Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - Részvényjogi gyakorlatunk 1928-ban

2. sz. KERESKEDELMI JOG 73 burg2 s ebből egyszersmind következik, hogy a jogszabálynak a maga rendező erejével min­denütt és minél gyorsabban meg kell jelennie, ahol oly gazdasági jelenség mutatkozik,' amelyre szabályozó tevékenységét eddig nem terjesztette ki. A dolog természetéből követ­kezik, hogy a jogalkotó tényezők eme felada­tuknak csak több-kevesebb fogyatékossággal tehetnek eleget s a gazdasági élet fejlődésé­vel nem mindig tudnak lépést tartani. Ezen kétségtelenül fennálló tempóbeli különbség okozta zavarok kiküszöbölése az állam jog­szolgáltató szervének, a bíróságnak feladata s ez a feladat annál nehezebb, minél nagyobb a tempóbeli különbség. Kevés jogterületen maradt el a jogalko­tás a gazdasági élet fejlődése mögött oly mértékben, mint a részvénytársasági jog terü­letén. Hogy milyen fejlődésen ment át gazda­sági életünk s benne a részvénytársaságok szerepe 1875 óta: mindenki előtt ismeretes. A gazdasági élet rohamos fejlődése s mellette a törvényhozó passzivitása :oly ellentét, amely bíróságainkra hosszú idő óta súlyos feladatot hárít. A kir. Kúria mindenkor igyekezett is a tör­vénynek mindinkább érezhetővé vált hiányait az élet követelményeinek megfelelően pótolni. Igyekezett az írott részvényjog szabályait oly értelemben kiegészíteni, illetőleg magyarázni, amely az ítélkezésében mindenkor szem előtt tartott méltányosság követelményeinek leg­inkább megfelel és igyekezett gátat vetni azoknak a visszaéléseknek, amelyekre a tör­vény hiányossága esetleg módot adott volna. Elegendő e részben az elővételi jog kérdésé­ben elfoglalt álláspontjára hivatkozni, amely a szembenálló érdekek szigorú megóvása mel­lett is módot talált arra, hogy az elővételi joggal űzhető esetleges visszaéléseknek elejét vegye. Abban a határozatában azonban, amely az elmúlt év legérdekesebb részvényjogi dön­tésének tekinthető (IV. 3087/1928. — KJ. 113; Hdt. 51.), az általános felfogás szerint ebben az irányban túlment azon a határon, amely­nek betartása fontos érdeke a gazdasági forga­lom feltétlenül szükséges biztonságának. Ezen ítélet szerint ugyanis semmis és érvénytelen Jtk. = Jogtudományi Közlöny; PJ. = Polgári Jog; ÜL. — Ügyvédek Lapja. — A jelzés után következő szám a határozatnak a megjelölt gyűjteményben el­foglalt sorszámát jelenti. — Ellenkezőnek megjelölése híjján a határozat a kir. Kúria határozata. — A ha­tározatgyüjteményeknek és folyóiratoknak mindenkor 1928. évbeli folyama értendő. — Rt. = Részvénytár­saság; T. = Dr. Kuncz Ödön törvénytervezete a rész­vénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt fele­lősségű társaságról (Bpest : Glóbus, 1926.). 2 „Die Beziehungen zwíschen dem gellenden Aktienrecht und der heutigen deutschen Wirtschaft." (Ausschuss zur Untersuchung der Erzeugungs- und Absatzbedíngungen der deutschen Wirtschaft, I. Un­terausschuss. 3. Arbeitsgruppe. I. Teil. Berlin: Mitt­ler, 1928. 45. 1.). az olyan szerződéses megállapodás, amelynek értelmében a zálogbaadott részvények tulaj­donosa a zálogjog fennállásának tartamára a részvényeket megillető szavazati jog gyakor­lását a záloghitelezőre ruházza át, minthogy az ilyen megállapodás egyrészt a jó erköl­csökbe, másrészt a részvényjog alapelveibe ütközik s mint ilyen bírói oltalomban nem ré­szesülhet. Annakidején részletesen is kifej­tettem3, hogy miért nem tartom ezt az állás­pontot helytállónak; ezúttal csak arra kívá­nok reámutatni, hogy az úgy részvényjogi, mint általános magánjogi szempontból a szer­ződési szabadság oly megszorítását foglalja magában, amelyre írott jogszabályainkból in­dok nem meríthető, s amely állandó gyakor­lattá válta esetén a forgalom biztonságát igen nagy mértékben veszélyeztetné. Mint említet­tem, ez az általános felfogás: az irodalom egyöntetűen erre az álláspontra helyezkedett.4 A cégjogi gyakorlatnak azon szabályá­ból, hogy rt. cége természetes személy pol­gári nevét tartalmazó cégszöveggel csak az esetben jegyezhető be, ha a rt. e természetes személy kereskedelmi üzletének szerződéses átvételét a bejegyzéssel kapcsolatosan iga­zolja, a Kúria a contrario azt a következte­tést vonta le, hogy az a körülmény, miszerint a rt. cége polgári nevet tartalmazó cégszöveg­gel van bejegyezve, egymagában is alapul szolgálhat az üzletátruházás tényének meg­állapítására. (IV. 8722/1927. Ülj. június 15. 3. 1.) Mindenesetre aggályosnak tartjuk, hogy a bejegyzés ténye mint perenkívüli, nem­kontradiktórius aktus, ilyen vonatkozásban praejudikáljon egy peres ügy ténymegállapí­tásának. A rt.-i fiók perképessége tekintetében a VII. 4556/1927. sz. határozat (KJ. 46.) kimon­dotta, hogy a fiók által kötött ügyletből szár­mazó jogok és kötelezettségek alanya nem az ügyletet kötő fiók, hanem maga a rt., per­félként tehát nem a fiók, hanem csak maga a rt. szerpelhet. Ugyanezen elv olvasható a VII. 5566/1927. sz. határozat (JH. 739.) indo­kolásában. Nagyfontosságú kérdésben foglalt állást a 3 Zálogbaadott részvények szavazati jogának át­ruházása a záloghitelezőre. — KJ. 10. sz. 4 Dr. Sebestyén Samu: A közjó érdekében. Jtk. 16. sz. — Dr. Kronstein András: Az álrészvényes sza­vazati joga. PJ. 8. sz. — Dr. Liebmann Ernő: Az er­kölcstelen ügyletek a Magánjogi Törvénykönyben és a bírói gyakorlatban (sub. IV.). Jtk. 24. sz. — Dr. Kuncz Ödön: Az értékpapírletét problémái. Kj. 1929., 1. sz. — Dr. Reitzer Béla: Részvénytársaságok fusiója. KJ. 1929. 1. sz.,,.. . alapvető problémákban — mondja Reitzer — gyakran kerül összeütközésbe gazda­sági közfelfogás és bírói ítélkezés. Klasszikus pél­dája ennek az a közelmúltban hozott legfőbb bí­rósági döntés, amely a részvények zálogul való lekö­tése és a szavazati jognak ezzel kapcsolatban a hi­telezőre történt átruházása kérdésében világot látott és amely úgy a gazdasági, mint a jogi élet körében szinte szokatlan izgalmakat váltott ki.'

Next

/
Thumbnails
Contents