Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A perviteli bizomány kérdéséhez

234 KERESKEDELMI JOG 11. sz. Egyedüli érve a megbízási elméletnek az, hogy „kifejezett" tiltó jogszabály hiányában a megbízás kiterjedhet arra is, hogy a megbízó követelését a megbizott saját neve alatt érvényesítse."' Eltekintve attól, hogy e következtetésben ősrégtől fcgva hibáztatott tévokoskodás kisért, — aligha lehet egy új intézményt egyedül „tiltó jogszabály hiányára" alapítani, mert ez annyit jelentene, mint jogüres térből meríteni. Uj intézmény megalkotásához pozitív alapgondolat szükséges, A megbízási viszony alaptényállásában pedig a pervitelí bizomány számára nincs tér. Bármennyire ruganyos is a megbízás defínitiójában szereplő „ügyellátás" fogalma, ennek körébe a pervitelí bizomány nem illik. Megbízás tárgyául mindig csak valamely tevékenység szolgálhat, az aktoratus azonban nem tevékenység, hanem erre irányuló képesség, — nem agere, hanem facultas agendi. A kettőnek alapvető különb- j ségét a német perjogi irodalom megállapodott momenklaturája élesen szemlélteti. Az aktoratusniak azon fogalmi elemét, amely a perviteli képességet jelenti, a „Prozessführungsrecht" vagy „Prozessführungsbefugnís" fedi s ez a per alapfeltételei („Prozessgrundlagen") közé tartozik.0 Míg a percselekmények („Prozesshandlungen") elvégzésére a megbízás kiterjedhet, addig a perviteli jog alapját sohasem a megbízás, hanem mindig a peres jogviszonyhoz fűződő érdek képezi. Ez az érdek szabályként maga az érvényesíteni kívánt anyagi jog, kivételesen más arra irányuló anyagi jog, de minden kimutatható anyagi jogviszonybeli érdek nélkül a hitelező puszta megbizása perviteli jogot a megbízottnak nem adhat. Voltakép ugyanez a helyzet az egyszerű ügyletkötési bizománynál is, Itt is csupán az ügyletkötés, illetve teljesítés cselekményére szól a megbízás, az ezen cselekményekhez való jog azonban már nem a megbízásból fakad. E jognak a megbizott személyében önállóan kell fennforognia s innen van, hogy az a megbizott, akinek nincs ügyletkötési képessége, annak hasztalan van megbízása az ügyletnek saját nevében való megkötésére. Lényeges vonása továbbá a megbízásnak, hogy általa a jogviszony sohasem válhatik háromoldalúvá. Vagy nyílt a megbízás a jogviszony másik felével szemben, mint a képviseleti meghatalmazásnál, amikor is a megbizott csupán a megbízó nevében jár el s a jogviszony csakis a megbízó és a másik fél között áll fenn. Vagy rejtett, mint a bizomány esetében, ahol csupán a megbízott lép a másikkal 5 Ezen egyetlen érvre zsugorodik össze Dr. Gál Andor cikkének okfejtése. („Megbízás tartalma — megbízott joga" a Polgári Jog VI. évi. 5. számában.) B C^oldschmidt: Zivilprozessrecht, Berlin, 1929. 36. 1. Rosanberg: Lehrbuch d. deutsch. Zivilprozessrechts, Berlin, 1929. 120. 1, jogviszonyba. Oly helyzet azonban, amelyben mind a megbízó, mind a megbizott jogviszonyt tarthasson a harmadikkal merő contradictio s ebben a perviteli bizománynák ismét egyik eredendő hibája jelentkezik. Végül ha helyes volna az a felfogás, hogy a megbízás a megbízott számára aktoratust létesíthetne, akkor ezt nemcsak a hitelezői, hanem az adósi oldalon is el kellene ismerni. Elkerülhetetlen következménye tehát a megbízási elméletnek, hogy nemcsak a hitelező felperességét, hanem az adós alperességét is kinek-kinek megbízottja a maga nevében gyakorolhatná, ami pedig a legmerevebb képtelenségre vezetne, — kétségtelen bizonyítékául annak, hogy az egész elgondolás téves alapokon nyugszik. V. Meglepő mindezekután, hogy jogirodalmunk a döntvény állásfoglalását ezideig is minden kritikai tárgyalás nélkül hagyta. Nem bocsátkozik ily vizsgálatba Dr. Alföldy Dezső tanulmánya sem, aki a döntvénnyel ellentétes minden álláspontot egyedül annak az elvi felfogásnak tulajdonít, amely a követelés perbeli érvényesítését az anyagi jog folyományának tekinti.7 Láttuk azonban, hogy korántsem e teoretikus felfogáson, hanem sokkal elsőlegesebb és mélyre hatóbb elveken függ az állásfoglalás kulcsa. Ama kérdés, hogy minek tekintessék a perlési jogosítvány, már csak épen a végkonkluzió kérdése, de nem az alapvetésé és nem a logikai bizonyításé. Ezeket a primár kérdéseket egész terjedelmükben sem a német, sem az osztrák felsőbírói gyakorlat nem tárta fel, mert csak oly állásfoglalásnál bontakozhattak ki, amely a perviteli bizománynák általánosan és minden korlátozás nélkül tért kíván engedni. Ámde sajnálatosan nélkülözi a döntvény az eléje tűzött kérdésnek ezen fentiekben kifejtett anyagi jogi és perjogi elemzését, noha ennek szempontjai a döntvény indokainak közvetlen érintői gyanánt jelentkeznek. Ebből az elemzésből pedig nemcsák a döntvény okfejtése bizonyult elégtelennek, hanem szükségkép folyik belőle az a végkövetkeztetés, hogy a perviteli bizománynák semminő alapon sincs intézményi létjogosultsága. 7 Dr. Alföldy Dezső: Más jogának peres érvényesítése. (Magvar Jogi Szemle. XI. évf. 7. sz. 259. 1.) A SZÁJON és garaton át a szervezetbe hatoló fertőző csírákat a PanHavin-pasztíllák elpusztítják és hatásos védelmet nyújtanak a fertőző betegségek ellen.