­ban fizetendő) szóból származik] bocsátja a biztosító rendelkezésére azt az anyagi esz­közt, amellyel az esetleges szükségleteket fe­dezni képes. A díj a biztosító esetleges ellen­szolgáltatásához képest rendszerint szembe­szökően csekély. Ez azonban nem létesít aránytalanságot a díj és az ellenszolgáltatás között. Mert ha a biztosító matematikai és statisztikai alapon számítja ki a díjat és tö­megrizikót vállal, akkor a díj és a biztosító szolgáltatása arányos fog lenni, minthogy a feltétlenül teljesítendő díj ellenében a bizto­sító ellenszolgáltatása — különösen a kár­biztosításnál — csupán eshetőség. Mégsem mondhatjuk ezen az alapon, hogy maga a biztosítás is feltételes ügylet. A biztosításnak u. i. nemcsak az a rendeltetése, hogy a be­állott esetleges szükségletet kielégítse, hanem hogy a biztosítottnak megadja a biztonság­érzetet, a károsodás gondjától való mentesü­lést. És ez is „ellenszolgáltatás" a biztosító részéről. Kölcsönös biztosításnál a díjnak a biztosítottak járulékai felelnek meg. Különb­ség a díj és a járulék között csak akkor ke­letkezik, ha a járulékot utólag, a beállott

Next

/
Thumbnails
Contents