Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 2. szám - Belajstromozott és belajstromozás nélkül használt védjegyek oltalma

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 12. — P Félévre: 6. — P Egy füzet ára 1. 20 P HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDA FEST, 1928 FEBRUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Prof. Dr. Emanuel Adler, Wien. Belajstromozott és belajstromozás nélkül használt védjegyek, oltalma. Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán ig. ü. min. titkár. A kartelek és a joggyakorlat. Dr. Kráhl Vilmos ügyvéd. A belső elszámolási törvény novellája. Dr. Szende Péter Pál ügyvéd. Bozóky Géza: Magyar Ktreskedelmi Jog. Dr. Berczel Aladár ügyvéd. Szolgálati viszony felmondása — élőszóval. SZEMLE: A biztosítási jog reformja. — Jogászegyleti felolvasás. — A magyar királyi Kúria tanácsainak beosztása az 1928. évre. — A budapesti kir. ítélőtáblán az 1928. évre tanácsbeosztás. — Kényszer egyezségi rendelet. IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 19.. 20., 21., 22. Általános. — 23., 24. Fonok és alkalmazott. — 25, 26. Kezesség. — 27. Kézizalog — 28 Valorizáció. — 29. Magánjogi csalás. — 30 Jutalék. — 31 Földbirtokközvetités. — 32. Váltó. — 33. Biztosítás. — 34. Szabadalom. Belajstromozott és belajstromozás nélkül használt védjegyek oltalma. Irta: Prof. Dr. Emanuel Adler, Wien. * 1. Nem minden áru jelzésnek, védjegynek, amelyet egy másik már használatba vett. utánzása jogtalan. Az, aki elkezdett használni egy árujelzést, anélkül, hogy az a forgalomban kellő mértékben ismertté vált volna, kénytelen tűrni annak részéről, aki őt a védjegy belajstromozásánál megelőzte, az ellenvetést, hogy: magára vethet, hogy ha az árujelzéshez való kizárólagosságát elvesztette, minthogy elmulasztotta azt korábban belajstromoztatni. Az árujelzés, a védjegy tulajdonosának ezen mulasztása még akkor sem látszik ezáltal szigoruan büntetettnek, ha nem is fogadjuk el egyébként a jura vigilantibus seripta tételét. Természetesen nem lehet döntő szempont a tulajdonosnak (A) bármily hanyagsága, amely egyébként többnyire nem is forog fenn. Sokkal inkább jön tekintetbe az. ha a másik (B), aki ezt a védjegyei a maga számára belajstromoztatja, egy oly jelzést sajátít ki, amelyet A az ő üzleti ténykedéseivel és reklámjával a forgalomban elismertté tett; B a jó erkölcsökbe ütköző módon viselkedik; a forgalmat megtéveszti, amely azt hiszi, hogy a jelzés A-nak védjegye. A védjegynek B általi lajstromozása semmi esetre sem oly nagy * A kiváló szaktudós e cikkét a K. J. 1027. febr. és márciusi számában megjelent tanulmánya kiegészítéséül irta. A fordilásl szerk. eszközölte. tett, hogy azért minden körülmények között mint jutalom, a védjegy neki itéltessék oda. Joggal mondja a R. G., hogy a védjegyjog formális szabályai nem szolgálhatnak arra, hogy egy versenytárs oly jelzéseket, amelyei egy másik árui részére a forgalomban már hosszabb idő óta eredménnyel bevezetett, azáltal sajátítsa ki, hogy az a maga részére ugyanazt, vagy egy vele összetéveszthető módon hasonló megjelölést, mint védjegyet a maga hasonló, vagy hasonló faju áruira belajstromoztasson azzal a szándékkal, hogy a vásárlóközönség az áru eredete tekintetében megtévesztessék és igy a versenytárs rovására ipari előnyökhöz jusson. Az ily belajstromozás a jó erkölcsökbe ütközik és indokolt Anak igénye a védjegy törlésére. (Több hasonló döntés lásd: Mittelstaedt-né\ és Gew. R Schutz 1927. S. 137. ff. ) Ugyanez a R. G. állásfoglalása az esetben is, midőn A egy csomagolási módot tett ismertté a forgalomban és ugyanazt B a maga részére mint védjegyet belajstromoztatja. (Lásd: Rosenthal Wettbewerbsgesetz 6. Aufl. Note 79. zu §. 1. ) Különösen figyelemreméltó az 1926. dec. 7-iki döntés (Gew. R. Schutz 1927, 191), mely szerint:,, tisztára védjegyjogilag az 1921. év végén nyert védelem a W. Z. G. 12. §-a szerint, a bár később, nevezetesen 1922 decembervégén szerzett alperesi védjeggyel szemben nem érvényesülhetne. Ámde a R. G. régi álláspontjának feladásával állandóan azt az álláspontot képviseli, hogv bár a védjegytörvény