Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - Egy év a kir. Kúria részvényjogi gyakorlatból

4. sz. KERESKEDELMI JOG 87 szabja elő oly intézkedésnek az alapszabályokba való felvételét, melynél fogva a társulat tisztviselője igazgatósági taggá nem választható. (A kir. Kúria 1929 szeptember 20-án P. IV. 7590/1928. sz. a.) Nem minden aggály nélkül fogadtatott a bírói gyakorlatnak az az állásfoglalása, hogy „a részvénytársasáé ügyeinek intézésére, ha az alapszabályokban nincs oly rendelkezés, hogy a társaság cégét több igazgatósági tagnak kell jegyeznie, az igazgatóság tagjai egyenlően vannak jogosítva, vagyis a részvénytársaságot ebben az esetben egyetlen igazgatósági tagnak a társaság nevében tett jogcselekménye is kötelezi". (A kir. Kúria 1929 január 16-án P. IV. 7870/1928. sz. a.; lásd a Hiteljogi Döntvénytár XXII. kötetének 22. oldalán ezen határozathoz fűzött megjegyzéseket.) Bizonyára még sok megbeszélésre fog alkalmat szolgáltatni a kir. Kúria 1929 november 22-én P. IV. 901/1929. sz. a. meghozott határozata, mely harmadik személyekkel szemben a részvényeseket teszi egyetemlegesen felelősekké azon végrehajtóbizottság ténykedéséért, melyet nem az igazgatóság küldött ki, hanem a részvényesek magántermészetű összejövetele választott meg és ruházott fel mindazokkal a jogokkal, amelyeket a törvény és. az alapszabályok szerint az igazgatóság gyakorolhat. Ugyanis e szerint csak cum grano salis áll az, hogy a részvényesek közvetlenül nem felelősek a társaság közegeinek ténykedéséért és hogy a részvényes felelőssége nem haladhatja túl részvényei névértékét. T. i. mindez csak addig áll, amíg a részvényesek a törvény és az alapszabályok szerinti módozatok mellett és azok korlátain belül gyakorolnak befolyást a társaság ügyvitelére. Mindenesetre figyelemre méltó mozzanat a gestiót habár törvényes és alapszabályszerű módon, azonban a többieket vagy harmadik személyeket nyilvánvalóan károsítóan gyakorló részvényescsoport felelősségének jövőbeni kialakulása szempontjából is. A formai jognak meg nem felel, de jogérzetünket megnyugtatja a bírói gyakorlatnak az a felfogása, hogy bár az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai harmadik személyekkel szemben hatálytalanok, mégsem lehet joghatályosaknak elismerni az oly ügyleteket, melyek a felek szándéka és akarata szerint egyenesen a részvénytársasági alapszabályokban meghatározott korlátozás meghiúsítását célozzák. A konkrét esetben egy hosszabb folyószámla összeköttetés eredményekép mutatkozó egyenleg elismeréséről és az egyenlegnek megfelelő váltó kiállításáról volt szó, amiről megállapíttatott, hogy a napi üzletvitelhez tartozó ügyletek körébe nem vonható. Mivel pedig a fél ezt két igazgatósági taggal egyetértésben az ellenérdekű többi igazgatósági tag tudtán kívül és szándékos megkerülésével, a társaság kijátszásának célzatával eszközölte ki, holott az alapszabályok szerint ehhez az igazgatóság egyhangú határozata kívántatott volna, a törvény kifejezett rendelkezésével szemben hely adatott a dolus kifogásának. (A kir. Kúria 1929 november 21-én P. VII. 7672/1928. sz. a.) A felszámoló, aki elmulasztotta azon közgyűlés egybehívását, amely hivaíva lett volna a felügyelőbizottság megválasztására, nem a Kt. 218. §. 2. pontja alapján, melynek az igazgatóság tagjaival szemben megállapított megtorló intézkedései a felszámolókra ki nem terjeszthetők, hanem a Kt. 221. §. 2. pontja alapján rovatott meg pénzbírsággal. Tehát nem a felügyelőbizottság megalkotásának elmulasztása, hanem a közgyűlés össze nem hívása miatt. (A kir. Kúria 1929 április 30-án P. IV. 4836/1928. sz. a.) A Kt. 161. §-át akként értelmezi a bírói gyakorlat (a kir. Kúria 1929 január 17-én P. II. 4297/1928. sz. a.), hogy a törvény ,,a saját részvényeknek /megszerzését vagy zálogba vételét lényegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelése egyéb kielégítési alap hiányában a saját részvények elfogadása nélkül fedezetlenül maradna és amidőn a saját részvények csak a társaság ezen fenyegető és máskép elháríthatatlan kárának elkerülése végett fogadtatnak el". A már hivatolt 1929 június 18-iki P. IV. 5650/1928. sz. határozat szerint nem igényelheti a részvényes a közgyűlésen annak felderítését, hogy a nyereség és veszteség számla „gyártási" egyenleg tétele mekkora bruttobevételnek milynemü és csoportonkint mekkora összegű kiadási tételekkel való egybevetéséből áll elő, mert ez a mérleg eredményén nem változtatna, hanem csupán az üzletkezelés megítélésére szolgáltathatna támpontot. Minthogy pedig „a társasági üzletkezelésnek a közgyűlésen való ellenőrzése a részvényesek összességének a joga, amely a részvényes által csak mint ezen összesség tényezőjekép gyakorolható", továbbá minthogy sem a törvény, sem az alapszabályok nem szabják elő a számadásokba felveendő számlavégeredmények említett részletezését, az eredmény-számla tekintetében hozott közgyűlési határozat sem a törvényt, sem az alapszabályt nem sértette. Ha a mérleg vagyonoldalán nincsen felSíkerrel megvédik a légzőszervek veszélyes és kellemetlen megbetegedései ellen a jóízű Panflavin-pasztíllák.