Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - Tőzsdebirósági reformkérdések

5. sz. KERESKEDELMI JOG 83 zök talán még jobban léinek a csődtől, mini maga az adós. Amint fentebb rámutattam, a bitelezők azért foglalnak állást a csődönkivüli kényszeregyesség mellett, mert a mai csődgyakorlat egyet jelent a követelés teljes megsemmisülésével. Már a csődönkivüli kényszeregyesség intézmény meghonosításának is egyik okát Tury Sándor Kornél abban látja, hogy a hitelezők azt kívánták, «hogy az évtizedek óta szerzett tapasztalatok szerint teljesen értéknélküli csődeljárás helyett a kielégítéshez fűződő érdekeket hatályosabban biztosító más eljárás álljon a hitelezőknek rendelkezésére)). Előttünk áll a kórtünet, vizsgáljuk meg a betegség okát, minden melléktekintetet figyelmen kivül hagyva teljes objektivitással, a hitelezői érdekeket szem előtt tartva. Az anomáliák oka kétségkívül az az évtizedek óta meghonosodott csődgyakorlat, amely a tömegvagyont a legkülönbözőbb eljárási költségek címén a hitelezők rovására elpusztítja. Azok, akik a jelenség okát nem látják, vagy nem akarják látni, a csődtörvényt okolják ezekért az anomáliákért, pedig nem magában a tör vényben, hanem az elfajult gyakorlatban a főhiba. Gyökeres novelláris intézkedéssel véget lehet vetni ennek az abuznsnak és csődkódexünket a megfelelő novelláris módosítással alkalmassá lehet tenni arra, hogy eredeti hivatásának, a hitelezői követelések biztosításának megfelelhessen. Az alábbi sürgős módosítás addig is enyhítene a csőd anomáliákon, amig egy alaposabb reform meg nem valósitlatik: 1. A csődtörvény 130. §-a odamódositandó, hogy a tömeggondnok dijai sohasem haladhatják meg a csőd vagyon csődnyitáskori értékének egy bizonyos (10—15) százalékát. 2. A tömeggondnok ezen a díjazáson felül csupán készkiadásokat kaphat, kivéve a nyert pereknek az elleniélen behajtandó költségei, a 48. §. 1. pontja ennek megfelelően módosítandó. 3. A Gs. T. 112. §-a odamódositandó. hogy a tömeg leltározását csak bírói kiküldött foganatosíthatja, akinek a költségeit a csődbíróság a még a csődnyitáskori aktívák értékének arányában állapítja meg. A csődleltár értékelését, a csődválasztmány kiküldött tagja anyagi felelősség terhével ellenőrzi. 4. A csődtörvény 125. §-aban szabályozott bejelentési határidő 15 nap. 5. A csődtörvény 89. §-ának 6. pontja odamódositandó, hogy a felszámolási tárgyalás a bejelentési határidőtől számított 15 napra tűzendő ki. 6. A Cs. T. 37. §-ában szabályozott megtámadási haláridő három hónapra redukálódik. • , 7. A Cs. T. 26. §-a megreformálandó olymódon, hogy a megtámadási perekhez a felhatalmazást csakis a csődválasztmány adhatja meg, a Cs. T. 160. §-ának 1. pontja ennek megfelelően módosítandó. A végleges csődválasztmány megválasztása előtt sem a csődbíróság, hanem az ideiglenes választmány adná a felhatalmazást. 8. A Cs. T. 96: §-a odamódositandó, hogy az ideiglenes választmány kinevezése, mindig kötelező. III. A csődönkivüli megtámadásról. A csődönkivüli megtámadás intézménye a csődeljárás gyökeres megreformálásával feleslegessé válik. Attól kezdve, hogy a hitelezők meggyőződnek arról, hogy a csődeljárás nem jelenti a követeléseik megsemmisülését, hanem éppen ellenkezőleg, követeléseiket biztosítani alkalmas, ha a közadósnak kézzelfogható vagyona nincs is, de megtámadási alapul szolgáló olyan követelések vannak, amely követelések a fentiek szerint szabályozott csődeljárásban részükre értéket kell hogy jelentsenek, éppen ugy fogják előlegezni a csődköltségek biztosítására szükséges nem nagy összeget, mint előlegezi a felperes ma a megindítandó perek költségeit. Nem fognak tehát vagyonhiány miatt megszüntettettni azon csődeljárások, amelyekben a közadós fogható vagyonnal nem rendelkezik ugyan, de megtámadható követelések vannak. X Tőzsde bírósági reform kérdések. Irta: Alföldy Ede ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. Azzal, hogy a tőzsdebiróság reformjának a kérdését az országos jogászgyülés napirendre tűzte, fölöslegessé vált annak a bizonyitgatása, hogy a reform ideje elérkezett. Már csak arról érdemes vitatkozni, hogy a reformnak milyen kérdésekel kell megoldania. Valamely reform szükségességének az okai rendszerint az életképesség föltételeinek és a sikeres működés biztositélkainak a hiányosságában szoktak rejteni. A reformtervnek ezekből a kérdésekből kell kiindulnia és minthogy az életképesség, valamint a működés eredményessége kizárólag" attól függ, hogy az illető intézménynek tökéletes-e a szervezete, megfelelő-e a hatásköre és helyesek-e az eljárási szabályai, ezeknek a kérdéseknek az előzetes elbírálása elől nem lehet elzárkózni. A tőzsdebiróság szervezetének a meghirálásánál a bírói szervezet legelemibb kérdéseire is ki kell terjeszkedni, mert az intézmény alapításakor ily mélyreható vizsgálatra nem került sor és ennélfogva most e mulasztás pótlására van szükség. A tőzsdebiróság intézményét az a szükségszerűség szülte, hogy az állami bíróságok a kereskedői szellemtől, mint idegenségtől anv nyira távol állottak és az üzleti érzéket vala-