Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete - A gazdaságjog fogalma

94 KERESKEDELMI JOG 4. sz. kell a nemzeti és szociális célok szolgálatába állítani. 2. Ezekkel a felfogásokkal ellentétben Nussbaumi magától értetődőnek találja, hogy a gazdaságjog nem új disciplina, hanem csak új felirat. „Az új német gazdaságjog" alatt Nussbaum csak azokat az intézményeket tárgyalja, amelyeket a háborús és háború utáni rendkívüli viszonyok termeltek vagy fejlesztettek ki. Olyan jogalakulatokat, amelyeket a régi jogrendszerbe nem lehet elhelyezni, anélkül, hogy a rendszert el ne torzítsuk, vagy az új intézményt jellegéből ki ne vetkőztessük. A gazdaság jog tehát csak kiegészíti a hagyományos jogi disciplinákat. Uj joganyagokat foglal magában, de ezek szintetikus egységet nem alkotnak. Közös jellemvonásuk csak az, hogy tételeik a gazdasági életet szabályozzák. Darmstadter' az organizált gazdaság sajátos jogán (a Goldschmidt-féle Reichswirtschaftsrecht-en) kívül a munkajogot és a magánvagyonjogot is a gazdaságjog körébe vonja. A gazdaságjog fogalma alá tartozik szerinte mindaz a joganyag, amely a köz- vagy magángazdaságot szabályozza. Hasonlóképen Westhoff olyan gyűjtőfogalmat ért gazdaságjog alatt, amelynek tárgya a gazdaságra vonatkozó jog, és amelyet nem a jog kategóriái alapján, hanem közgazdasági úton és módszerrel kell rendszerezni és vizsgálni. Gyűjtőnév az angol-amerikai „business law" fogalma is. „Business law valóban csak egy határozatlan tartalmú megjelölés. A jogból, különösen pedig a kötelmi jogból annyit foglal magában, amennyinek ismeretét valamelyik író a „business-man" számára hasznosnak tartja."7 3. A harmadik csoportba azokat a gazdaságjogászokat soroztuk, akik a gazdaság jogban sem önálló tudományágat, sem új gyűjtőfogalmat nem látnak. Rumpf* és Nipperdey" gazdaságjog alatt a jognak gazdasági szemléletét értik, míg ennek az iránynak vezére: Hedemann, a jognak gazdasági színezetét kívánja e névvel kifejezni. Hedemann10 gazdaságjog alatt a mai kor jogát érti általában; a jog egész területét. Amint a glosszátorok idejében — úgymond — csak glosszátorí jog volt, vagy amint a természetjog korában minden jog bizonyos fokig természetjog volt, mert a korszellem rányomta bélyegét az egész tudományra, úgy a mai jog színezetét az adja meg, hogy gazdasági. A gazdaságjogban nem a matéria az új, hanem a jelleg, az alaphang. Új benne az új idők szelleme. A dogmatikus szemléletet a funkciók tana váltja fel; a sztatikus jogszemlélet felett diadalmaskodik a jog dinamikája. A természetjog kora óta még mindig uralkodó nyugodtság és abszolutság háttérbe szorul és a jogban többé nem uralmi védettséget, hanem mozgási, cselekvési lehetőséget, hatalmat látunk. Jogunknak ez az 1 Nussbaum: Das meue deutsche WirtschaftsreCht 1922 5 Darmstadter: Das Wirtschaftsrechtdn seiner soziologischen Struktur. 1928. 8 Westhoff: System des Wirtschaftsrechts. 1926. 7 Huffcut—Bogért: Business Law. 1919. K Rumpf: Wirtscbafts-Rech'twissenschaft und W. Hochschule 1920. * Nipperdey: Zum Begnifí des Wirtsohaftsrechts Mitteilungen des Jenaer Instituts für Wr. No. 2. 10 Hedemann: Grundzüge des Wirtschaftsrechts. 