Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 5. szám - Hetven év magánjogi irodalma

5. sz. KERESKEDELMI JOG 119 az eléje kerülő ügyben elvi jelentőségű ítéletet. Ugyanekkor kezdődtek a nyugdíjvalorizációs perek is. Kéler Tibor nagy munkabírásával, a tényállások tüzetes megállapításával és ítéleteinek kiváló jogászi tartalmával a fellebbezési és felülvizsgálati fórumok dicséreteit érdemelte ki. Most már évek óta a Kúria munkaügyi (II.) tanácsában működik tanács jegyzői minőségben. A tavalyi év folyamán jelent meg dr. Straub Sándor munkaügyi bíró társaságában írt könyve, a „Szolgálati jogviszonyáról, amely könyv a szolgálati viszonyra vonatkozó magyar élő jogszabályoknak majdnem teljes anyagát adja (a nyugdíjügyek kivételével), s amelyet dr. Sehwieker Richárd tanácselnök látott el bevezetéssel. A most megjelent tanulmány — sok tekintetben — szerves kiegészítője ennek a könyvnek. Az 1929-es év folyamán rendkívül fontos határozatokat hozott a Kúria munkaügyi tanácsa, amint ezt a Kereskedelmi Jog olvasói a „Főnök és alkalmazott" rovatban hónapról-hónapra konstatálhatták is. Ezt az anyagot ismerteti most Kéler Tibor 70 oldalas tanulmányában, több helyen kritikai megjegyzésekkel is kísérve a döntéseket. Nagy előnye a füzetnek, hogy az egyes döntések ismertetése kapcsán szerző mindig rámutat a Kúria eddigi, vonatkozó állásfoglalásaira is. Külön csoportokban foglalkozik az ipari és kereskedelmi alkalmazottak, a gazdatisztek, a vasúti alkalmazottak és egyéb magánalkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó döntésekkel. A füzet elolvasását, tekintettel arra, hogy a matéria legnagyobb része (tételes jog hijján) még mindig a bírói gyakorlaton nyugszik, minden jogásznak melegen ajánlhatjuk. Dr. Berezel Aladár. Dr. Július Moór: Zum ewigen Friede. 1930. Külföldi irodalom. Eíser Ernst: Nichtigkeit und Anfechtbarkeit von Generalversammlungsbeschlüssen d. eingetragenen Genossenschaft. Berlin. Egger Josef: Das Dividendenbezugsrecht des Aktíonárs. II. Auflage. Berlin. Ritter Leo: Kredítsicherung durch Eigentumsvorbehalt. Heidelberg. Die Wírtschaft und Recht 5. Jg. H. 1. Der Reichsverband der Deutsch. Industrie zur Aktienreform. (Grundlegende Reformvorschláge. Neue Kapitalbeschaffungsformen. Pflichtrevision. Generalklausel. Gutachten über Handelsgebráuche, erstattet v. d. Industrie- u. Handelskammer zu Berlin. Herausg.: von Heinrich Dove und Eduárd Meyerstein. Band 4. Nobel Hellmut: Das Deckungskapital in der Lebensversicherung insb. sein Rechtsverháltnis zum Versicherungsnehmer. (Leipziger Rechtswiss. Studien H. 45.) Leipzig. « AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4• I DR6R6R BAKSÖR S i í •TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTff* BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Éltalános. 61. Ha valaki idegen telken saját anyagának felhasználásával akként építkezik, hogy az épület a telek alkotó részévé válik, a felhasznált anyag a telek tulajdonosáé lesz. Nem szerzi meg ellenben a telektulajdonos az épület tulajdonát, ha az a telekkel való állandó kapcsolat szándéka nélkül, csupán múló célra létesült, mert ebben az esetben az épület pusztán az előállítással nem válik az ingatlan alkotó részévé, hanem mint ingó dolog, külön tulajdon tárgya lesz. (P. IV. 3281,1929. sz. a. 1930. febr. 6-án). 62. Az olyan szerződés, amely szerint az egyik fél, — a munkavállaló — valamely mű előállítására, a másik fél — a megrendelő — pedig a megállapított ellenérték fizetésére kötelezi magát, vállalkozási szerződés. A szerződésnek ezen a jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a megrendelő adja az anyagot és fogadja fel a segédmunkásokat, úgyszintén az sem, hogy a vállalkozó a munkát jutányosán, olcsón vállalja. (P. II. 5655,1928. sz. a. 1930. márc. 18-án.) Baleset. 63. A gépkocsi használata közben bekövetkezett vétlen balesetért és kárért az felelős, ki a gépkocsit üzemben tartja és a kinek érdekében a gépkocsi üzemben van. P. II. 5804/1928. sz. a. 1930. márc. 18-án.) Azokból a nem vitás tényekből, hogy a gépkocsit, amelyen felperes a balesetet szenvedte részletfizetésre Z. D. az alperes utazója vásárolta, annak tulajdonjoga a vételárhátralékot kifizető M. V. F. r.-t. részére fenntartatott, — alperes pedig csak azért van az okiratban vevőként megnevezve, és a forgalmi engedély azért íratott az alperes nevére, hogy a vételár részletek törlesztéséért a fentebb nevezett részvénytársasággal szemben felelősséget vállalt, — továbbá abból, hogy a gépkocsit Z. D. vette birtokába, annak üzemi költségét ő viselte, őt illették az esetleg fuvardíj címén befolyt bevételek, amelyekről alperesnek elszámolni nem tartozott; okszerűen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy nem alperes volt a gépkocsi üzemben tartója és hogy az nem az alperes, hanem ennek utazója érdekében tartatott üzemben, aki a gépkocsit azért szervezte, hogy jutalékát növelje. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a gépkocsi használata közben bekövetkezett vétlen balesetért és az ebből eredő kárért a felelősség azt terheli, aki a gépkocsit üzemben tartja és a kinek érdekében a gépkocsi üzemben van. Ez a jogszabály van kifejezve a felperes felülvizsgálati kérelmében idézett 549. és 550. sz. elvi határozatokban is. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, amikor felperest az alperes felelősségének megállapítására irányuló keresetével elutasította.