Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az "Ichthyol" védjegy védelme Olaszországban

10. sz. KERESKEDELMI JOG 163 nyugdijtermészetü járandóság illette és hogy az alperes társaság arányszáma 32.32%. E tényállás alapján az 1926:XVI. t.-c. 4. §-a értelmében felperes az átértékelt nyugdíj járandósága helyes számitással havi 32 pengő 32 fillér. Ugyanis az id. törvény 3. §. 21. bekezdése értelmében az arányszámnak azl kell kifejeznie, hogy a társaság pengőértékben készített megnyitómériegében kimutatott saját vagyonának és nyugdíjalapjának számszerű összege milyen százaléka az l(.)t4. évi július hó 1. napját megelőző idő szerint korona értékben készített utolsó mérlegben kimutatott saját vagyon és nyugdíjalap számszerű összegének tekintet nélkül arra, hogy a/ egyik mérleg pengő értékre, a másik korona értékre szól. Ezek szerint a két mérlegből kitűnő vagyonok Összege esak számszerűen, de nem ugyanabban az értékben hasonlittatik össze: ha tehát a békevagyon és a megnyitó mérleg vagyona számszerűen ugyanazt az összegei mutálná is lel és az ebből előálló arányszám 100%-ot tenne is ki: a valóságos százalékos átmentés nem ennyit, hanem az arany korona és pengő közötti különbözettel, vagyis 16%-kal kevesebbet tenne ki, úgyhogy a valóságos 100%-os átmentési arányt csak a 116 százalékos arányszám mutatná. Ennek a helyzetnek kiegészítéseképpen rendeli a törvény 4. §-ának ."). bekezdése, hogy a 4. §. értelmében kiszámított járandóság számszerű öszszegének az a százaléka, mely az arányszámnak megfelel, adja azt az összeget, melyet átértékelt járandóság tejében pengő értékben kell fizetni; amiből kétségtelen és az állandó bírói gyakorlatnak is megtelel, hogy az így megjelölt pengő öszs/eg azt a valóságos arányt képviseli, melyet a korona és pengőériékben összehasonlított kél mérleg feltüntet és hogy ekként ez az átértékelés mértékél és nemcsak a fizetési eszköz megjelölését jelenti. Ezzel a jogszabállyal ellenkezik a fellebbezési bíróságnak az a számítása, mellyel az átértékelendő járandóságnak arányszám szerinti százalékát nem pengő értékben, hanem aranykoronában állapította meg. Általános. 126. A számlák záradéka: «Zinsl>ereeIiniuig zu Iíanksatzen > nem a hivatalos bankkamatláb, hanem a mindenkori magánhankliíteleknél szokásos kamatláb kikötésével egyértelmű. (Kuriá P. IV. 8354/1927. sz. a. 1928 szept. 12-én.) Valorizáció. 127 Valorizálás megtagadása a MÁV-val szemben az 1928.-XII. t,-c. 6. §-a alapján. (Kúria V. IV. 2315/1927. sz. a. 1928 június 13-án.) Indokok: Nincs alapja sem az eredeti, sem a felemelt követelés akár részbeni, akár teljes átértékelése iránti kereseti, illetve felülvizsgálati kérelemnek. Ez a kérelem ugyanis az irányadó ténymegállapítás szerint a felperes üzemét kezelő alperes (MÁV) által egyes magánfelektől a feladott szénszállítmányok ütán szerződésileg megállapított kezelési költséget meghaladó mértékben beszedett, az eredeti 200.038 K 71 fillérben valorizálatlanul érvényesített, a tőke és járulékai tekintetében az alperes által az 1924. évi február hó 15. napján kielégített, nemkülönben a per során az előrebocsátotak szerint felemell és most ugy az eredeti, mint a felemell kezelési illetékkülönbözet-követelések átértékeli megítélésére irányul. A mai napon megtartott szóbeli tárgyaláson a felperes azon az alapon kérte ezen követelése átértékelését, meri az haszonbérleti viszonyból ered és ezért az 1928:XII. t.-c 7. §-a értelmében átértékelhető. Ezzel szemben az alperes azt vitatta, hogy a felperes állal érvényesített pénztartozás fuvarozási ügyiéiből ered. 1922 január hó l-e előtt keletkezetl és ezért a hivatkozott Sörvénycikk 6. és 10. §-ainák egybevetett értelme szerint ki van zárva az átértékelésből. Felek idevonatkozó vitája tekintetében kiemeli a m. kir. Kúria, hogy valamely szerződés jogi minőségének meghatározásánál ennek tarbaima veendő irányadóul és arra az a körülmény, hogy lelek a szerződést miként nevezik el, befolyással nem bír. Az átértékelés kérdésénél a m. kir. Kúria felek egyikének álláspontját sem találta elfogadhatónak. A felek közötli jogviszonyt szabályozó 1892. évi június hó 14. napján kelt üzletkezelési szerződés tartalma szerint ugyanis az alperes elvállalta a felperes vasul üzleti szolgálatának ellátását és tel jesitésél a szerződésben részletezett dijlélelekért, -— a kőszénszállilmányokra nézve nevezetesen a feladóktól beszedendő, mennyiségileg pontosan megbatározott kezelési illeték illette az alperest: a jelen perben is az alperes által az egyes magánfeleklől a feladóiI szállítmányok után a szerződésileg megállapított mértéket meghaladóan beszedett illetékek megfizetését követeli a felperes az alperestől. Ebben a jogviszonyban azonban sem a felperes vitatása szerinti haszonbérletnek — mégha Jározott gyümölcsöző dolog vagy jog időleges haszonvételének meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték ellenében való átengedésében álló, — sem az alperes vitatása szerinti fuvarozási szerződésnek — a feladó és a fuvarozók között keletkezőén létesítő és a K. T. 393. §-ában meghatározott — alkotó elemei fel nem ismerhetők. Ezekből az okokból az adoll cselben az alperesnek az 1928.XII. t.-c. 6. §-a alá eső oyan magánjogi pénztartozásról van szó, amely a 10. §-ban meghatározott kivétel fennforgása hiá'nyában a 0. §. kifejezeti rendelkezése értelmében át nem értékelhető. Mivel pedig a hivatkozott törvónyeíkk annak 38. §-a értelmében az életbelépésekor az eljárás bármely szakában folyamaiban lévő ügyekben is alkalmazási nyer, az ügy ezen törvény rendelkezései szerint volt eldöntendő. Zálog. 128. Nem érvényes zálogszerzés alapján történt közjegyzői árverés érvénytelen s ez alapon visszakövetelés! igénynek van helye. (Kúria P. VII. 1649/1928. sz. a. 1928 szept. 13-án.) Indokok: A fellebbezési bíróság a meg nem támadói! tényállásból helyesen, nevezetesen a K. T. 302. §-ában foglalt jogszabálynak és az ezirányban kifejlődött bírói gyakorlatnak figyelembe vételével következtetett arra. hogy a B. részvénytársaság a kereseti ingókra a lényleges vagy legalább is a tényleges átadást helyettesítő megfelelő jelképes átadás hiányában s ez utóbbival kápeso latban olyan cselekmények foganatosítása nélkül.