Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az International Law Association varsói konferenciája

158 KERESKEDELMI JOG 10. sz. kell ítéletei hozniuk a szerződésben kikötött jog alapján, ezeknek az egyezményt a 4. §. értelmé­ben kell alkalmazniuk. 4. §. Bármely állam bíró­sága közrendi tilaloiílra való hivatkozással megta­gadhatja az énnek az egyezménynek értelmében számbajövő jognak alkalmazását. 5. §. Ez az egyez­mény nem alkalmazható a felek jogképessége és a szerződés formai kellékei tekintetében, valamint azokban az esetekben sem, amelyekben szerződés­kötési tilalom áll fenn, igy térj és feleség, szülők és gyermekek, gyám és gyámoltja, valamint köl­csönös hűségen alapuló jogviszonyban álló felek közt.-> A tisztességtelen verseny tárgyában (elnök: IVhitmün, az előkészítő bizottság a nemzetközi vonatkozású kérdésekre egyezménytervezetet ter­jesztett elő, amily főleg inkább a nemzetkőzi kar­ielekkel foglalkozott. A vita igy helyleien vágá­nyokra tévedi, mire ugy határoztak, hogy a kar­lelek kérdéséi különválasztva, a tisztességtelen ver­seny nemzetközi jogi matériáját egy kiküldendö kü­lön bizottság elé kérik utalni. Ezen az ülésen szó­lalt fel l)r. Kelemen Frigyes Ottó, aki a hamis származási jelzők használata ellen való védekezés hathatósabbá tétele érdekében leli indítványt, figyelemmel a magyar mezőgazdasági termékékre. A választott bíráskodás témakörében a bizott­ság Prndhomme André professzor (Paris) elnök­lete alatt főleg a Genfben 1927 szeptember 27-én létrejött egyezményt méltatta és kisérte kritikai megjegyzéseivel. Az egyezményt több tekintetben nem találták kielégítőnek, ezért megbízták az In­ternational Law Assoeiation végrehajtóbizottságát a módosítás tekintetében a Nemzetek Szövetségénél leendő lépésekkel. E kérdésnél magyar részről l)r. Oppler Emil szólalt fel és azt indítványozta, hogy az Assoeiation hivja fel a Nemzetek Szövetségének figyelmét a konvenció ama hiányaira, hogy e kon­venció nem tisztázta a választott bírósági határo­zatok érvényességének eldöntésére illetékes bíró­ság kérdéséi, valamint azt sem, hogy melyik jog­területnek joga szerint bírálandó el >a döntés érvé­nyessége? A nemzetközi esőd jog kérdésében a bizottság l)r. Kössler Maximilián (Bécs) jogvéleményével foglalkozol!, mire a záró teljes-ülés a kérdési to­vábbi előkészítésre utalta és a következő konfe­renciához tette át. A védjegyek kérdésében néhai Dr. Katz Édwin világvédjegy-egyezmény tervezete szolgáit kiinduló­pontul. Eredményt e tárgyban sem értek el, mert a bizottság ugy találta, hogy előbb az Ipari Tulaj­don Nemzetközi Irodájával (Bern), az Ipari Tulaj­dont Védő Nemzetközi Szövetséggel és a hasonló célú nemzeti érdekképviseletekkel kell érintkezésbe lépni. A nemzetközi kartelek tárgyában Dr. Koch E. I'ritz (Berlin) és Dr. Király Ferenc2 tartottak elő­adásokat, mindkelten belerjesztvén egyúttal az In­ternational Law Assoeiation által előbb már nyom tatásban kiadott jogvéleményeiket. Dr. Király Fe­renc a világgazdasági forgalomban ma szerepet játszó, fonlosabb nemzetközi kartelek szervezeté­nek ismerlelése és jogi elemzése után behatóan fej­tegette a nemzetközi karlelmagánjog és a nemzet­2 Dr. Francis de Király: Prohlems of Internatio­na! Cartel Law. Az International