Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 5. szám - Hetven év magánjogi irodalma

5. sz. KERESKEDELMI JOG 121 delet kereskedői tevékenységgel bízta meg, amennyiben a kirendeltség vette meg, dolgozta lel és adta el a zár alá vett és hozzá utalt paprika termést. Ennek a rendeletnek a 10. §-a értelmében a kirendeltség a paprikát külföldre is eladhatta, amint hogy a kereset alapjául szolgáló ügylettel is megszállott területre adott el 50 mm. paprikát. A kirendeltséget megszüntető 4810,1920. M. E. sz. rendelet tanúsága szerint a kirendeltségnek saját vagyona volt, amelyet a rendelet értelmében a rendelettel létesített Gyógy- és ipari növény forgalmi irodának adott át. Ezekből a körülményekből kétségtelen, hogy a kirendeltség az államnak olyan gazdasági célú vállalata volt, amelyre az 1928 : XII. t. cikk 6. §-ának az átértékelést kizáró rendelkezései a törvénycikk 9. §-a értelmében nem alkalmazhatók. Az alperes hivatkozott ugyan ennek a törvénycikknek 4. §. 7. pontjára is és felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság az abban foglalt jogszabályt is megsértette az átértékelés kimondásával. Azonban ez álláspontja is téves. A nem vitás tényállás szerint ugyanis a felperes követelése onnan származik, hogy a kirendeltségtől vett paprika vételárának a biztosítására letétbe helyezett összegnek a vételárat meghaladó részét a kirendeltség késedelmesen és értékében romlott koronában fizette vissza. Ez a követelés pedig nem tekinthető azonosnak a felhívott törvényhely által felsorolt készpénzóvadékra vonatkozó követeléssel. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt az átértékelésnek helytadó döntésével. Vétel. 70. 10 lóerejű motor helyett kevesebb lóerejű mótor szállítása esetén a K. T. 350. §-a alapján a kiiogásolás 6 hónapon túl is eszközölhető. [? IV 3165/1929. sz. a. 1930. márc. 20-án.) Az alperesek által meg- és átvett cséplőszereivény vételára iránt támasztott keresetiéi szemben az alperesek azzal védekeznek, hogy a gép használhatatlan. A szakértő a szerelvény használhatóságára vonatkozó kísérleteit a felek jelenlétében végezte, a bíróság pedig az e kísérletek alapján előterjesztett szakértői vélemény felett a feleknek észrevételeik megtételére a Pp. 285. §-a értelmében alkalmat adott. A tárgyalási jegyzőkönyvben nincsen adat arra, hogy a felperes észrevételeinek előterjesztése alkalmával felhozta volna, hogy a szakértő véleményes jelentése valótlan ténybeli adatokat tartalmaz abban a tekintetben, hogy a gépet a szakértői vizsgálat előtt a felperes munkásai rendbehozták-e; ily körülmények között pedig a felperes a szakértői véleménynek ténybeli valótlanságát vitató panaszt a felülvizsgálati eljárásban fel nem hozhat. A felperesnek e tárgyú felülvizsgálati panasza tehát sikerre nem vezethet. Nem vezethet sikerre a felperesnek a fellebbezési bíróság ama döntése ellen emelt panasza sem, amely szerint a cséplőgépnek az alperesek részéről az átvételtől számított, több mint 6 hónap múlva történt kifogásolása elkésettnek nem tekinthető. Mert igaz ugyan, hogy a K. T. 349. §-a értelmében a vevő azzal a kifogással, hogy az árú a kikötött vagy a törvényi kellékeknek nem felel meg, nem élhet akkor, ha az eladót a hiányokról az átvételtől számított 6 hónap alatt nem értesíti, ámde erre a rendelkezésre az eladó a K. T. 350. §-ában említett eset fennforgása esetében nem hivatkozhatik. Már pedig a fellebbezési bíróság ítéletében előadott és e részben meg nem támadott tényállás szerint a felperes a cséplőgépet úgy adta el, hogy motora 10 lóerejű és amikor az I. rendű alperes etekintetben aggályoskodott, arra utalással, hogy a motor 10 lóerősnek van jelezve, garantálta, hogy a 10 lóerőt kiadja: a motor hajtóereje azonban a fellebbezési bíróság ítéletében előadott és az előrebocsátottak szerint sikertelenül támadott idevonatkozó tényállás szerint nem éri el a 10 lóerőt és nem alkalmas a cséplőszekrény üzemben tartására; mindezek szerint tehát a felperes az alpereseket a motor hajtóereje tekintetében a K. T. 350. §-ának alkalmazására alapul szolgáló módon megtévesztette. Nem változtatna ezen az a körülmény sem, ha a felperes a felülvizsgálati kérelmében foglalt előadása szerint a motort ugyanolyan jelzéssel és ugyanolyan állapotban adta volna el az alpereseknek, mint ahogyan eladójától, a gyártól vette; az ismételadónak ugyanis, mint kereskedőnek a részére szállított árút a K. T. 346. §-a értelmében meg kell vizsgálnia, és ennélfogva azt, hogy az árút megvizsgálás és hiányainak észlelése nélkül adta tovább, a saját vevőjével szemben fel nem hozhatja. Különbözeti ügylet. 71. Gabonahatárídő ügylet mint árkülönbözeti ügylet bíróilag nem érvényesíthető. ((P. VII. 2516/1929. sz. a. 1930. márc. 7-én.) A Jugosláviában telephellyel bíró felperes ,Budapesten székhellyel bíró alperes útján az 1925. évi július hó 9. napján a chikágói tőzsdén 1925. évi decemberi szállításra búzát adott el, ezt azonban 1925. december havában nem szállította, hanem a kötést 1926. évi májusra prolongálta akként, hogy az esetleges veszteségek kikerülése céljából 1925. decemberében 1926. májusra hasonló mennyiségű búzát vett és adott el és ezt a kötést 1926. májusában véglegesen akként bonyolította le, hogy az alperes útján 1926. májusában újabb fedezeti vételt eszközölt és a felek ezután egymás közölt a különböző időben jelentkezett tőzsdei árfolyamok szerinti különbözetet számolták el. Ebből a fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből elfogadott tényállásból, tekintettel arra, hogy a felperes az árút tényleg nem szállította le, hanem az ügylet a felek között a tőzsdei árkülönbözet elszámolásával bonyolíttatott le, nem érintve a felperes által felülvizsgálati kérelemben vitatott azt kérdést, hogy az alperes a felperes megbízásait megfelelően teljesítette-e? kétségtelen, hogy a felek között egy a tőzsdei forgalomban megengedett gabonahatárídőügylet jött létre és nyert a jelzett módon lebonyolítást. Az ebből az ügyletből eredő árkülönbözetnek a rendes bíróság előtti érvényesíthetősége szempontjából az az anyagi jogszabály irányadó,