Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A részvényjogi reform

11. sz. KERESKEDELMI JOG 257 klasszikus ismerőjével, hogy a jogszabályok olyanok, mint a partok mentén található kavicsok: annál inkább vannak lecsiszolva, annál simábbak, kerekdedebbek, mentől hosszabb utat tettek meg és mentől meszszebb esnek eredetüktől. A részvényjog fejlődésének kutatásánál nem a magyar lélek jogalkotó géniuszának nyomain haladunk. A részvényösszegre szorított felelősségű társaság a nyugati államok törvénykönyveiből került a német törvénybe és innen vettük mi át. így tehát a reformjánál is egyedül a gazdasági célszerűség az, amely a részvényjog fejlesztésénél irányt mutathat, mint ez a nyugati nagy ipari államok törvényeiből is kitűnik. Amidőn a középeurópai gazdasági közeledés gondolata vetődik fel, úgy ebben szerep jut a részvénytársaságok jogi kiépítésének is. A nagyvállalkozás azért választja a részvénytársaságot jogi formájául, mert ez a vállalkozásnak legkönnyebben biztosítja a tőkekumulatiót és a vezetőségnek a legnagyobb szabadságot és érvényesülési lehető séget biztosítja és a többségi elv uralmánál fogva, a legtöbb biztonságot. De a részvényes jogát tiszteletben kell tartani. Ha a nyugati államok részvényjogi szabályozását tekintjük, akkor is azt látjuk, hogy az állam részéről a túlzott beavatkozás a magángazdaság szerződési szabályozásába mindenütt igen érzékeny visszahatást keltett. A vállalatok az ellenőrzést nem érzik oly gátlónak, ha autonóm szervektől jön. Több megértést és kevesebb merevséget tapasztalnak, mint az állami ellenőrző hatóságok, bírói, vagy közigazgatási szervek részéről. A részvénytársasági formában működő nagy vállalkozás is valójában az állam egyik szociális intézménye. Keynes szerint' az emberi szabadság szempontjából is fontos, hogy meghagyassanak és az állam keretében elismertessenek az egyén és az állami szervek között a félig autonóm jogi személyek, — mint aminők a gazdasági célú nagyvállalatok, a részvénytársaságok, amelyek ha bizonyos fejlődést elértek, közérdek irányában működnek és bár bizonyos határok között autonómiát élveznek, mégis alá vannak rendelve a demokráciát képviselő parlamentnek. A részvénytársaságok bizonyos fejlődés mellett Keynes szerint inkább hasonlítanak közintézményekre, mint magánosok érdekét szolgáló vállalatra. Az utolsó évtizedek egyik érdekes jelensége a nagy vállalkozásnak ez a tendenciája, hogy maga-magát szocializálja. Ilyen nagyvállalatok Keynes sze"ínt a Jegybank, vasútvállalatok stb. Az ilyn :í Keynes: Das Endc dcs laisser fairé 1926, nagyvállalat, mely részvénytársaság formájában működik, mindennel inkább törődik, mint részvényeseivel. Részvényesei kötvénybirtokosok nívójára sülyedtek. A részvényeseknek nincs beleszólásuk a vezetés mikéntjébe, ami alapszabálvszerűen is kifejezésre jut. Az osztalék stabilitása inkább tőkebefektetési, mint spekulatív jelleget kölcsönöz a részvénytulajdonnak. A vállalatok másik típusa az, amely csak úgy tudják tőkéjüket gyümölcsöztetni, ha spekulatív üzleteket köt. Célja a nagyobb nyereség biztosítása. Ez az utóbbi típusú vállalatok igyekeznek alaptőkéjüket emelni és ez oknál fogva és emelkedő osztalékuk miatt is részvényeik a spekuláció eszközei. Ez az utóbbi tíousa a vállalatoknak van többségben. Az ilyen vállalat éltető eleme az, hogy megfelelő tőkéhez jusson s hogy részvényei a kereslet tárgyai legyenek. A tőkebeszerzés lehetősége ma a legfőbb segítség, amit az állam vállalatainak nyújtani tud. Ezt a szolgálatot kívánja tőle a részvényjog reformjánál. De a tőkebeszerzésnek egyéb feltételei is vannak. íf*v elsősorban oly törvénvek, amelyek a vállalatok tőkeképződésének kedveznek. Elsősorban a társulatíadó törvényeink. A társulati adók és illetékek rendszere okozza, részben a nagy titkolózást a zárszámadásoknál. Ezzel indokolják a csökkent osztalékot. Rá kell mutatnunk arra is, hogy mai létező törvényeink rendelkezéseinek oontos keresztülvitelénél is igen sok baj eliminálódnék, amit gyakran a részvényjog hiányosságának számláiára írnak. A mai törvényes szabályok mellett is például mód van arra, ho^y mihelyt a számadásokból, vagy mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság azonnal rendkívüli közgyűlést tartozik összehívni és döntenie kell a társaság további fennállása, vagy liquidatiója felett. (189. §.) Vájjon hány esetben történik ez? Hány esetben vonták ennek elmulasztása miatt az igazgatóságot felelősségre? Vájjon nem akkor fordul az igazgatóság a nyilvánossághoz, amidőn már minden veszve van? Rá kell mutatnuk, hogy vállalataink a törvénynek a zárszámadásokra vonatkozó rendelkezéseit kijátszhatják, mert zárszámadás címén a közgyűlésen olyan számadatok közöltetnek, amelyekből nemcsak a laikus, hanem még a mérlegszakértő sem tud kiokoskdni. Az igazgatóaz üzletév mozgalmairól és a valóságos üzletmenetelről. Betegségek csiráit, melyek a szájon és garatüregen át hatolnak a szervezetbe, a Panflavin-pasztillák ártalmatlanná teszik. — A Panflavin-pasztilla ennélfogva hatásos védekezőszer meghűlés és fertőzés ellen,