1922. és Reiohsgeriicht u. Wirt. R. 1929. alapvonása természetesen egyes jogágakban jobban szembetűnik, mint másokban. A korszellem változása némely intézményen mélyebb nyomot hagyott, másokat kevésbbé érintett. De ezen az alapvonalon határvonalat húzni, s a jogot azon innen gazdaságinak, azon túl nem gazdaságinak mondani Hedemann szerint nem lehet. Akár egyetértünk Hedemannal, akár nem, az ő okfejtése már csak azért is különös figyelmet érdemel, mert a gazdaságjog fogalmát illetően nagyon instruktiv. Ha ugyanis Hedemann felfogását megértjük, akkor rá kell eszmélnünk arra, hogy a gazdaságjog fogalma körüli heves irodalmi vita valóban nem is a gazdaságjog fogalma, hanem csak terjedelme körül forog. Jogunknak az az irányváltozása, amelyet Hedemann különös nyomatékkal emel ki, tagadhatatlan. Azt sem lehet kétségbevonní, hogy a jog modern, gazdasági szelleme nem érvényesül egyenlő mértékben minden jogterületen. Már most hogy ezen az alapon egyáltalán húzunk-e határvonalat gazdasági és nem-gazdasági jog között, és ha igen, hol: ez nem elvi ellentét, hanem csak fokozatbani eltérés; ez nem annyira a gazdaság jog fogalmát, mint inkább csak terjedelmét érinti. 4. Magyarországon a gazdaság jog fogalmával ezideig csak a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetével kapcsolatban találkoztunk. Mint a Gazdaságjogi Intézet munkaprogrammjából is kitűnik,11 ez az Intézet nem kívánja működését a jog egész területére kiterjeszteni, viszont nemcsak a legújabb jogfejlődés néhány új intézményével kiván foglalkozni, hanem működési körébe vonja mindazokat a jogágazatokat, amelyek a gazdasági életre vonatkoznak. A gazdaságjog ebben az értelemben gyűjtőfogalom, amely a magángazdaság jogából: a magánjogból emelkedik ki, de a közgazdaság közjogías színezetű vagy épen közjogi normáit is felöleli. Rokon a hiteljoggal. De míg a hiteljog a kereskedelmi jog kitágítása folytán keletkezett,12 s csak közvetve ered a magánjogból, a gazdaságjog a magánjog testében fogantatott. A magánjogtól élesen el sem határolható. A szociálpolitikai irány térhódításával és a magánjog el-,,gazdaságiasodása" által a gazdaságjog mindjobban behatol a magánjog területére, s a két disciplina közt a határ mindinkább elmosódik. A különbség inkább a két joganyag szelleme közt van: a magánjog természeténél fogva inkább individuális, a gazdaságjog erősebben kollektív vagy forgalmi színezetű. Hoff György. 11 Kuncz Ödön: A Cazdaságjogi Intézet munkaprogratnmja. (K<er. Jog 1929 máj. 1.) 12 Tury Sándor: 1908-bóll való Hit el t örvények Gyűjteményének teljes címe: „Hitéltörvények Gyűjteménye Kiegészítve Az Iparügyi, Hajózási, Vasúti és Egyéb Törvényekkel". Ebből azt látni, hogy Tury Sándor az ipar, hajózási st'b. jogot nem tekintette szűkebb értellemiben vett hitel j ognak, hanem annak fogalmát csak a kereskedelmi jogra és a közvetlenül a „hitel'-re — különösen a kereskedelmi hitelre — vonatkozó joganya~ gokra, mint pl. váltó-, csőd jogra korlátozta. Ami a gazdaságjog fogalmánál százszor szűkebb fogailom. Másfelöl Kuncz Ödön A Ker. és Váltójog Vázlatában meggyőzően fejti ki, hogy a Kt. nemcsak a kereskedők jogát szabályozza, hanem minden intenzív, kereskedelmi szellemben vezetett gazdasági tevékenységet, s a ker. jog lényegileg forgaAmi íjog.