Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A korlátolt felelősségü társaság. Szende Péter Pál dr. előadása a Jogászegyletben

3. sz. KERESKEDELMI JOG 51 nak alapelveit, ni aruk kiszolgáltatásának határ­idejét, az áruk csomagolási módját. 1928:IV. t.-c. a vasúti személy- és poggyász­fuvarozás tárgyában Bemben 1924 október 23-án aláirt nemzetközi egyezmény becikkelyezésétől és azzal kapcsolatos intézkedésekről. A törvény lé­nyegében a vasúti árufuvarozásra vonatkozó 1928: III. törvénycikkel analóg módon szabályozza a személy- és poggyászfuvarozásra vonatkozó nemT zetközi egyezményben foglalt rendelkezéseket Különösen kiterjeszkedik a csatlakozó forgalomra, a menetjegyekre, az utazás megszakítására, a kézipoggyászokra ós azoknak elvesztéséből és az erre vonatkozó kártérítésből eredő kérdésekre. Az Országos Ügyvédszövetség 1000 pengős pá­lyázata az ügyvédkedés művészetéről szóló inunk a megírására. Az Országos Ügyvédszövetség igaz­gató-tanácsa dr. Fittler Dezső ín: kir. udvari taná­csos, másodelnök elnöklete alatt 1927. évi decem­ber 19-én tartott ülésében egy magát megnevezni nem óhajtó kartársnak 1000 pengős adománya folytán a következő pályázati felhívás kibocsátá­sát határozta el: Az Országos Ügyvédszövetség az 1027. évi szeptember hó 22-től 25-ig tartott balatonfüredi első vándorgyűlésén elhangzott gondolatok minél mélyebb kiépítése céljából pályázatot hirdet az iigyvédkedés művészeté! tárgyázó munka megírá­sára. A megírandó pályamiinek az Ügyvédszövet­ség balatonfüredi első vándorgyűlésén hozott ha­tározatokban, valamint a vándorgyűlés egyes bi­zottságaiban elhangzott előadásokban és hozzá­szólásokban megnyilatkozott alapelveken kell fel­épülnie és az Országos Ügyvédszövetség által min­di nkor propagált azt a felfogást kell pregnáns módon kifejezésre juttatnia, mely szerint az ügy­védség nem üzleti foglalkozás, hanem a jogvédel­met szolgáló magasitos hivatás, mely hivatásnak a: ügyvédség immár évszázados gyakorlatában ki­alakult erkölcsi posztulátamai vannak, amelyek a kar mindéi} tagját, még a gazdaságilag legválságo­sabb időkben is feltétlenül kötelezik. A szerző foglalkozzék müvében a peresfelek, különösen az ellenfél, valamin! a bíróság pszicho­lógiájával abból a szempontból, hogy a meggyő­zésnek melyek a legcélravezetőbb eszközei, vala­mint adja elő azokat a gyakoriali szempontokat, amelyek ugy a pervitel során, mini a perenkivüli eljárásban követendők, hogy az ügyvéd fele érde­keit eredményesen képviselje és hogy eljárása megfeleljen ugy az ügyvédi esztétika, mini az ügy­védi erkölcs, a jogtudomány és a helyes törvény­alkalmazás köveleiménveinek. A szerző vegye te­kintetbe munkájában az ügyvédi tanácsnak fe­gyelmi és összeférhetetlenségi ügyeiben kialakult joggyakorlatát — anélkül, hogy kimerítő Felsoro­lásokkal, avagy terjedelmes idézetekkel az érdek­lődési lankasztaná, egyúttal a vándorgyűlés vo­natkozó bizottságaiban előadott javaslatok figye­lembevételével igyekezzék megállapítani azokat a követelményekét, amelyek a jövőben alkamasak a magyar ügyvéd évszázados tekintélyének és az ügyvédi magas erkölcsi színvonalnak megóvására és fejlesztésére A pályamunka terjedelme legalább 15Q, leg­feljebb 200 gépírásos