Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Szolgálati viszony felmondása - élőszóval

2. sz. KERESKEDELMI JOG 33 Indokok: A fellebbezési bíróság azt a lény­állást állapította meg és így a Pp. 534. g-a alap­ján ehelyütt is azt kellett irányadónak venni, hogy felperes alperesnél nem volt cégvezető, sem igaz­gató, — hogy önálló ügyletkötésekre nem volt fel­hatalmazva s az általa eszközölt bevásárlások és eladások az igazgató jóváhagyására szorullak és hogy ő tulajdonkép a kozmetikai osztály gyártási üzemvezetője volt, amelynek létesítése is, úgyszin­tén a kozmetikai cikkek bevezetéseink és elter­jesztésének feladata is reá hárult. Állandó birói gyakorlatban elfogadott jog­szabály szerint a felmondási idő tartama szem­pontjából sem az alkalmazott elméleti előképzett­sége, sem állásának elnevezése magában véve nem döntő, hanem a felmondási határidő a tényleg és valósággal betöltött munkakör természetéhez iga­zodik és ehhez mérten 6 hónapnál hosszabb avagy 1 évi felmondásra csak olyan nagyobb vállalatok­nál foglalkoztatott alkalmazottaknak lehel igénye, akik saját felelősségük alatt önálló és irányító hatáskörrel bírnak. Másfelől azonban az 1875. évi XXXVII. t.-c. 57., illetőleg az 1884. évi XVII. t.-c. 92. §-ai és az 1910/1920. sz. rendeletnek ezekhez kapcsolódó 2. §-a csak a szorosan vett segédszemélyzet tagjaira vonatkoztathatók, míg az olyan alkalmazottaknak felmondási igényére nézve, akik feladatkörüknél fogva, habár igazgatói vagy cégvezetői jellegük nincs is, a rendes segédszemélyzet tagjai közül kiemelkednek, a birói gyakorlatban elfogadott az a szabály mérvadó, hogy ezeket a szolgálati idő tartamára való tekintet nélkül 6 havi felmondási idő illeti meg. Már pedig felperesnek az a műkö­dése, hogy alperesnél egy egészen uj gyártási ágazatot tartozott bevezetni, hogy ezen ágazatban a gyártás teljesen az ő előírása és vezetése alatt történt, ami különös szakértelmet követelt és hogy az igy előállított cikkek elterjesztéséről neki kellett gondoskodni, őt mindenesetre az átlagos .segédszemélyzeti minőség fölé emelte. Nem sérti tehát a fennálló jogszabályokat a fellebbezési bíróság azon döntése, amellyel felpe­res javára 6 hónapi felmondási időt állapított meg, ennélfogva alperes felülvizsgálati panasza alaptalan. Mindebből azonban egyúttal az is kö­vetkezik, hogy igazgatói vagy az egész üzemre ki­terjedő ánálló vezetői hatáskör hiányában felpe­res 6 hónapot megjha/ladó (esetleg egyévi) fel­mondást gyógyszerészi oklevele dacára sem köve­telhet. 24. A birói gyakorlat által állandóan követett jog­szabály ugyan, hogy az a fél, aki a szolgálati vi­szonyt a másik fél szerződésszegése miatt meg­szüntetni jogosult, ezzel a jogával a szerződés­szegésnek a tudomására jutása után azonnal élni tartozik. Ez a jogszabály azonban nem értelmez­hető akként, hogy ha, mint az adott esetben, a szerződésszegés több oly intézkedés által követte­tik el, melyek megváltoztathatók s amely külön­külön időben tett intézkedések együttes eredmé­uye állapítja meg a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen ha az egyes intézkedések ellen kellő időben tiltakozóit és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati vi­szony megszüntetésének az okául az összes intéz­kedéseket joghatályosan ne érvényesíthesse, ha­bár az egyes intézkedések ellen emelt tiltakozásai eredményre nem vezettek is, feltéve, hogy ha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szol­gálati viszony megszüntetési jogával kellő idő­ben él. 'Kúria P. II. 2823/1927. sz. a. 1927 dec 20-án.) Indokok: Az adott esetben alperes a felperes munka- és jogkörét nem egyszerre, hanem az 1926. évi március és április hónapokban fokoza­tosan csökkentette. A megállapított tényállás sze­rint pedig felperes alperesnek arról az intézkedé­séről, hogy a cégbíróságnál a felperes cégjegyzési jogának a törlését kérte, 1926. évi május hó 3-án szerzett tudomást, amely napon a szolgálatot al­peresnél elhagy la. A periratokhoz csatolt alaki és tartalmi va­lóság tekintetében nem kifogásolt levelek tartalma szerint felperes munka- és jogkörének a megvál­toztatása ellen alperesnél már az 1926. évi április hó 8-án és 23-án kelt leveleiben tiltakozót s a tett intézkedések megváltoztatását kérte s végül 1926. évi április hó 30-án kelt levelében sérelmeinek a sürgős orvoslását szorgalmazta. Alperes maga sem állítja, hogy a felperes kérelmének bármely ré­szét is teljesítette volna. Alperes ezek után 1923 május 3-án kelt leve­lének a tartalma szerint a szolgálatot alperesnél azért hagyta el, mert alperestől az 1926. évi áp­rilis hó 12-én, 23-án és 30-án kelt leveleire kielé­gítő választ nem kapott és alperes vele szemben szerződési kötelezettségét nem teljesiti. A fellebbezési bíróság ennek a lényállásnak az alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy felperes a szolgálati viszonyt az alperes szerződésszegése miatt jogosan szüntette meg s Alaptalan alperesnek az e miatt emelt az a felül­vizsgálati panasza, mely szerint a fellebbezési bí­róság megsértette azt a jogszabályt, hogy az azon­nali kilépésre jogosító ok esetén a kilépéssel azon­nal kell élni, hogy a munkavállaló a munkaadó­nak a kilépési ok megszüntetésére alkalmat adni. a kilépési okot közölni köteles s hogy a cégjegy­zési jognak a cégjegyzésből törlése az azonnali kilépésre nem jogosít. Felperest ugyanis az azonnali kilépésre nem­csak az a tény jogosította fel, hogy alperes a fel­peresi cégjegyzési jogosultságát a cégjegyzékből töröltetni kérte, hanem a kifejtettek szerint ezzel együttesen alperesnek azok az intézkedései, ame­lyek eredményeként a felperes munka- és jogkö­rét oly módon változtatta meg, hogy a változtatás a felperes önérzetét méltán sértette és öt az előző munka- és jogkörénél, valamint hivatali állásá­nál alárendeltebb helyzetbe hozta. Ezeknek a sé­relmeknek az orvoslását pedig felperes alperestől kilépése előtt kellő időben kérte, tehát alperesnek a tett intézkedései megváltoztatására ailkalmat adott s kilépésének az okát is és kellő időben közölte, mert 1926. május 3-án, mikor arról tudomást szerzett, hogy alperes a cégjegyzési jogosultságát a cégjegyzékből törölteti, a kilépés jogával azon­nal élt, s a kilépésre okot adó sérelmét kellően megjelölte. Kezesség. 25. A kezesség járulékos természetéből folyó jog­szabály, hogy a főadós kötelezettségének megszűn­tével a kezesség is megszűnik. Ha tehát a hitelező adósával szemben fennálló követelésének egy ré-

Next

/
Thumbnails
Contents