Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 12. szám - A felek szerződési autonómiája a nemzetközi kötelmi jogban - Márkacikkek előirt árának be nem tartása - tisztességtelen verseny

12. sz. KERESKEDELMI JOG 279 tudomásunk szerint az eddig felmerült konkrét reformjavaslatok nemcsak, hogy nem borítják fel a kereskedelmi törvényben elismert többségi rendszert, hanem ellenkezőleg sokkal hatékonyabb védelmet adnak a részvénytársaságnak az egyes részvényesek és a kisebbség által elkövethető visszaélésekkel szemben mint a Kt., amelynek 174. §. minden időbeli korlátozás nélkül adja meg minden egyes részvényesnek a megtámadó jogot; 175. §-ában pedig felhatalmazza az 1/10 résznyi kisebbséget, hogy teljesen alaptalanul szakértői vizsgálatot foganatosíthasson. Ezúttal is hangsúlyozzuk azonban: a magunk részéről is teljes mértékben osztjuk Jocobi Olivérnek azt az állásfoglalását, hogy a rt. sorsának irányítását azokra a részvényesekre kell bízni, akik a tőkeérdekeltség többsége felett rendelkeznek. Csodálkoznunk kell azonban azon, hogy Jacobi Olivér, a többségi elv elszánt védelmezője figyelmen kívül hagyja nagyszabású cikkében azt a köztudomású tényt, hogy a szavazatok többsége nem mindig jelenti a tőkeérdekeltség többségét is. Elég e tekintetben a különösen Németországban, Franciaországban és Olaszországban elterjedt többszörös szavazati jogra feljogosító részvényekre, valamint a nálunk is ismert bankletét részvényekre utalni. A felek szerződési autonómiája a nemzetközi kötelmi jogban. Dr. Szászy István a Magyar Jogászegylet és az International Law Association magyar csoportjának 1929. november 16-án tartott együttes ülésén előadást tartott a felek szerződési autonómiájáról. Tanulmányozás tárgyává tette azt a kérdést, hogy megilleti-e a feleket a nemzetközi kötelmi jogban a szerződésre alkalmazandó jogszabályok meghatározásának a joga és amennyiben megilleti a feleknek ez a joga, milyen körben érvényesülhet, kiterjed-e a kényszerítő jogszabályokra is, vagy pedig csupán a diszpozitiv, vagyis a szerződóspótló és értelmező jogszabályokra. Hogy e kettős kérdésre feleletet adjon, a szerződési autonómia elmélete történetének rövid ismertetése után, az irodalomban, s a legtöbb állam törvényhozásában és bírói gyakorlatában uralkodó felfogást ismertette. A magyar bírói gyakorlatnál kimutatta, hogy a magyar kir. Kúria gyakorlatában is az uralkodó felfogás jut kifejezésre, kivéve a felek autonómiájának érvényesülési köre tekintetében, amennyiben ugyanis a kir. Kúria az anyagi érvényesség kérdésében, tehát a kényszerítő jogszabályok területén, általában nem alkalmazza a felek részéről kikötött jog szabályait. Végül elméleti szempontból bírálat tárgyává tette az előadó az uralkodó felfogást és kimutatta, hogy — helyesen — a felek rendelkezőjogában nem szabad mást látni, mint a szerződés jogi hatásainak közvetett meghatározását. — Ebből a tételből öt következtetést vont le: 1. A nemzetközi jogban nincs helye vissza- és továbbutalásnak (renvoi). — 2. A felek akarata értelmezésének a kérdése, hogy milyen jogot kívántak szerződésükre irányadónak tekinteni, nem jog, — hanem ténykérdés és ennek következtében csak nagyon szűk keretek között van a kir. Kúria felülvizsgálatának alávetve. — 3. A szerződési autonómia kérdése nem csupán nemzetközi magánjogi, hanem belső magánjogi probléma is, mert a feleket akkor is megilleti — még pedig ugyanolyan körben — az alkalmazandó jog kikötésének a joga, ha a szerződésnek nemzetközi vonatko- j zása nincs. — 4. A szerződés autonómia kérdése ! nem csupán kötelmi jogi, hanem általános magánjogi probléma, mert nem csupán a kötelmi jog, hanem a személyi, családi, dologi és öröklési jog területén is megilleti a feleket a jogszabályválasztó jog. — 5. A felek autonómiája nem terjed ki a kényszerítő jogszabályokra, s ezért csupán a szerződés jogi hatásait szabad a felek részéről alkalmazandónak rendelt jog szabályai szerint elbírálni, s nem a szerződés létrejöttét és anyagi érvényességi kellékeit. Az előadást magas színvonalú vita követte, melyben résztvettek Dr. Kende Ernő tőzsdetitkár, Neumann Károly egyetemi tanár és Dr. Geőcze Bertalan ügyvéd. Márkacikkek előirt árának be nem tartása — tisztességtelen verseny. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választott Bíróság a napokban, hetekig tartó tárgyalás után, a versenyjog egyik legnehezebb kérdésében oly döntést hozott, amely méltán sorakozik az osztrák és német bíróságok versenyjogi ítéleteihez. — Az eldöntendő kérdés volt, hogy ha egy márkacikk előállítója vevőit az előírt árak betartására kötelezi, az ártól való eltérés tisztességtelen versenyt képez-e? Itt mindjárt előre kell bocsájtani, hogy márkacikk alatt oly (akár védjegyes, akár nem védjegyes) árút értünk, amely a piacon mindig ugyanabban az alakban, nagyságban, minőségben és — árban jelenik meg, úgy hogy az illető cikknek az ára egyben annak az árúnak a tulajdonságát is jelenti. — Közismertek a publikum előtt a Lux, Rinsó, Sunlight, Elida szappanfélék, vagy Odol szájvíz, vagy Eranck pótkávé, melyeknek árai is egyaránt közismertek. — A Lux és Rinsó márkacikkek gyárosai (Lever és társai cég) az árak betartását körültekintő rendszerrel biztosítják, amennyiben minden dobozban egy kontroll jegy foglal helyet, mely kontroll jegynek megfelelő szám a cég raktárkönyvében is elhelyeztetik, úgy, hogy a gyár mindenkor meg tudja állapítani, hogy minden skatulya Lux vagy Rinsó melyik kereskedőnek adatott el és illetve rögtön meg tudja állapítani, hogy az ár be nem tartása mely kereskedő részéről követtetett el. (Itt említem meg, hogy a vál. bg. egy más esetben a kontrolijegy eltávolítását szintén tisztességtelen versenynek minősítette!) — A cég azonkívül vevőivel, illetőleg vevőinek túlnyomó részével, reverzálist is aláíratott az árak betartására nézve. — Megtudván, hogy egy droguista az előírt árakat nem tartja be, azt előbb békés úton felhívta, majd bojkott alá helyeztette (az illetőnek kiszolgálását a nagykereskedőknek megtiltotta) és a Kamara választott bíróságánál tisztességtelen verseny abbahagyása iránt ellene pert indított. — A perben alperes arra az egyszerűnek látszó álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben alperes reverzálist aláírt, akkor annak be nem tartása tisztességtelen verseny; ha azonban nem írta alá, akkor olyan áron adja el a márkacikket, ahogy azt akarja. — Azonban a kérdés nem olyan egyszerű. Ép ezért az osztrák és a német judícaturában kijegecesedett elveket, amelyeket az osztrák Ob. Ger. legújabban hozott határozata is (4. Ob. 170/29. lásd M. u. W. 1929. szeptemberi szám 471. stb. oldal) magáévá tesz, magunk vetettük Sok száz köhögő emberrel találkozik naponta. Ne várjon addig, mig ezek Önt is megfertőzik. Szopoj gassa idejében a bevált Panflavin-pasztillákat és légzö! szervei épségben maradnak.