Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Szolgálati viszony felmondása - élőszóval

2. sz. KERESKEDELMI JOG 33 Indokok: A fellebbezési bíróság azt a lényállást állapította meg és így a Pp. 534. g-a alapján ehelyütt is azt kellett irányadónak venni, hogy felperes alperesnél nem volt cégvezető, sem igazgató, — hogy önálló ügyletkötésekre nem volt felhatalmazva s az általa eszközölt bevásárlások és eladások az igazgató jóváhagyására szorullak és hogy ő tulajdonkép a kozmetikai osztály gyártási üzemvezetője volt, amelynek létesítése is, úgyszintén a kozmetikai cikkek bevezetéseink és elterjesztésének feladata is reá hárult. Állandó birói gyakorlatban elfogadott jogszabály szerint a felmondási idő tartama szempontjából sem az alkalmazott elméleti előképzettsége, sem állásának elnevezése magában véve nem döntő, hanem a felmondási határidő a tényleg és valósággal betöltött munkakör természetéhez igazodik és ehhez mérten 6 hónapnál hosszabb avagy 1 évi felmondásra csak olyan nagyobb vállalatoknál foglalkoztatott alkalmazottaknak lehel igénye, akik saját felelősségük alatt önálló és irányító hatáskörrel bírnak. Másfelől azonban az 1875. évi XXXVII. t.-c. 57., illetőleg az 1884. évi XVII. t.-c. 92. §-ai és az 1910/1920. sz. rendeletnek ezekhez kapcsolódó 2. §-a csak a szorosan vett segédszemélyzet tagjaira vonatkoztathatók, míg az olyan alkalmazottaknak felmondási igényére nézve, akik feladatkörüknél fogva, habár igazgatói vagy cégvezetői jellegük nincs is, a rendes segédszemélyzet tagjai közül kiemelkednek, a birói gyakorlatban elfogadott az a szabály mérvadó, hogy ezeket a szolgálati idő tartamára való tekintet nélkül 6 havi felmondási idő illeti meg. Már pedig felperesnek az a működése, hogy alperesnél egy egészen uj gyártási ágazatot tartozott bevezetni, hogy ezen ágazatban a gyártás teljesen az ő előírása és vezetése alatt történt, ami különös szakértelmet követelt és hogy az igy előállított cikkek elterjesztéséről neki kellett gondoskodni, őt mindenesetre az átlagos .segédszemélyzeti minőség fölé emelte. Nem sérti tehát a fennálló jogszabályokat a fellebbezési bíróság azon döntése, amellyel felperes javára 6 hónapi felmondási időt állapított meg, ennélfogva alperes felülvizsgálati panasza alaptalan. Mindebből azonban egyúttal az is következik, hogy igazgatói vagy az egész üzemre kiterjedő ánálló vezetői hatáskör hiányában felperes 6 hónapot megjha/ladó (esetleg egyévi) felmondást gyógyszerészi oklevele dacára sem követelhet. 24. A birói gyakorlat által állandóan követett jogszabály ugyan, hogy az a fél, aki a szolgálati viszonyt a másik fél szerződésszegése miatt megszüntetni jogosult, ezzel a jogával a szerződésszegésnek a tudomására jutása után azonnal élni tartozik. Ez a jogszabály azonban nem értelmezhető akként, hogy ha, mint az adott esetben, a szerződésszegés több oly intézkedés által követtetik el, melyek megváltoztathatók s amely különkülön időben tett intézkedések együttes eredméuye állapítja meg a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen ha az egyes intézkedések ellen kellő időben tiltakozóit és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati viszony megszüntetésének az okául az összes intézkedéseket joghatályosan ne érvényesíthesse, habár az egyes intézkedések ellen emelt tiltakozásai eredményre nem vezettek is, feltéve, hogy ha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szolgálati viszony megszüntetési jogával kellő időben él. 'Kúria P. II. 2823/1927. sz. a. 1927 dec 20-án.) Indokok: Az adott esetben alperes a felperes munka- és jogkörét nem egyszerre, hanem az 1926. évi március és április hónapokban fokozatosan csökkentette. A megállapított tényállás szerint pedig felperes alperesnek arról az intézkedéséről, hogy a cégbíróságnál a felperes cégjegyzési jogának a törlését kérte, 1926. évi május hó 3-án szerzett tudomást, amely napon a szolgálatot alperesnél elhagy la. A periratokhoz csatolt alaki és tartalmi valóság tekintetében nem kifogásolt levelek tartalma szerint felperes munka- és jogkörének a megváltoztatása ellen alperesnél már az 1926. évi április hó 8-án és 23-án kelt leveleiben tiltakozót s a tett intézkedések megváltoztatását kérte s végül 1926. évi április hó 30-án kelt levelében sérelmeinek a sürgős orvoslását szorgalmazta. Alperes maga sem állítja, hogy a felperes kérelmének bármely részét is teljesítette volna. Alperes ezek után 1923 május 3-án kelt levelének a tartalma szerint a szolgálatot alperesnél azért hagyta el, mert alperestől az 1926. évi április hó 12-én, 23-án és 30-án kelt leveleire kielégítő választ nem kapott és alperes vele szemben szerződési kötelezettségét nem teljesiti. A fellebbezési bíróság ennek a lényállásnak az alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy felperes a szolgálati viszonyt az alperes szerződésszegése miatt jogosan szüntette meg s Alaptalan alperesnek az e miatt emelt az a felülvizsgálati panasza, mely szerint a fellebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy az azonnali kilépésre jogosító ok esetén a kilépéssel azonnal kell élni, hogy a munkavállaló a munkaadónak a kilépési ok megszüntetésére alkalmat adni. a kilépési okot közölni köteles s hogy a cégjegyzési jognak a cégjegyzésből törlése az azonnali kilépésre nem jogosít. Felperest ugyanis az azonnali kilépésre nemcsak az a tény jogosította fel, hogy alperes a felperesi cégjegyzési jogosultságát a cégjegyzékből töröltetni kérte, hanem a kifejtettek szerint ezzel együttesen alperesnek azok az intézkedései, amelyek eredményeként a felperes munka- és jogkörét oly módon változtatta meg, hogy a változtatás a felperes önérzetét méltán sértette és öt az előző munka- és jogkörénél, valamint hivatali állásánál alárendeltebb helyzetbe hozta. Ezeknek a sérelmeknek az orvoslását pedig felperes alperestől kilépése előtt kellő időben kérte, tehát alperesnek a tett intézkedései megváltoztatására ailkalmat adott s kilépésének az okát is és kellő időben közölte, mert 1926. május 3-án, mikor arról tudomást szerzett, hogy alperes a cégjegyzési jogosultságát a cégjegyzékből törölteti, a kilépés jogával azonnal élt, s a kilépésre okot adó sérelmét kellően megjelölte. Kezesség. 25. A kezesség járulékos természetéből folyó jogszabály, hogy a főadós kötelezettségének megszűntével a kezesség is megszűnik. Ha tehát a hitelező adósával szemben fennálló követelésének egy ré-