Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - Carl Samuel Grünhut

11. sz. KERESKEDELMI JOG 263 mány vezető képviselői dolgozták fel a legfelső német bíróság joggyakorlatát rövid taulmányokban. Méltó betetőzése ennek a sorozatnak Justizrat dr. Július Magnus berlini ügyvéd nagyszabású munkája, ki a Deutsch Anwaltverein megbízásából: „Die höchsten Gerichte der Welt" címen összegyűjtötte az egész kultúrvilág legfelsőbb bíróságainak ismertetését, mely munkával akarta kifejezni a német ügyvédség hódolatát a Reichsgericht iránt, dokumentálni akarván, hogy az ügyvédség az a közbenső kapocs, mely összeköti a jogkereső közönséget a jogot szolgáltató bírósággal, továbbá, hogy minden véres háború dacára az egész világot összefűzi, ,,das gemeinsame Band des Gesetzes". A magyar legfelsőbb bíróság, a kir Kúria monografikusán teljes ismertetését dr. Mendelényi László kir. kúriai bíró írta meg, míg annak klasszikus német fordítását Pollák Illés, az Országos Ügyvédszövetség elnöke végezte. A magyar-német tudományos hét nagy lépést tett azon az úton, amely „Magyarországnak a „Coopération intellectuelle"-be való teljes bekapcsolódása felé vezet. Az internacionális kapcsolatok kiépítése; hazai tudományunk eredményeinek a külfölddel való közlése; a külföldi vívmányok ismertetése tekintetében, mintha jog- és társadalomtudományunk képviselői eddig némileg elmaradtak volna a természetbúvárok és a filológusok mögött. A „Gazdaságjogi Intézet" alapítása után a budapesti és a breslaui egyetemek között tudományos barátság keletkezése változást jelentenek ezen a téren is. A breslaui egyetem professzorai budapesti kollégáik nyáreleji látogatását viszonozandó, október első hetében testületileg felkeresték a Pázmány Péter Tudományegyetemet. Előadásaik gazdag sorozatából három érdemel említést a civiljog és a gazdasági tudományok szempontjából. Eugen Rosenstock-Hussy „Uber einige Grundbegriffe des Privatrechts" c. előadásában a német kereskedelmi jog modern iránya, a gazdasági élet közvetlen és folytonos megfigyelésén alapuló „Interessen Jurisprudenz" hívének mutatkozott. Nagyértékű előadását fordításban lapunk vezető helyén közöljük. Friedr. Schöndort: „Aussíchten und Methoden der Vereinheítlichung des Privatrechts in Európa" címmel tartott előadásában az egységesítés nagy előnyeit mutatta ki. Kari Brauer „Horisontale und vertíkale Kartelle" c. előadásában a kartellmozgalom fejlődésével foglalkozott. Megemlítette, hogy Németországban a kartellirozodás a mult században a 70-es évek derekán kezdődött. A mozgalmat Richter már ekkor szóvá teszi a parlamentben. 1883-ban jelenik meg Kleinwáchter tollából az első tudományos munka, amely a kartellekkel foglalkozik. A kartellek nagyszabású fejlődése azonban csak a világháborút követő években következik be. Ennek okai közül előadó — eltérően a közfelfogástól — igen nagy szerepet tulajdonít Németország különleges politikai és gazdasági helyzetének: a jóvátételi terheknek. |carl Sámuel Grünhut. 0któber i_én bekövetkezett halálával tulajdonképen Windscheid, Unger és Binding tudományos generációjának utolsó tagja szállott sírba. Ez a generáció fejezte be Savigny-éknak úttörő munkáját, megteremtvén a pandektajogi elmélet teljes kiépítésével a tiszta önmagáért való jogászi gondolkodás tökéletes és abstrakt rendszerét. A „Begriffsjurísprudenz" váltójogi vetülete a „Kreationstheorie", az az elmélet, amely a váltóbeli kötelezettségét a kiállítás egyoldalú tényére vezeti vissza. Ennek a tannak megteremtője a váltójog Savignyja: Einert volt, végső formáját a váltójog Windscheidja: Grünhut adta meg. „Der Kern dieser Theorie ist in den Worten Grünhuts enthalten: die Wechsel verpflichtung wird lediglich durch die Unterzeichung eines in gesetzlicher Form ausgestellten Wechsels eingegangen" — írja Staub. De jóllehet Grünhut két kötetes nagy ,,Wechselrecht"-jét, amely mindmáig a váltójog leghatalmasabb és legátfogóbb alapvető feldolgozása, fenntartás nélkül az egyoldalú írásbeli igéret dogmájára akarta felépíteni, mégis fejtegetései során közeledik ellenlábasai, a szerződési elmélet hívei felé. A Grünhut-féle Redlichkeitstheorie az a híd, amely a váltójog két nagy iskoláját összeköti. A Redlichkeitstheorie, amely t. i. a követelés keletkezéséhez elegendőnek tartja a váltó kiállítását, de már érvényesíthetőségéhez megkívánja a hitelező jóhiszeműségét. Grünhut váltójogi műve a Binding-féle gyűjteményben jelent meg, amely a német jogtudomány XIX. század második felében végzett munkájának legteljesebb összefoglalása. Munkatársa volt ezenfelül az Endemann-féle Handbuchnak is, amelynek tőzsdeügyletekről szóló része az ő alkotása. Váltójogi elméletét már 1781-ben „Die Wechselbegehrung nach Verfall" c. munkájában leszögezte. Nagyobb munkákat írt még a kisajátításról és a bizományi ügyletről (Das Recht des Kommissionshandels 1879.) Grünhut pályája gyorsan és magasra emelkedett; 25 éves korában magántanár, három év múlva rendkívüli professzor és 30 éves korában, 1874-ben a bécsi egyetem rendes professzora. Itt működött közel 40 éven keresztül, miközben megteremtette és szerkesztette „Zeitschrift für öffentlíches und Privatsrecht der Gegenwart"-ot, amely hosszú időn keresztül a német jogászvilág legelőkelőbb tudományos folyóiratai közé tartozott. Az osztrák urakházába történt kinevezése után alkalma nyílott a törvényhozás irányításában most már közvetlenül is részt venni. Több igen fontos törvényjavaslatnak volt az előadója, így most különösen időszerű a korlátolt felelősségű társaságokról szóló referátumáról megemlékezni. Ő volt a törvény egyik első kommentátora is, Egyik vezetője volt a váltójog egységesítését célozó mozgalomnak és a népszövetség által jövő esztendőre Genfbe összehívott konferencia résztvevői bizonyára igyekezni fognak a nagy váltójogász emlékével szemben kegyeletüket az egységes váltójog régóta várt megteremtésével leróni. Dr. Keszthelyi Nándor. Pótlás a Kereskedelmi jog 1929. évi októberi számában „Beépítés és a tulajdonjog fenntartása" címen megjelent cikkemhez: Mióta fenntnevezett cikkemet a lap szerkesztőségének átadtam, megjelent az Igazságügyi közlöny 1929. aug. 31-i 8. számában a 24,000 1929. I. M. sz. rendelet a vhajtási eljárás szabályainak az új' zálogtörvény életbeléptetésével kapcsolatos szabályozásáról. Külföldön lévén nem volt módomban cik-