irodai Félix re terjedjen. A díjnyertes pályamunka 1000, szóval ezer pengő jutalomban Fog részesülni, amely pályadíj azon­ban csak abszolul becsű munkának Fog kiadatni. Az Országos Üyyvédszöwlség fenntartja «' jógát, hogy a most megjelölt pályadíj egyenlő ér­tékű munkák közölt esetleg megosztassék, A díj­nyertes pályamunka az Országos ügyvédszövetség tulajdonába kerül, amely a munka esetleges ki­nyom látásáról gondoskodik. A pályanyertes munka szerzője az Országos Ügyvédszövetség legközelebbi, 1020. évi szegedi vándorgyűlésén müveiből egyes részleteket Felol­vasás keretében ismertetni tartozik. Az Országos Ügyvédszövetség fenntartja egy­úttal azt a jogát, hogy ugy a pályanyertes miiben, mint a beérkező egyes pályamunkákban lehe­lendő javaslatokat és eszméket a balatonfüredi vándorgyűlés határozatához képest szerkesztendő munkálatok (igy ügyvédi etikai szabályzat) elké­szitésénél Felhasználhassa. A pályázatban résztvehel minden magyar be­jegyzett ügyvéd, vagy ügyvéd jelöli. A bírálóbizott­ság tagjai és a pályázati Felhívás szerkesztő-bizott­ságának tagjai természetesen a pályázatban részt nem vehetnek. A pályamunkák a papirosnak csupán egy ol­dalára irt gépírásos, tiszla és bekötött formában, a szerző nevét és közelebbi címét tartalmazó jel­igés levél kíséretében legkésőbb 1928. évi október hó 31-ig küldendők be'dr. Markos Olivér ügyve­zető titkárhoz, mint a bírálóbizottság előadójához (Budapest, IX.. Vámház-körut 7.). Kézzel írott, bekötetlen, sűrű sorokban és üres szél (margó) nélkül, avagy a papírnak mindkét oldalára gépelt, avagy k ö zbe sz u r á sokkal nehezen áttekinthetővé lett pályázatok nem vételnek figyelembe. A pályá­zal eredményi- az Országos Ügyvédszövetségnek 1020. évi szegedi vándorgyűlésén Fog kihirdettetni és a pályamű ezen vándorgyűlésen Fog a pályadíj­jal koszorúzott szerzőnek kiadatni. Hazai irodalom. Nizsalovszky Endre: Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvény című iniivc a közeli napokban hagyja el a sajtót. A mű a törvény szövegén, indokolásán, az arra vonat­kozó bizottsági jelentésen és a képviselőházi tár­gyalás eredményeinek ismertelésén felül, a törvény rendszerében, áttekinthetően csoportosítva tartal­mazni Fogja a bírói gyakorlat továbbra is irány­adónak tekinthető bőséges anyagát. A szerző, aki a törvény előkészítésében megalkotásáig több éven ál veit részt, a rendelkezési-kel bő magya­rázó jegyzetekkel kiséri és a számításokat lénye­gesen egyszerűsítő átértékelési táblázatot is közöl. A mii, amelynek gyakorlati használhatóságát igen részletes, betűrendes tárgymutató is elő Fogja mozdítani. Grill Károly könyvkiadó vállalata ki­adásában jelenik meg 14 ívnyi terjedelemben. Ára cca 0 pengő lesz Dr. Glücksthal Andor, dr. Huppert Leó és dr. varannai István: Az 1927. év magánjogi és hitel­jogi birói gyakorlata. (Polgári Jog Könyvtára ö. Füzei. Budapest: 1928. 144 l.) Magánjogi kódex hiányában a judikatnra Fokozott jelentőséggel bir és éppen az utóbbi években láthattuk legin­kább, hogy írott jogszabály hiánya az állami Fő­hatalom két ágának: a törvényhozó és birói ha­lálom határainak az. utóbbi javára való eltolódá­sára vezet. Ez az eltolódás a magánjog némely

Next

/
Thumbnails
Contents