Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - A csehszlovák karteltörvény

52 KERESKEDELMI JOG 1. sz. A csehszlovák karteltörvény. A csehszlovák karteltörvény előadói tervezetét a csehszlovák igazságügyminiszter elkészítette és 1928 szeptember havában a társminisztériumoknak hozzászólásra megküldötte. E tervezet szerint olyan megállapodások, amelyekben önálló vállalattulajdonosok a célból tömörülnek, hogy közös működéssel a termelést, a forgalombahozatalt, a hitelt, az üzleti feltételeket, vagy az árakat befolyásolják (ez a kartel definíciója) , csak akkor érvényesek, ha írásba vannak foglalva. E megállapodásokat azonnal közölni kell a kereskedelemügyi minisztériummal, annak bejelentése mellett, hogy az egyesülést (egyesületet) kifelé ki képviseli. Az írásbeliség a pótmegállapodásokra és a később hozott határozatokra is kötelező, a kormány a kisvállalkozók helyi jelentőségű megállapodásait és határozatait azonban kivonhatja e rendelkezések alól. (1. §.) Becsületszóval, vagy ehhez hasonló megerősítéssel vállalt kartelkötelezettségek joghatálytalanok. (2. §.) A vállalattulajdonosok a karteltől visszaléphetnek, ha annak feltételei elestek, vagy lényegesen megváltoztak, különösen, ha a kartelmegállapodás vagy annak hatása következtében a vállalattulajdonos gazdasági szabadsága rendkívüli módon korlátozódott. Az idevonatkozó prekben a rendes bíróságok döntenek. (3. §.) A tervezet a kereskedelmi minisztérium mellett „Tanácsadó Testület Vállalkozói Egyesülések ügyeiben" címmel bízottságot állít fel, amelynek elnöke, helyettes elnöke, ügyvezető igazgatója és 16 tagja (felerészben miniszteriális tisztviselőkből, felerészben szakemberekből) volna. E testületet a kormány nevezné ki és az állások — az igazgatóé kivételével — tiszteletbeliek volnának. A kereskedelemügyi miniszter intézkedései előtt e szervezetet meghallgatja, de annak véleményéhez kötve nincs. (4. §.) Ha a kartelszerződés, vagy a kartel valamely határozata a közgazdaságot, vagy a közjót veszélyezteti, a kereskedelemügyi miniszter a) elrendelheti valamennyi idevonatkozó okmány másolatának beterjesztését és a jövőben is minden intézkedésnek vele való közlését, b) megengedheti a kartel tagjainak a karteltől bármikor való visszalépését, c) a szerződést vagy a határozatot joghatálytalannak jelentheti ki, vagy végrehajtásukat megtilthatja, d) esetleg a vállalkozói egyesülés további működését általában beszüntetheti. A közgazdaságot, vagy a közjót különösen akkor kell veszélyeztetettnek tekinteni, ha a termelést, vagy a forgalombahozatalt megokolatlan módon korlátozzák, a hitelfeltételeket megnehezítik, az árakat felemelik, vagy magasan tartják, vagy a gazdasági szabadságot bevásárlási vagy eladási szigetelések útián, vagy különbségtevő árak, illetve feltételek meghatározásával métánytalanul korlátozzák. (5. §.) Ha a vállalkozói egyesülések vagy egyes vállalkozók fprivátmonopólium) üzleti feltételei, vagy árintézkedései alkalmasak arra, hogy gazdasági, vagy üzleti hatalmuk kihasználásával a közgazdaságot vagy a közjót veszélyeztessék, a kereskedelemügyi miniszter általában a megkárosított vagy veszélyeztetett harmadik személyek számára visszalépő jogot konstituálhat, szerződéseik, vagy azoknak az árakat, illetve az üzleti feltételeket szabályozó része tekintetében. (6. §.) Ezeket az intézkedéseket az érdekeltekkel közlik, illetve a hivatalos lapban és egyéb lapokban is közzéteszik. A víszszalépő jog a közzétételtől számított harminc napig érvényesíthető a rendes bíróságok előtt, amelyek a közgazdaság és a közjó veszélyeztetése tekintetében a miniszternek megállapításához kötve vannak. (7. §.) A kereskedelemügyi miniszter a karteltől 10,000.000 csehszlovák koronáig terjedhető kaució letételét követelheti, amely a kartelre kivetett bírságok és pénzbüntetések biztosítására szolgál. (8. §.) A kereskedelemügyi miniszter intézkedéseit, mihelyt azok okai megszűntek, visszavonhatja. (9. §.) A kereskedelemügyi miniszter felügyeleti hatóságának gyakorlása céljából a kartel, ennek tagjai, vagy az egyes vállalkozó (privátmonopólium!) üzleti könyveibe, feljegyzéseibe, üzleti-, üzemi és raktárhelyiségeibe betekinthet és tőlük termelési, üzemi vagy üzleti viszonyaik tekintetében jelentést kívánhat. Az így megtudott adatok adóügyi célokra fel nem használhatók. (10. §.) A tervezet szerint a határozmányok megszegése birsággal, pénzbüntetéssel, sőt esetleg szabadságvesztésbüntetéssel is járna. (11—13. §.) A tervezet az osztrák koalíciós törvény (1870 ápr. 7-i törvény) idevonatkozó intézkedéseit a kartelek tekintetében hatályon kívül helyezné (15. §.) és a törvény végrehajtását valamennyi minisztériumra bízná. (16. §.) E tervezet kétségkívül magán viseli az 1923 november 2-án kelt német kartelrendelet (Verordnung gegen Missbrauch wirtschaftlicher Machtsteellungen) hatását, sok tekintetben azonban bővít, hol nagyobb precizitást, hol pedig pongyolább szerkesztést érvén el és a német kartel jogi reformtörekvéseket is hasznosítja. Új benne, hogy a hitel körére is kiterjeszti a tervbevett törvény hatályát, a kisvállalkozók egyesüléseit — minima non curat praetor! — viszont kirekeszti, a jogvitákat pedig — kétségtelenül a német kartelbíróság ellen felsorakoztatott aggályok hatása alatt — a rendes bíróságok elé utalja. Színtelen konstrukciójú a kartelügyi testület erőtelen szervezete és valószínűleg nyugtalanító az érdekelt gazdasági körökre a kereskedelemügyi miniszternek kezébe adott széles hatáskör, amely a bíróságokat is erősen kötné. Nóvum volna a kartelkaució intézménye és a kartelnyilvántartás — nem valami nagy körültekintéssel való — megvalósítása is; viszont a tervezet hiányossága, hogy az ú. n. preventív cenzúráról, amely pedig a kartel jog egyik centrális problémája, nem tartalmaz intézkedést. Egyébként úgy értesülünk, hogy a minisztériumközi értekezlet ezt az igazságügyminiszteri előadói tervezetet további tárgyalásokra alkalmatlannak találta. így a tervezet csak azért érdekes, mert megmutatja, hogy a csehszlovák kartelj ogi kodifikáció valószínűleg milyen körben és milyen kérdések tekintetében fog mozogni. Dr. Király Ferenc. Az ipari vállalatok központi telekkönyvének szerkesztése és vezetése tárgyában megjelent az lg. Min. 69700 1928. sz. rendelete (Pm. K. 2779), mely dec. 5-én lépett életbe. Főbb rendelkezései a következők: Az ipari záloglevelekről szóló 1928. XXI. t.-c. értelmében kibocsátható ipari zálogleveleken alapuló és biztosítékát alkotó jelzálogjogok nyilvántartásának céljára kü-