Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1930 / 2. szám - A biztosítás egységes fogalma. III. (2. r.)
KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ES GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY T. b. L t., igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: T1SZTELETB. FŐSZERKESZTŐ. Dr. KUNCZ ÖDÖN BUBLA FERENCZ egyetemi nyilv. rendes tanár. ny. kúriai tanácselnök. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyTéd. £ 1 ő í i z e t é s í ár: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 2. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1930 FEBRUÁR 1. A biztosítás egységes fogalma Irta: Kuncz Ödön dr. III. A biztosításnak szükségképpeni alkotóelemei, amelyeket a biztosítás minden ágánál és fajánál megtalálunk: 1. a kockázat (esetleges jövőbeli szükséglet), 2. a visszterhesség, 3. az önállóság és 4. a tervszerűség. 1. A biztosításnak egyetlen tárgya a kockázat megosztása. Kockázat11 nélkül nincs biztosítás. A kockázat olyan eshetőség, amely szükségletet támaszt. Az eshetőséget (eventualité) valamely esemény bekövetkezésének lehetősége jelenti (Hémard). Az eseménynek nem mindig kell kártokozónak lenni. Lehet az örvendetes esemény is (házasság, nagykorúság stb.). Nem minden esemény lehet tárgya a biztosításnak. Szükség van arra, hogy az esemény lehetséges és bizonytalan legyen; továbbá olyan értelemben véletlen is, hogy ne függjön az érdekeltek akaratától. Bizonytalanságot jelent a szubjektív bizonytalanság is; tehát helye van a biztosításnak olyankor is, ha az esemény már bekövetkezett, de arról az érdekelteknek nem volt tudomásuk (a biztosítás pl. érvényes akkor is, ha a szerződéskötés idejében a biztosított hajó már elsülyedt, de a biztosított arról nem tudott). A bizonytalanság lehet abszolút (nincs kizárva, hogy az esemény sohasem következik be; tehát, hogy a biztosító szolgáltatására sohasem kerül a sor), de lehet relatív is (incertus quando; pl. életbiztosításnál a halál bekövetkezése biztos, csak időpontja bizonytalan). Az esemény lehetséges volta létesíti a szükségletet, amelyet jelenlegivé tesz az esetleges megvalósulásától való félelem. A szükséglet jelentkezhetik valamely vagyon közvetlen vagy közvetett elvesztése, a várt nyereség elmaradása, valamely kiadás felmerülése stb. folytán. A kockázatnak, mint biztosítási kockázatnak, különleges értelme van. Van értéke (érdek!), tárgya (valamely dolog vagy személy), lehet szorosan körülírt, meghatározott (pl. egy ház esetleges tűzkára) vagy határozatlan (a raktárban levő mindenkori árúkat érhető veszély). 2. A biztosítás nem a jótékonyságra, az altruizmusra támaszkodik, hanem a kockázatnak kitett egyének egészséges egoizmusára. Éppen ezért a visszterhes szerződés formájában ölt alakot. Az egyik fél a) díjat (vagy járulékot) szolgáltat be, ami ellenértéke a biztosító b) szolgáltatásának. a) A biztosítási díj [prime, Prámie; némelyek szerint a ,,praemium"-ból angol: prémium), mások szerint a ,,primum" (elsősorban fizetendő) szóból származik] bocsátja a biztosító rendelkezésére azt az anyagi eszközt, amellyel az esetleges szükségleteket fedezni képes. A díj a biztosító esetleges ellenszolgáltatásához képest rendszerint szembeszökően csekély. Ez azonban nem létesít aránytalanságot a díj és az ellenszolgáltatás között. Mert ha a biztosító matematikai és statisztikai alapon számítja ki a díjat és tömegrizikót vállal, akkor a díj és a biztosító szolgáltatása arányos fog lenni, minthogy a feltétlenül teljesítendő díj ellenében a biztosító ellenszolgáltatása — különösen a kárbiztosításnál — csupán eshetőség. Mégsem mondhatjuk ezen az alapon, hogy maga a biztosítás is feltételes ügylet. A biztosításnak u. i. nemcsak az a rendeltetése, hogy a beállott esetleges szükségletet kielégítse, hanem hogy a biztosítottnak megadja a biztonságérzetet, a károsodás gondjától való mentesülést. És ez is „ellenszolgáltatás" a biztosító részéről. Kölcsönös biztosításnál a díjnak a biztosítottak járulékai felelnek meg. Különbség a díj és a járulék között csak akkor keletkezik, ha a járulékot utólag, a beállott