Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - A kezesség terjedelme, tekintettel a magánjogi törvénykönyv javaslatára is. [1. r.]

1. sz. KERESKEDELMI JOG 13 tüzetes meghatározása, hogy egy kartellszerződés érvényes-e vagy sem, mert a kartellszerződést megkötő szerződő feleken kívül harmadik személyek jogai is, akik a kartellel jogviszonyban állanak szintén szabályozást igényelnek. Az én nézetem az, hogy nálunk nem szükséges külön törvényben szabályozni a kartelljogot, a magánjognak általános szabályai alkalmazandók a kartellperekre is, így különösen annál a kérdésnél is, vájjon a kartellszerződés azért, mert a jó erkölcsökbe vagy pedig a közrendbe ütközik, bír-e a magánjog szerint érvénnyel? Ép úgy a magánjognak a szabályai szerint döntendő el, forgott-e fenn kényszer, vagy pedig félelem a szerződő felek egyikénél vagy másikánál a szerződés megkötésénél és hogy az esetleges fenyegetés, amely mellett a kartellszerződés létrejött, a magánjog értelmében jogellenes fenyegetésnek tekinthető-e vagy sem? A magánjognak a szabályai és a kereskedelmi törvénynek idevágó rendelkezései elég jogoltalmat adnak abban az esetben is, ha a szerződő felek egyike vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy pedig a kartellt kijátsza. Ép így a visszalépési jognak megengedett vagy meg nem engedett volta szintén a magánjogi szabályok szerint bírálható el. A forgalmi élet mindennap más és más alakulatokat teremt, a törvényhozási szabályozás sohasem simulhat annyira az egyes konkrét esetekhez, mint a bírói ítélet. Nézetem szerint minden egyes kartellügy különkülön teendő megbírálás tárgyává abból a szempontból, vannak-e benne oly mozzanatok, amelyek sértik a közérdeket és ép azért bírói oltalomra igényt nem tarthatnak. A közérdek és a nagyközönség védelme szempontjából azonban szükségesnek tartanám, hogy a Pp. 784. §-a módosíttassák oly értelemben, amint az osztrák végrehajtási törvény rendelkezik. De szükségesnek látnám végül a kartellekre vonatkozólag a nyilvántartást elrendelni. Én evidentiára, nyilvántartásra gondolok és nem a nyilvánosságra, mert amint ez a német jogászgyűlés előtt igen találóan lett kifejtve, a közzéteendő kartellrendelkezésekből sem az állam, sem pedig harmadik személyek nem tudhatnának meg olyas valami újat, amiről az érdekeltek már azelőtt is tudomást szerezhettek volna. A kartellszerződések tartalmát rendszerint úgyis mindenki ismeri, aki a kartell érdekkörébe be van vonva akár mint termelő, akár mint fogyasztó vagy bármely más minőségben. A cél, amelyet a nyilvántartással el akarnak érni az, hogy az állam statisztikai adatgyűjtéssel megbízható anyag birtokába jusson, amelynek felhasználásával felügyeleti jogát hatályosabban és céltudatosabban gyakorolhassa és ehhez képest a szükséges lépéseket törvényhozásilag vagy rendeletileg megtehesse vagyis hogy amint szokás mondani helyes kartellpolitíkát követhessen. így pl. főképen be kellene jelenteni milyen árucikkekben, iparágakban léteznek kartellek, milyen volt a forgalom, mennyi munkás volt alkalmazva stb. stb. A célszerűen vezetett felügyeleti jog és az okszerű nyilvántartás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kormány meggyőződjék a kartellek gazdasági hatásairól. Meg akarom végül említeni, hogy egyes államok rendelkeznek speciális kartelltörvényekkel. Ausztriában érvényes az ú. n. Koalitionsgesetz. (1870 április 7.) Ez tilt olyan szövetkezéseket, amelynek célja az áruk emelkedése a közönség érdekei ellen. Az amerikai Egyesült Államokban van 1890 július 2-ről kelt törvény a kereskedelem és forgalom megvédéséről törvényellenes monopóliumok és korlátozások ellen. Igen nevezetes a német törvény. 1923. nov. 2-án lett közzétéve Németországban egy rendelet „Verordnung gegen Missbrauch wirtschaftlicher Machtstellung". A Reichswirtschaftsgericht kebelében felállítottak egy kartellbíróságot, amely előtt közérdekből a kartellszerződés semmisnek nyilvánítható a Reichswirtschaftsminister kérelmére, továbbá bármely tag felmondhatja a kartellszerződést fontos oknál fogva azaz, ha a felmondó fél méltánytalanul van megkötve akár a termelésnél, akár az eladásnál, akár pedig az ármegállapításnál. Érdekes jelenség azonban az, hogy oly országokban is, ahol a kartellek érvénytelenek, a törvénybe iktatott érvénytelenség dacára mégis igen sűrűen keletkeznek és nagy kiterjedésben működnek, ez arra int, hogy a gazdasági életet jogszabályokkal alig lehet irányítani. A kezesség terjedelme, tekintettel a magánjogi törvénykönyv javaslatára is. írta: Schuster Rudolí dr. a m. kir. Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnöke. A keresk. törv. a kezesség kérdését nem szabályozza; csak a 270. §. említi ezt a kérdést és megállapítja, hogy a kezesség egyetemleges, ha azt keresk. ügyletből folyó kötelezettségért vállalták vagy a kezességvállalás maga kereskedelmi ügylet. Ezért a kezesség terjedelmének kérdése csak az általános magánjogi szabályok alkalmazása mellett tisztázható (keresk. törv. 1. §.). Ezek azonban természetesen csak a kereskedelmi forgalom igényeinek megfelelően alkalmazhatók, így pl. ha az általános magán-