Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - A magánjogi törvénykönyv és a kereskedelmi jog

i. sz. KERESKEDELMI JOG 3 az óriási dimenziójú munkálatok foglalkoztatták hosszú évtizedeken át, amelyek a magyar magánjogi törvénykönyv megalkotását célozták, az általános magyar magánjog édes gyermeke, a kereskedelmi jog szinte mostohagyermekévé változott, ahhoz alig mert valaki is ápoló kézzel hozzányúlni. Az idő azonban nyomot hagy a legnagyobb és legjobb törvényeken is, hiszen a napóleoni kereskedelmi jogi kódex is sok változáson ment át idők folyamán. A kereskedelmi törvény sem kerülhette el a jogos kritikát s amint köztudomású, főként a részvényjog, a szövetkezeti jog és a biztosítási jog terén kívántak és kívánnak kardinális módosításokat megvalósítani. De megújhodásra várnak a magánjogi törvénykönyv nagy alkotásának tető alá kerülése után a kereskedelmi törvénynek egyes általános rendelkezései is, amelyeket összhangzásba kell hozni majd a magánjogi törvénykönyv modernebb elveivel, újszerű szabályozásával. A reformtörekvések azonban nem állanak meg az öreg kereskedelmi törvény megfiatalításánál. A reformtörekvések ma már hullámaikkal a társasági jog modern alakulatainak, a kar télieknek erős bástyafalaiig jutottak, megindult az ostrom a modern világgazdasági élet eme hatalmas szervezeteinek szabályozására. A kereskedelmi társaságok szaporítása a korlátolt felelősségű társaság megalkotásával immár a homloktérben áll és a legközelebbi jövő fontos programmpontja. Hitem szerint ennek az új társasági alakzatnak megalkotása a részvénytársasági társaságok annyira üdvös lecsapolását rövidesen el fogja végezni s a közgazdasági életnek ennek a középalakzatnak megteremtése nagy hasznára fog válni. Törvény rendeli tudvalevően a biztosítási jog felfrissítését is, amelynek előkészítése már nagy erővel folyik. Épen a legújabb időkben foglaltam állást a csődjog és általában a fizetésképtelenségi jog terén szükséges reformmunkálatok megindítása tekintetében, mert a legkitűnőbb kereskedelmi törvény sem éri el a célját, ha az azon alapuló követelések behajtása elavult jogszabályok drótakadályaíba ütközik. A kereskedelmi jog reformmunkálatainál megbecsülhetetlen értéket fog képviselni az a több mint fél évszázados gyakorlat, amely ezen a téren bíróságainknál alakult ki. Ennek félrelökése bűn volna a nemzeti géniusz ellen, s amint magánjogi törvénykönyvünk betűiben is meg kell látni a Kúria lelkét, ugyanennek a bírói gyakorlatnak szelleme kell hogy bevonuljon annakidején a kereskedelmi törvény reformmunkálataiba is, amelyeknek megint csak nem lehet az a céljuk, hogy kritika nélkül átvétessenek a külföld irányzatai, gondolatai, szokásai, mert céljuk csak egy lehet: magyar jogot alkotni Magyarország számára. fl magánjogi törvénykönyv és a kereskedelmi jog. Irta: Dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár. A megalkotandó magánjogi törvénykönyvnek egyik legfontosabb hivatása lesz az, hogy egész jogrendszerünknek alapja és központi szerve, centruma legyen. Jogrendszerünk csak úgy válhatik majd a jogszabályoknak és a jogintézményeknek rendszeresen összefüggő, harmonikus egészévé, ha a speciális jogszabályok a legáltalánosabb jellegű jogszabályokat egybefoglaló magánjogi törvénykönyvhöz, mint alaphoz igazodnak és a belőle kiágazó vagy vele érintkező intézmények hozzá mint központhoz kapcsolódnak. Nemcsak a peres és a nemperes eljárási szabályokra kell ennek állania, amelyek céljuknál fogva az anyagi jog érvényesítésének külső kereteit és alaki módozatait szabják meg, hanem állania kell a magánjognak speciális alakulataira, sőt a magánjogokat védő büntetőjogi szabályokra, általában a közjognak s a közigazgatási jognak a magánjogokat érintő rendelkezéseire is. Ennek következtében a magánjogi törvénykönyv megalkotása szükségessé fogja tenni egész jogrendszerünknek a revízióját avégből, hogy jogrendszerünkben az érintett irányban a szükséges összhang és egység megvalósulhasson. A legjelentősebb és a legmélyebbre ható a magánjogi törvénykönyv centrális helyzetének ez a kihatása a kereskedelmi jog területére. A kereskedelmi jog fejlődésének történelme szembetűnően mutatja az általános magánjog és a kereskedelmi jog kapcsolatát és igen tanulságos annak a viszonynak és kölcsönhatásnak az alakulása, amely az általános magánjog és a kereskedelmi jog szabályainak fejlődésében jelentkezik. Amíg a római jog rendszere még nem ismerte a külön kereskedelmi jogot, addig már a középkorban a kereskedelmi viszonyok ala-