Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1929 / Tartalommutató
287 Oldal körülmény hogy ha valaki a korábbi kereskedelmi üzlet tulajdonosával üzletátvétel tekintetében szerződést nem köt és ettől sem szerződés útján, sem az eset összes körülményei szerint egyébként üzletet, avagy az üzlethez tartozó és az üzlet folytatására alkalmas vagyont nem veszi át, hanem egymagában véve kizárólag csak a korábbi bérlő és az ő, mint későbbi bérlő üzletéhez tartozó helyiséget veszi bérbe az ezeket a helyiségeket magában foglaló háznak tulajdonosától, a sütöde céljaira szolgáló helyiségeknél pedig ezeket a bérhelyiségeket az azokhoz tartozó és szintén a háztulajdonos tulajdonában lévő sütőkemencékkel együtt veszi bérbe 281 47. A részvénytársaságnak alapszabályszerű jegyzékével történt nyilatkozatát azon az alapon, hogy az nem az arra jogosított szervek határozatát tartalmazza, csak olyan tények miatt lehet, melyeket a szolgálati viszony megszüntetése előtt követ el. — Az ü. v. igazgató nem tartozik a segédszemélyzet közé s így reá az 1884. XVII. t.-c. 94. §. b) pontja (egy napi igazolatlan távolmaradás) nem alkalmazható 56 48. Az alkalmazottnak az 1884:XVII. t.-c. (Ipartörvény) 97. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat szerint a törvényes felmondási időre járó illetményhez jogos igénye van tekintet nélkül arra, hogy a felmondásból őt külön kár érte-e és hogy a felmondási idő keresettel rendelkezett-e vagy sem. Ha azonban az alkalmazott nem csupán a törvényes felmondási időre járóan, hanem azontúl a szolgálati szerződésben kikötött és még le nem járt egész szolgálati időre kívánja igényét érvényesíteni, ez esetben az id. törvény 97. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, hanem ez esetben az alkalmazott követelése mint kizárólagos kártérítési követelés jelentkezik 57 49. Az 1910/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a előírja ugyan, hogy a határozatlan időre kötött szolgálati szerződést csak írásban közölt felmondással lehet felbontani; nincs azonban akadálya annak, hogy a szóbeli felmondás is érvényes legyen akkor, ha azt az alkalmazott elfogadja, sőt az írásbeli felmondás mellőzését maga kéri 82 50. A munkás, aki szerződésileg megállapított munkabért a munka abbanhagyásával való fenyegetés mellett felemelni kívánja, nyilván szerződésszegőnek tekintendő 105 51. A munkaadó csak olyan okok miatt bocsáthatja el felmondás nélkül alkalmazottját, amelyeik a köztük fennállott szolgálati viszony tartama alatt merültek fel, vagy ha korábban követtettek is el, de a munkaadó érdekeire is kihatással vannak 127 52. Az alkalmazott (cégvezető), ki főnökének felmondásához való jogát vitássá teszi, oly függelemsértést követ el, melynél fogva a SToígálatVól azonnal elbocsátható 127 53. (P. 1929. március 12-én.) •• 153 54. Jogszabály, hogy a munkaadó, ki a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal kívánja megszüntetni, ezt az azonnali elbocsátás okául szolgáló tények tudomására jutása után haladéktalanul köteles az alkalmazottal közölni; ha azonban az elbocsátás okait késedelem nélkül közölte, de annak végleges következményeit csak később vonja le, ez a ténye reá nézve csak akkor lehet jogvesztő hatású, ha magatartásából megbocsátásra és az elbocsátási szándéktól való elállásra lehet következtetni 173 55. Külföldi munkavállalónak belföldi alkalmazása nem feltétlenül jogellenes 173 56. Hírlapírót végkielégítés nem illeti meg. — Kifejezett kikötés nélkül, de rendszeresen juttatott remuneráció a fizetés kiegészítő részévé válik 191 57. A külföldi részvénytársaságoknak Magyarországon létesített fiókvállalata a kereskedelmi törvény tizedik cím VI. fejezetében foglalt rendelkezések alapján magyar cégnek tekintendő. Ezzel kötött szolgálati viszonyból eredő igények a magyar jog szerint bírálandók el 216 58. A munkaadó nem köteles azon alkalmazottjának, aki megállapított szabadságidejét önként igénybe nem veszi és ez alatt is szolgálatot teljesít, a szabadságidő megváltása fejében — kü'ön megállapodás nélkül — erre az időre kettős fizetést adni ... 238 59. Ha a munkaadó akár a szolgálati szerződés megkötésekor, akár utóbb magát remuneráció fizetésére kötelezi, ezáltal a remuneráció elveszti ajándék jellegét, és a munkavállaló részére szerződésileg biztosított illetménnyé s a munkaadót terhelő kötelezettséggé válik akkor is, ha annak összege vagy mértéke előre meghatározva nincs is 60. Ügyvédi irodavezetőt legfeljebb hat havi felmondás illet meg 238 61. Tőzsdei intézőt 6 havi felmondás illet meg. A bankügyletek különleges természeténél fogva a havonként összegszerűen jelentékenyen változó üzleti jövedelem után járó %-os haszonrészesedés mennyisége csak akként állapítható meg, ha a felmondási idő nagyságához képest az alkalmazott által a tényleg szolgálatban töltött időben élvezett haszonrészesedés összegéhez mérten vétetik számításba 260 62. Ellenkező kikötés hiányában a szerződő felek bármelyike jogosult a szolgálati viszonyt a felmondási idő betartása mellett, vagy a törvényben meghatározott ok fennforgása esetén előzetes felmondás nélkül is megszüntetni; külön kikötés hiányában tehát a munkaadó nem kötelezhető arra, hogy alkalmazottját csak azért tartsa meg szolgálatában, hogy ezáltal módot nyújtson neki a nyugdíjjogosultság megszerzésére 127 63. Egy évi felmondásnál, az önálló vezetői hatáskör az irányadó, mérnöki oklevél nem vétetett figyelembe, mert felperes nem mérnöki, hanem kereskedelmi szolgálatot teljesített 128 64. Az üzletmenet oly kedvezőtlen alakulása, mely létszámcsökkenést tesz szükségessé, kellően indokolja az alkalmazottnak más működési körbe való beosztását 172 65. Ha a munkaadó akár a szolgálati szerződés megkötésekor, akár utóbb magát remuneráció adására kötelezi, ezáltal a remuneráció, amely fogalmilag a teljesített szolgálatok jutalma, elveszti ajándék jellegét és kötelezettséggé válik akkor is, ha annak összege vagy mértéke előre nincsen meghatározva 173 66. A szolgálati szerződés feltételeit a törvényes korlátok között a felek szabadegyezkedéssel állapítják meg; a szerződésnek csak a törvénnyel és a törvényes jogkörben kibocsátott rendeletekkel ellenkező megállapodásai érvénytelenek 173 67. A gőzmalmi fömolnár nem kereskedelmi alkalmazott, hanem fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd. Nem változtat ezen a fizetés mikéntje s az elnevezés sem 191