Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

1. sz. KERESKEDELMI JOG 17 ellöszabott módon kifejezett akaratának megállapítására vonatkoznak. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy téves jogi álláspontjánál fogva az e tekintetben felhozott támadási okokat, mint alakszerűségek mellőzése miatt elkésetten érvényesített okokat, érdemi cllbirálás alá nem vonla, anyaga jogszabályt sértett, ennélfogva felperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza alapos. A rendkiviili közgyűlésnek azt a határozatát illetően, amely szerint e közgyűlés az igazgatóságának felperest a társasági alapszabályok 8. §-a értelmében a szövetkezeti tagok sorából kizáró határozatát jóváhagyta, és őt a tagok sorából végérvényesen kizárta, a felperesi felülvizsgálati panasz alapos, mert e tekintetben a közgyűlési jegyzőkönyv nélkülözi annak feltüntetését, hogy ez a határozat egyhangúan, avagy szavazattöbbséggel, és mily szavazattöbbséggel jött létre, és mert ennek folytán alapszabályszerü szavazás hiányában nem állapitható meg, hogy ez a határozat a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal nem ellenkezik. Ebből kifolyóan a fellebbezési bíróságnak erre vonatkozó keresetelutasitő döntése anyagi jogszabályba ütközik. Nyugdíj- és'rokkantegyleti alapszabályok — társasági szerződés. (i. Az érvényesen létrejött Írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők, hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve; az alapszabályok írásbeli szerződési jellegét tehát nem érinti az a körülmény, hogy azt a felperes mint társasági tag nem irta alá. (Kúria P. VII. 2336/1927. sz. a. 1927. nov. 29-én.) (Állandó gyakorlat. | Valorizáció. 7. Az anyagi jogszabályok értelmében a vételügyletnek az áruszállítás tárgyi lehetetlenülése folytán bekövetkezett nem teljesedése esetén az előre felvett előlegeket és a vételárösszegeket az érdekkiegyenlités elve alapján az eladó abban az értékben köteles a vevőnek visszatéríteni, amely értékben ő azokat kapta. (Kúria P. IV. 1133/1927. sz. a. okt. 27-én.) 8. Az állandó birói gyakorlat szerint jogerős ítélettel meghatározott és még meg nem szűnt pénztartozás tekintetében is helye lehet az átértékelésnek és ezt az igényét a jogosult fél uj keresettel is érvényesítheti. Az átértékelésre irányuló ujabb keresettel szemben az ítélt dolog kifogása sikerrel csak az esetben vethető fel, ha a felperes a követelés valorizálatlan összegét fentartás nélkül elfogadta. 20%-os átértékelés. (Kúria P. IV. 2342/1927. sz. a. okt. 28-án.) Indokok: Nem helytálló az átértékelés mértéke tekintetében bejélentett felperesi csatlakozási kérelem sem, mert a felperes követelésének keletkezése óta lezajlott forradalmi viszonyok és az ennek folytán is keletkezett a vagyon teljes vagy nagyobbrészt való átmentését rendszerint lehetetIcnítŐ gazdasági helyzetek továbbá felperesnek az átértékelési aránykules megállapítása szempontjából jelentős több évre terjedő követelésérvényesítési késedelme, mint a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrány megosztása tekintetében rendszerint alkalmazott 50%-os aránykulcstól eltérésre alapul szolgáló, kivételes elbánást igazoló körülmények következtében a fellebbezési bíróságnak az átértékelési 20%-os aránykulcs megállapítására vonatkozó döntése az anyagi jognak megfelel. Nyugdíj. 9. Az 192ü:XVI. t.-c. 21. §-a alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint nemcsak a 4. § értelmében arányszám szerint megállapított, hanem a 11. § értelmében bíróilag átértékelt nyugdíj fizetésének kötelezettsége alól sem mentesít versenytilalom jellegével biró szerződésszegés hiányában az a körülmény, hogy a nyugdíjas létfentartásának biztosítása végett más szolgálatadónál tényleges alkalmazásban áll. (Kúria P. II. 5982/1927. sz. a. 1927 nov. 25-én.) 10. Sem az 1900. évi XXVII. t.-cikk, sem egyéb törvényes rendszabály nem tartalmaz olyan inintézkedést, amely a birtokost vagy más munkaadót arra kötelezné, hogy magánjogi szerződés utján alkalmazott tisztviselőit nyugdíjban részesítse és nincs ilyen kötelező általános szabály arra nézve, hogy az alkalmazott a szolgálatban bizonyos idő elteltével már feltétlenül megtartandó volna. (Kúria P. II. 5055/1927 sz. a. 1927 dec. 1-én.) Indokok: Hanem éppen ellenkezőleg az 1900. évi XXVII. t.-c. 12. §-a kifejezetten megadja a jogot és lehetőségi t arra, hogy a nem határozott időire szóló szolgálati viszonyt bármelyik fél szabályszerű felmondás utján minden indokdlás nélkül felbonthassa. Ebből ped% önként következik, hogv a gazdatisztek nyugdíjra csak akkor tarthatnak számot, ha az részükre külön szerződéssel vagy szerződéspótló nyugdíj szabályzattal biztosíttatott, amely esetben azonban éppfen a nyugdíj szabályzat szerződésszerű jellegéből kifolyóan egyénileg a nyugdíjigény csak akkor létesül és válik érvényesáthetővé, ha mindazok a kellékeik fennforognak, amelyet a külön nvugdijszabályzat a nyugdíjjogosultság előfeltételeként megszab. Vétel. 11. Nemteljesités miatt a vevő kártérítést nem igényelhet, ha az ügylettől elállott. (Kúria P. IV. 2836/1927. sz. a. 1927. nov. 18-án.) indokok: A közvetítői díj, amelyet a vevő a vételi ügylettel kapcsolatban harmadik személynek kifizetett, a vevőnek az ügylet érdekében tetl kiadása, s így a vevő, aki e közvetítői dij megtérítését az áru átadásával késedelmes eladótól követeli, lényegében az ügylet meghiúsulta miatt kártérítési igényt támaszt. A K. T. 353. §-a és az annak alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint a vevő az áru átadásával késedelmes eladójával szemben kártérítési igényt csak akkor érvényesíthet, ha a K. T. 353. § ában biztositolt hármas jog közül vagy a szerződés teljesítését, vagy pedig a nemleljesités miall a kártérítést vállasat ja.