Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 12. szám - A felek szerződési autonómiája a nemzetközi kötelmi jogban - Márkacikkek előirt árának be nem tartása - tisztességtelen verseny

284 KERESKEDELMI JOG 12. sz. i érvényesítheti vagy panaszt emelhet a csődbíróságnál. Abban, hogy a tömeghitelező követelését a csődtömeg ellen úgy mint csődön kívül és a törvénykezési rendtartás szerint keresettel érvényesítheti, kétségkívül benne foglaltatik a hitelezőnek az a joga is, hogy amennyiben erre a csődtömegben megfelelő fedezetet talál, végrehajtás útján is kikényszeríthesse a marasztaló ítélet alapján a csődtömegtől, illetve az ezt képviselő csődtömeggondnoktól a törvény szerint a lejárat illetve megállapítás után azonnal kifizetendő követelésének kiegyenlítését. Szabadalom. 178. Találmányból eredő elsőbbség és kártérítés csupán szabadalmi eljárásban szabadalmi ügyekben eljáró hatóságok előtt érvényesíthető. (P. VII. 6872/1928. sz. a. 1929. okt. 16-án.)* A megállapított, meg nem támadott tényállás szerint az alperes az általa forgalomba hozott szifonfejre vonatkozóan szabadalmi bejelentést tett, ez a bejelentés a Szabadalmi közlönyben közététetett és ez ellen a felperes a Szabadalmi hivatalnál felszólalással nem élt. Viszont a Szabadalmi bíróságtól 10. sorszám alatt beszerzett iratokból kitűnik, hogy a felperes által szifonfej tekintetében eszközölt szabadalmi bejelentés azért, mert a felperes a bejelentés hiányait nem pótolta, visszavontnak mondatott ki. Ezen tényállás mellett a fellebbezési bíróság a helytálló ítéleti indokai értelmében abból az okból, mert a törvény csupán a szabadalmat nyert találmányokat védi, mert továbbá a felperes az alperes szabadalmi bejelentése ellen a Szabadalmi hivatalnál fel nem szólalt, végül mert annak megállapítása, hogy valamely találmány szabadalma s ez alapon történő kizárólagos értékesítése kit illet meg, a Szabadalmi hatóságokra tartozik, jogszabálysértés nélkül utasította el a felperest az állítása szerint ő általa feltalált szifonfej-nyomószerkezet jogosulatlan felhasználásából és forgalombahozatalából származtatott kárának megtérítésére irányuló jelen keresetével. Tisztességtelen verseny. 179. A Tvt. 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny nem csak abban az esetben forog ienn, ha verseny céljából valótlan tényállás vagy híresztelés stb. történik, hanem elkövethető az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekménnyel is, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti* (P. IV. 7258,1928. sz. a. 1929. okt. 10-én.) Tehát a hivatkozott rendelkezésre alapított kereseti kérelemnek meg van a jogos alapja, mihelyt a panaszolt körülménynek az üzleti tisztességbe ütköző, befeketitésre, hírnévrontásra alkalmas volta és verseny céljára elkövetése megállapítható. Az előrebocsátottak szem előtt tartásával * Ehhez a határozathoz szó fér. Mert a feltalálót kártérítés illetheti meg az alapon is, ha versenytársa üzleti titok megsértése útján (Tvt. 15. §.) jutott szabadalma birtokába, vagy ha a korábbi feltaláló szerkezete, mint árúinak ismertető jele már korábban ismert volt. (Tvt. 9. §.) — Szerk. vizsgálva az alperesi viszontkereset elutasítását támadó felülvizsgálati panaszokat, a m. kir. Kúria azokat alaposaknak, ellenben a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy az adott esetben nem állapítható meg a felperes terhére versenyzés céljára elkövetett befeketités, tévesnek ismerte fel. Ugyanis a felperes lapjának 1927. július 1. számához folytatólagos lapszámozással fűzött és a felperesi szerkesztő névaláírásával jegyzett négy nyomtatott oldalnyi „Nyilatkozat" kétségtelenül tartalmaz oly kijelentést, mely az alperesi lap színvonalának becsmérlésével az alperesi vállalat jóhírneve veszélyeztetésére alkalmas. E tárgyi tényalap megállapítását nem gátolja az a körülmény, hogy a panaszolt kijelentések egy harmadik személy leveléből való idézésként szerepelnek, mert az alapul fekvő és az E. másolat tanúsága szerint eredetileg nem is a felpereshez, hanem az alpereshez intézett levél alperes lapjának sérelmes tartalmának híresztelése — a felperes lapjában közhírré tétele — nyilván alkalmas lehetett az alperesi lapvállalat jóhírnevének aláásására. Az pedig, hogy a panaszolt tartalommal is bíró, a felperesi lapban megjelent szerkesztői nyilatkozat közzététele a felperes terhére eső versenyző célzattal elkövetett cselekménynek minősül, megállapítandó egyrészt abból is, hogy a négy nyomtatott oldalnyi külön melléklet a kiadótulajdonos felperes tudta és beleegyezése nélkül meg sem jelenhetett; másrészt meg ha versenyvállalatnak minősülő lapok szerkesztői lapjukban folytatott éleshangú személyeskedő polémiájuk során valamelyikük a másik lapvállalat jóhírnevét veszélyeztető kijelentéseket tesz vagy híresztel, az szükségkép versenyzési célzattal is történik, mert a szakszerű jogos kritikán túlmenő, becsmérlő tartalmú polémia célja a dolog természete szerint a versenyvállalat legyűrése és a saját lap színvonalának kimagasló értékelése. 180. I. Az 1923 : V. t.-c. 15. §-a értelmében a szabásminta csak akkor lehet tisztességtelen verseny tárgya, ha az, akire üzleti érintkezésben rábízták, azt a verseny céljaira a maga vagy más javára felhasználja. II. Az a körülmény, hogy alperesnek a szintén leiperes szolgálatában állott felesége, ottani alkalmazásából kifolyólag, felperes vevőinek nevét és lakcímét emlékezetből tudta és az alperes ezeknek a vevőknek körleveleket küldött és azok egyikét-másikát önállósításának bejelentése és támogatás kérése végett felkereste: a verseny tisztességtelen voltát meg nem állapítja. P. II. 208/1928. sz. a. 1929. okt. 17-én.) 181. Annak megítélése, hogy a cselekmény alkalmas-e a tisztességtelen verseny tényálladékának megállapítására, nem a szakértő, hanem a bíróság feladatkörébe vág. II. A kárigény megállapításához a tvt. 1. §. értelmében elegendő már az is, hogy a kárt okozó tilos cselekmény tekintetében annak elkövetőjét gondatlanság terhelje. (P. IV. 897/1929. sz. a. 1929 okt. 3-án.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCSETT.