Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - A csendes társaságról

1. sz. KERESKEDELMI JOG 37 zottság a tervezetnek ezt a rendelkezését törölte.7 Több hasonlóságot mutat a csendes társaság a társasági jogviszonnyal. A társasági jogviszony alapja a társulási szándék (affectio societatis),8 amely a társakat közös érdekűvé teszi s abban áll, hogy a társaság tagjai meghatározott közös cél megvalósítása érdekében szerződésszerűen különösen a kikötött hozzájárulás szolgáltatásával közreműködnek. A társasviszonyban nem lényeges elem a társasági vagyon léte, valamint az sem, hogy a társas viszony kifelé is megnyilvánuljon. Nem érinti a társas viszonyt az sem, ha a társaság képviselője a társaság neve (cége) alatt vagy csak a maga nevében lép fel, mert ez csak a társasági cél gyakorlati megvalósításának a módját jelenti. Habár a társasági viszonyban rendszerint többen is vesznek részt, a társasági viszony lényegéhez nem tartozik a társasági tagok nagyobb száma sem és így bármely társaságnál előfordulhat, ami a csendes társaságnál a leggyakoribb eset, hogy a jogviszonyban csak két résztvevő szerepel. A csendes társaságban a társasági viszony lényeges elemei, különösen a tagokat közös érdekűvé tevő társulási szándék (a kötelmi elmélet hívei a csendes társakban ellenérdekű feleket látnak; az ellenérdek azonban csak a társas viszony felbomlása után állhat elő) feltalálhatók s azok az eltérések, amelyek azt a társasági jogviszonytól megkülönböztetik (közös vagyon hiánya, a betét a vállalkozó és nem a társaság tulajdonába megy át, aki kifelé a saját nevében szerzi a jogokat és vállalja a kötelezettségeket), nem zárják ki a jogviszonynak a társasági jogviszony alapján való megoldását. Ha tehát a csendes társaságot a kereskedelmi forgalomban, ahol a csendes társaságnak tulajdonképení talaja és jelentősége van, nem is tekintették volna mindig társaságnak és az újabb törvényhozások általában nem ismerték volna is el azt társaságnak,9 a csendes társaságnak a társaság jogi szerkezetére felépített szabályozása elméletileg is helytálló volna. Nálunk a társasági elmélet alapján történő szabályozást indokolja még az is, hogy 7 L.: Protokoll der Experten Kommission 1926. év 145—148 oldalait. Az elnök már bevezető szavaiban kijelentette, hogy csak didaktikai okokból vettük fel a Tervezetbe a csendes társaságnak a kölcsön alapján szabályozását. Wieland, Egger, Osar s mások hozzászólása után a szakaszokat törölték. 8 L.: dr Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi jog vázlatát 1918. 234. oldal; a Kúria 144/906. (Tury ad 61. §.) határozata szerint az affectio societatis szükséges. 9 L.: dr. Kuncz Ödön cikkét a Csendes társaságról, Keresk. XIV. évf. 88. oldal. törvényes szabályozás hiányában a bírói gyakorlat határozottan és következetesen társasviszonyt lát a csendes társaságban,10 tehát a célszerűség is amellett szól, hogy a szabályozás a tényleg meglévő viszonyok alapján történjék. Ezekből folyólag csak helveselhető a tervezetnek az az álláspontja, hogy a csendes társaság viszonyait a társasági elmélet alapján törekszik szabályozni. Helyes az is, hogy a szabályozás főleg a német kereskedelmi törvény rendelkezésein épül fel, mert kézenfekvő az az érdek, hogy az egymással sűrű forgalomban álló államoknak kereskedelmi jogi intézményei hasonló jogi alapon legyenek szabályozva. A csendes társaságot a német kereskedelmi törvény a kereskedelmi társaságokról szóló részében, de a tulajdonképeni kereskedelmi társaságoktól megkülönböztetésül külön fejezetben tárgyalja.11 Az osztrák kereskedelmi törvény külsőleg mép" jobban is megkülönbözteti a kereskedelmi társaságokat a csendes társaságtól, az előbbieket a második könyvben, az utóbbiakat a harmadik könvvben szabályozza. Abból a körülményből azonban, hogy a szabályozás mindegyiknél a kereskedelmi törvényben történik, következtethető, hogy azt a tulaj donképeni kereskedelmi társaságtól különböző, de azért mégis kereskedelmi társaságnak (sui generis kereskedelmi társaságnak) tekintik. A tervezet állásfoglalást ebben a kérdésben nem tartalmaz. Abból azonban, hogy a tervezet a korlátolt felelősségű társaság szabályozásával habár nem is lényegbeli, de külső kapcsolatban tárgyalja a csendes társaság jogviszonyait, szintén csak az a következtetés vonható le, hogv a tervezet is kereskedelmi társaságnak tekinti azt, mert egyéb indokot az egy törvénvben való szabályozásra nem igen lehtne találni. Minthogy azonban a csendes társaság mégis nélkülözi a szoros értelemben vett, a kereskedelmi társaságoknak azt a lényeges alkotó elemét, hogy ezek közös cég alatt működnek s az egy tervezetben szabályozás arra a feltevésre is alapul szolgálhat, hogy a tervezet a csendes társaságot is tulaj donképen kereskedelmi társaságnak tekinti, célszerű volna a csendes társaságról szóló tervezetet a korlátolt felelősségű társasáé tervezetétől külön választani s az indokolásban fejteni ki annak a tulaj donképeni kereskedelmi társaságokhoz való vonatkozását. (Bef. köv.) 10 L.: Újabb bírói gyakorlat Hiteljogi Dt. 1924. évf. 89.: C. 6716/1922. (H. D. XVII. 87.); C. T. IV. 9094/1926. K. Jog XXIV. évf. 112. stb. 11 Deutschrift in dem Entwurf eines Handelsgesetzbuchs und eines Einführunggesetzes 85. old.