Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A védjegyügyi peres és nem peres eljárás tervetzete

92 KERESKEDELMI JOG 4. s'L jegy törlendő legyen. (Lásd dr. Szenté Lajos: „A tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923 : V. t.-c) a gyakorlatban" című különlenyomatban megjelent tanulmány 26. sk. oldalát, ahol előadtuk, hogy egy előfordult esetben a bíróságok alperest tisztességtelen versenyben elmarasztalták és kötelezték arra, hogy a már belajstromozott védjegy használatát végrehajtás terhével hagyják abba. — „Szinte önkéntelenül adódik — folytattuk —, hogy a bíróságnak egy lépéssel tovább kellene menni, nevezetesen a bíróságnak ki kellene mondani a védjegytörlést is .. . Azt a kérelmet is előterjesztettem, hogy a bíróság marasztalja alperest oly okirat kiállításában, mely alkalmas legyen a védjegytörlés megkérésére." —) A Schuszter-féle Tervezet 8. §. ezt a csekélységem és Beck és Meszlény által is propagált kívánalmakat magáévá is teszi, amennyiben törlési okul a d) pontban azt is felveszi, hogy amennyiben ,,Á rendes bíróság vagy az 1923 : V. t.-c. alapján a Kereskedelmi és Iparkamaránál megalakított Választott Bíróság az íd. t.-c. alapján a védjegytulajdonost jogerős ítélettel a védjegy használatának abbanhagyására kötelezte vagy a felek ily értelmű bírói egyezséget kötöttek." Bármennyire is elégtételemre szolgál ennek a törlési oknak a 8. §-ba való felvétele, két dolgot nem hallgathatok el. — Először is a tervbevett rendelet e szabályozásának alkotmányjogi oldalát. A törlési okok megállapítása túlmegy az eljárás keretein és túlmegy az 1925. XII. t.-c.-ben kapott törvényhozási felhatalmazáson. — De még ha jóindulattal és szívesen adott elnézéssel túl is tennők magunkat ezen az akadályon, akkor egy másik elvi aggályunk van ezen törlési oknak oly terjedelemben való megadása ellen, amelyet a Tervezet kontemplál, mely t. i. a Kamara választott bírósági ítéleteinek is megadja ezt a hatályt. Mi teljes tisztelettel és megértéssel és a legnagyobb elismeréssel viseltetünk a kamarai választott bíróságok iránt. Elvi álláspontunk azonban az, miként azt a fentidézett tanulmány 34. s következő oldalán kifejtettünk s mely álláspontunkat az 1928-ban tartott Országos Jogászgyűlés szintén magáévá tett, hogy t. i. a kamarai Választott Bíróság nem lévén tiszta választott bíróság, kell, hogy annak döntései ellen helye legyen a Tvt. által megengedett felfolyamodáson kívül érdemleges perorvoslatnak is. Mindaddig tehát, míg a választott bíróságok első és végső fokon döntenek, ezen ítéletekkel szemben a már ismételten kifejtettek alapján ugyanoly aggodalommal viseltetünk, mint akár a kereskedelmi miniszter határozata ellen, és mindaddig csupán a rendes bíróságok ítéleteinek adnók meg ezt a törlési hatályt. A Schuszter-féle Tervezetnek azt az elgondolását, hogy a védjegylajstromozást centralizálja a Szabadalmi Bíróságnál, helyesnek tartjuk. Ellenben a Tervezet azon elgondolása és beállítása, amely a védjegyekben ugyanolyan szervezetet és hatóságokat és eljárást mozgat meg, mint szabadalmi ügyekben, túlzottnak, hogy ne mondjuk elhibázottnak tartjuk. — A védjegyügyek a legritkább esetben műszaki természetűek- A versenyperek nagy része védjegyjogi természetű. Ezekben a perekben a rendes polgári bíróságok ítéletei teljesen megállják a helyüket. Ha tehát a Szabadalmi Bíróságokra is ruházzuk a védjegyügyekben a perenkívüli és peres eljárást, akkor is dominálni kell ezekben a jogász bíráknak; és akár a Szabadalmi Bíróságnál már működő jogi referensek, akár pedig a polgári bíróságoktól odahozandó szakbírák ezeket a kérdéseket nagyon jól el fogják tudni bírálni. Ez az észrevételünk szoros összeköttetésben áll a Tervezetnek azzal az aggályos rendelkezésével, amely az ügyvédi kar serelmére a védjegyügyi peres és nem peres eljárásba bele akarja vinni a szabadalmi ügyvivői képviseletet. — A 13. §. szerint ugyanis ,,a m. kir. Szabadalmi Bíróság szervezetére továbbá úgy a nem peres mint peres ügyekre követendő eljárásra — beleértve a képviselet kérdését, — azokat a jogszabályokat, melyek a nem közérdekű szabadalmi ügyekre és perekre fennállnak, megfelelően kell alkalmazni". A védjegyügyi perek semmiben sem különböznek egyéb perektől. Abból, hogy a Szabadalmi Bíróság hatáskörébe akarja utalni a Tervezet a védjegyperek vitelét, még nerr. következik, hogy a szabadalmi perekben megállapított képviselet kérdése ide is átvitessék. — Az ügyvédi kar működési területét amúgy is folyton újabb és újabb intézkedésekkel igyekeznek megszorítani. — Az ügyvédi kar nem engedheti, hogy egy újabb intézkedéssel egy fontos területről újból leszoríttassék. — Mert legyünk tisztában azzal, hogy ha a Tervezetben a szabadalmi ügyvivők képviselői jogot nyernek, ez az ügyvédi képviseletnek teljes kiszorítását eredményezné. Ugyanez az észrevétel áll a Kúria előtt folyó képviseletre. (19. §.) Az kúriai per semmiben sem különbözvén egyéb és különösen versenyjogi perekben való eljárástól, nem engedhető meg, hogy a Kúria előtt ily perekben az ügyvédi képviselet kíszoríttassék egyéb képviseletek által. — Szinte csodálkoznunk kell, hogy ennek a Tervezetnek illusztris jogász szerzője miképen tagadhatta meg annyira a jogászokat, hogy minden különösebb indok nélkül ezt a kérdést az ügyvédi kar teljes negligálásával akarta szabályozni. Ezen észrevételeink dacára azonban leghőbb óhajunk, hogy a tervbevett rendelet mielőbb testet öltsön.