La\V Assoeiation ki­adása. London, 1928. közi karleiközjog aktuális jogi kérdéseit és vizs­gálta a megoldási lehetőségeket, majd azt javasolta, hogy egységes nemzetközi kar tel jogi szabályozás helyett a nemzetközi kar telek leggyakoribb megje­lenési formájának: a magánjogi társaságnak joga eggségesittessék. Szerinte a magánjogi társaságok egységes jogába azután a nemzetközi karlelek he­lyes működésére vonatkozó, főbb irányadó elve­ket is be lehetne foglalni. Az előadási élénk vita követte, amelyben Fraser R. S., a londoni keres­kedelmi kamara jogi bizottságának elnöke, Pa­leivski Jean-Paul francia delegátus, Kuhn Arthur, az amerikai csoport végrehajtó bizottságának el­nöke, Dr. Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár, az elnöklő Dr. Konic Henrik varsói egyetemi ta­nár és Dr. Kelemen Sándor (Pécs) vetlek részt. /;/•. Fahihelgi professzor nagysikerű felszólalásában egy nemzet közi gazdasági bíróság felállítását java­solta, Fraser R. S. pedig a londoni Kereskedelmi Kamara képviseletében hozzájárulván Dr. Koch és Dr. Király előadók újonnan álszövegezell egyesi­lel I javaslalához, azt indítványozta, hogy nemcsak a nemzetközi karteljogi konvenció megteremtésére, hanem az idevonatkozó nemzeti jogi szabályozá­sok egységesítésére is télessenek kezdeményező lé­pések. E tárgyban a leljes-ülés a bizottság javaslata alapján azután kimondotta, hogy állandó külön bizottságot küld ki azzal a megbízatással, hogy ez a) azonnal tegye tanulmányozás tárgyává a nem­zetközi karleiekre vonatkozó joganyagot (jogelmé­let, bírói gyakorlat, törvényhozási és kormányzati intézkedések, felek szerződései), b) állapítsa meg és elemezze a nemzetközi karlelek és más karlel­szerü szervezetek működéséből fakadó jogi prob­lémákat és terjesszen az International Law Asso­eiation elé egyezménytervezetet ezen problémák egységes megoldására és a jelenleg fennálló és ide­vonatkozó nemzeti jogok megfelelő módosítására. A záró teljes-ülésen egyhangúlag elfogadták Dr. Lugmayer Józsefnak Sir Williams által támo­gatói! azl az indítványát is, hogy a következő kon­ferencia, amelyet Newyorkban megtart andónak terveznek, tűzze napirendjére a szociális biztosítás nemzetközi jogi vonatkozású kérdéseinek megvita­tását. A fényes társadalmi külsőségekkel feleifrázott kongresszus elevenségét szomorú csapás bénította meg: a kongresszus lelkét és vezérét, Bellot II. L. Hugh egyetemi professzort, az International Law Assoeiation nagynevű főtitkárát egyik reggelen hol­tan találták szállodai szobájában. Derék, jó ember volt, igazi férfi, vérbeli tudós, aki sok szerelettel mozdította elő fiatal barátainak jogászi törekvéseit a szivéhez nőtt intézménynél. Bennünket, magya­rokat különösen szeretett. Utolsó müvét a magyar ügynek szentelte: figyelemreméltó, mélyen járó ta­nulmányt tett közzé a mi igazunk melleit a magyar­román optánsperbén. Elfogulatlan bátorsággal mu­tatta ki benne, hogy «a román agrárreform elkob­zás-jellegü és a nemzetközi jog általános elveinek lábbaltiprásál jelenti.» Bánatos szívvel kisértük el végső útjára a mi nagy barátunkat a varsói evan­gélikus temetőben; magasztos emlékére helyezzünk idoljára e lap hasábjain is babért. Dr. Kirá'y Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents