Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 4. szám - Vételi ügylet utólagos hatályosulása

4. sz. KERESKEDELMI JOG 75 az állami háztartás egyensúlyának helyreállítása volt és ezért csupán az állami Intézményekre terjedt ki, miért is a törvény céljával és szellemével is ellenkeznék, ha az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állami pénzügyi okokból foglalt hatásköri szabályozás a nem állami, hanem az állam által még ál nem vett magánvállalatokra is kiterjesztetnék. Ezért nem helytálló alperesnek válasziratában felhozott az az álláspontja, hogy a jelen követelés a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 31. számú polgári döntvénye értelmében nem tartozik rendes birói írtra és hogy ekként a Bp. 180. §. 1. pontjában emiitett és hivatalból észlelendő pergátló körülmény forog lenn. Valorizáció. 54. I. Vételárelőleg valorizációja tekintetében kezdő időpont az előleg átadásának időpontja. II. 20°/o-os átértékelés a konkrét körülmények és különösen felperes ötévi követelésérvényesitési késedelme miatt. (Kúria P. IV 5279/1927. sz. a. 1928 íebr. 8-án.) Indokok: Minthogy a vételügyletnek a felek rendelkezései körén kívülálló okból beállott hatálytalanodása folytan bekövetkezett nemteljesedése esetén az előre felvett vételárösszeget az érdekkiegyenlités elve alapján az eladó rendszerint abban az értékben köteles a vevőnek visszatéríteni, amely értékben ö azokat kapta és ehhez képest az átértékelés kezdő időpontját is a visszatérítés tárgyául szolgáló összegeknek alperes részére történt átadása napjától kezdődően kell megállapítani és minthogy az átértékelésnek kezdő időpontját követően is lezajlott forradalmi viszonyok és ezek. valamint a cseh és román megszállás folytán is előállott vagyonátmentést legnagyobbrészt lehetetlenitő gazdasági helyzetek, továbbá felperesnek az átértékelési aránykulcs megállapítása szempontjából jelentős, több mint öt évre terjedő követelésérvényesitési késedelme, mint a pénzérték csökkenéséből eredő és a felek rendelkezési körén kívülálló gazdasági okok következményeként előállott, az anyagi jogszabályok értelmében a méltányosság szerint mind a két fél közöli megosztandó hátrány viselés tekintetében rendszerint alkalmazott 50%-os aránykulcstól eltérésre alapul szolgáló kivételes elbánást igazoló körülmények nyomatékosabb méltatásával */ adott esetben a pénz értékcsökkenéséből eredt hátrányt eltérően a fellebbezési bíróság 25%-os aránykulcs alkalmazására vonatkozó rendelkezésétől. 20%-ban kellett az alperes terhére róni, a fellebbezési bíróság ítélete e részben az anyagi jogszabályokba ütközik, ennek folytán az az ellen irányuló alperesi felülvizsgálati panasz e tekintetben alapos. Vétel. 55. Kir. közjegyző közbenjöttével megtartott árverésnél közbenjáró ügyvéd dija szintén az árverés körüli kiadásokhoz tartozik s azt a késedelmes vevő megtéríteni tartozik. (Kúria P. IV. 5259/1927. sz. a. 192K íebr. 7-én.) Indokok: Nem helytálló felperesnek az eladó alperes részéről a K. T. 352. §-ában felhívott 347. §-a értelmében foganatosított árverés alkalmával közreműködött alperesi ügyvéd költségének megtérítése tekintetében előterjesztett felülvizsgálati panasza sem, mert — habár az árvc rés hites személy, kir. közjegyző közben jöttével tartatott meg — az adott viszonyok között az alperes az árverés foganatosítása és az ezt megelőző eljárások alkalmával szükségkép vette igénybe az ügyvédi képviseletet, ennélfogva ez ügyvédi képviseltetési költség a K. T. 352. §-a értelmében az indokoltan felmerült kiadások fogalmi körén kivid nem esik, léhát azt a fellebbezési bíróság a felperes, mint késedelmes vevő terhére jogszabálysértés nélkül álapitotta meg. Ezeknél fogva, tekintve azt is. hogy a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított elsőbirósági eljárási költségek összege annak figyelembevételével is arányban áll a felperes terhére eső eljárási költségekkel, hogy az alperes a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg és vele szemben marasztalási ítélet hozatott és igy az e körül felmerült eljárási költségek őt terhelik, a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. 56. Gabonabevásárló megbízott ügyletére nem nyerhet a K. T. 349. §-a alkalmazást. (Kúria P. IV. 5544/1927. sz. a. 1928 febr. lÉf-án.) Indokok: Az A) jelű szerződés szövege szerint az alperes a felperesnek gabonabevásárló megbízottja volt, aki a megadott árakhoz és menynyiségekhez alkalmazkodni, a vételeket pedig a felperes nevében megkötni tartozott s akit e tevékenységéért métermázsánként 10.000 K dijazás illetett meg. A felek közt tehát e szerződés keretében nem létesültek vételi ügyletek, hanem jogviszonyuk megbízási viszonynak minősül, amire azonban nem nyerhet alkalmazást a K. T. 349. §-a. Téves tehát a fellebbezési bíróság ítéletében elfoglalt az az álláspont, hogy a felek peres ügyletéből folyóan támasztott kereset a K. T. 349. §-a alapján elévült. 57. Minthogy a gépkocsik köztudomás szerint csak forgalmi engedély mellett tarthatók üzemben, a forgalmi engedély tehát a gépkocsi adásvételénél az ügylet lényeges része lévén: amennyiben az eladó a forgalmi engedélyt átadni nem tudja, a vevő emiatt az ügylettől elállhat anélkül, hogy ezt a jogát előzetesen külön kikötnie kellett volna. (Kúria P VII. 4991/1927. sz. a. 192S febr. 29-én.) 58. A felperesek azáltal, hogy a cséplőgép-garnitúrát átvették, hosszabb ideig használták, a használatbavétel után a fizetési feltételeket módosították, a használat közben jelentkezett hibák kijavítására megállapodtak, s a szerződés érvényét utólag kifejezetten elismerték, az 1900. XXV. t.-c. és a 27483/1901. K. M. rendelet értelmében velük szemben hatálytalan jogügyletet utólag, érvényes módon, joghatályosnak ismerték el s ennélfogva az adásvételi ügyletet a felhívott törvény alapján már meg nem támadhatják.(Kúria P. VII. 4859/1927. sz. a. 1928 Íebr. 27-én.; * Lásd mai számunk szemlerovatában Vételi ügylet utólagos hatályosulása c. szemlét.