Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Felmondásos időre és a hátralévő szerződéses időre járó szolgálati illetmények viszonya

60 KERESKEDELMI JOG 1. sz. sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az ítéleti döntése, amely szerint a felperes bejelentett követelése az egyezségi hányadot meghaladó részében is a csődkövetelések nem vitás második osztályában valódinak mondatott ki. Választott bíróság. 17. A választott bírák nem jogosultak a felek választott bírósági szerződésében a megalakulás módja tekintetében foglaltaktól eltérni, kivéve, ha ahhoz a felek a választott bírósági szerződés érvényességi kellékeinek megfelelő módon hozzájárulnak. (P. IV. 9116 1927. sz. a. 1928. nov. 16-án). A választott bíróság megalakulásáról 1926. március 13-án felvett, a felek és képviselőik által külön is aláírt jegyzőkönyv szerint a felek a választott bíróságnak a sorsolás alapján kijelölt elnök részvételével való megalakulását kifejezetten tudomásul vették, s a jegyzőkönyvben nincs nyoma semminő fenntartásnak sem. Ámde abból a nem vitás tényből, hogy a sorosolás útján kijelölt elnökhöz a választott bíróság megalakulása módjának tudomásul vétele előtt felperesi részről érdekeltségét és elfogulatlanságát illetően a jelen perbeli alperes irányában fennállott viszonya felől kérdés inétztetett, csak az a következtetés vonható le, hogy a felperes a sorsolás eredményéhez képest történt megalakulást csak az elnöknek az érdekeltsége és elfogulatlansága felől feltett kérdésre adott válaszára tekintettel vette jóváhagyólag tudomásul. A megalakulásról felvett jegyzőkönyvből kitűnő hozzájárulása tehát legalább is a felperes oly vétlen tévedésén alapszik, mely hozzájárulást illetően az alperesnek is szükségkép fel kellett ismer-nie, hogy a kijelölt elnök és az alperes közt fennállott viszony egész terjedelmének ismerete nélkül jött létre, következőleg az alperes tudtával vétlen tévedésből keletkezett felperesi hozzájárulást érvénytelennek kellett megállapítani. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi határozatai. Í. A társulati adó szempontjából mérlegszerű érték ugyanaz, mint a könyvszerű érték, vagyis az az érték, amely a vállalat üzleti könyveiben a mérlegszámlán ki van mutatva és amely értékkel szemben áll a vagyontárgyak valóságos értéke, amely az elhasználódás folytán állandóan csökken és a csökkenést a leírás és tartalékolás egyenlíti ki, vagyis a könyvszerinti érték az értékcsökkenési tartalékalappal csökkentve adja a vagyontárgy valóságos értékét. (Közig, bíróság 16.667/1927. P. szám). 2. Részvényekre vonatkozó adásvételi szerződés III. fokozatú illeték alá esik. Összes részvények ugyanazon egy személy kezében való egyesülése valódi részvénytársaság fennállását kizárja. (Közig, bíróság 3121/1928. P. sz.) 3. Tisztességtelen verseny és ebből származó kár megállapítása iránti pereknél illeték szempontjából a főkövetelés mellett járulékként követelt kár az értékmegállapításában nem számít. (Közig, bíróság 13.640/1927. P. sz.) 4. A tantiemadó kulcsának megállapításánál az eáy_egy javadalmazottnak fizetett összeg irányadó. (Közig, bíróság 8311/1927. P. sz.) Indokok: Panaszos azt vitatja, hogy tantiemadót nem lehet egyenkénti számítással kivetni és miután az ily címen kifizetett összegnek V21 része 2000 aranykoronán alul van, az egész összegre csak 16%-os adókulcsot lehet alkalmazni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A tantiemadó nem a vállalatnak adója, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kereseti adója a vállalatoktól nyert tantíemjük után, amelyet a kereseti adóról szóló törvény éppen ezért mentesít is a kereseti adó alól. Csupán célszerűségi ok tehát az, hogy a törvény ennek az adónak a befizetésére a társulatot kötelezi éppen úgy, mint kötelezve van a társulat az alkalmazottai után járó kereseti adó fizetésére is. Ebből kifolyólag a tantiemadó kulcsának megállapításánál nem a kifizetett javadalom végösszegét és a javadalmazottak számát, hanem azt kell vizsgálni, hogy a javadalmazottak egyébként mily összeget kaptak. 5. Az ügynököknek fizetett alkuszdíjak, valamint az adminisztratív-, inkasszó-, portó- és utalási költségek, mint az értékpapirkereskedéssel és bankári tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások a forgalmiadóalapból le nem vonhatók. (Közig, bíróság 24.065/1926. P. sz.) 6. A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c.-ben megállapított adómentesség a jövedelemadóra nem terjed ki. (Közig, bíróság 8047/1927. P. sz.) 7. Ha az adózó jövedelmének bizonyításául könyvkivonatokat csatol és könyvvizsgálatot kér: ezen bizonyítékokat indokolás nélkül mellőzni nem lehet. (Közig, bíróság 10.053/1926. sz.) A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Iemzeti Bank ötödik rendes évi közgyűlését 1929. február 4-én (hétfőn) este 6 órakor a Magyar Nemzeti Bank budapesti (V., Szabadságtér 8. sz. a.), székházának második emeleti nagy tanácstermében tartja. A közgyűlés ez évi ülésén a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 12. cikke értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik 25 részvénynek birtokát a banknál 1928. július 31-ig eszközölt letétel útján igazolták és ezeket a részvényeket azóta vissza nem vették. A belépőjegyek a tárgysorozattal együtt a részvényeseknek, illetve azok meghatalmazottainak kellő időben meg fognak küldetni. DRCR6R BJWSÖR Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCSETT.