Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Utólagos valorizáció és "Treu und Glauben" - Részvényelővételi jog az uj lengyel részvényjogban

8-9. sz. KERESKEDELMI JOG 145 kai oly határozatot hozni, melyet az alperesek, mint a társaság hitelezői az általuk nyújtott hitei fenntartása, biztosítása vagy behajtása céljából szükségesnek vagy hasznosnak tartanak és hogy kifejezetten az is megállapittatott, hogy különösen kiterjed ezeknek a nem részvényeseknek joga a fennebb nevezett részvénytársaság mérlegének megállapítására és ennek keretén belül az aktívák, passzívák értékelésével nyílt vagy rejlett tartalékok gyakorlására, az osztaléknak, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazásának megállapítására, az alaptőke leszállítására, felemelésére, a társaság felszámolásának kimondására és a felszámolók kirendelésére is, továbbá, hogy mindaz a joggyakorlás a megállapodás értelmében az alperesek javára a mellett a további szerződéses kikötés mellett állapíttatott meg, hogy ezalatt az idő alatt a részvénytársaság igazgatóságát olyként kell megválasztani, hogy minden négy, a részvényesek sorába választandó igazgatósági tagra hat, az alperesek jelölése alapján választandó igazgatósági tag és minden a részvényesek sorából választandó felügyelőbizottsági tagra kettő, az alperes kijelölése alapján választandó felügyelőbizottsági tag essék és hogy az alatt az idő alatt a társaság ügyeit, mint az alperes közös bizalmi személye további intézkedésig T. Gyula fogja administrateur delégué címmel intézni, akinek a társaság minden alkalmazottja alá lesz rendelve és csakis az igazgatóságnak, illetőleg a társaság ügyeinek vételére alapítandó végrehajtóbizottságnak felelős. Érvénytelen ez a szerződéses kikötés, mert mindez együttvéve lényegileg azt jelenti, hogy a fennebb megjelölt időre a társaság egész jogi személyisége a részvénytársaságnak tőkeegyesületi fogalmában rejlő vállalati cél megvalósításának és a társaság szervezete törvényes működésének időleges megbénításával a társaság két hitelezője, alperesek javára a legteljesebb mérvben abból a cé'ből sajátiltatott ki, hogy ezzel a társaság többi kisebbségi részvényesének és szintén hatalmas összegek erejéig érdekelt többi hitelezőjének összes törvényszabta joga erre az időre az alpereseknek mindenek fölé emelt uralma folytán kijátszassék és mert, habár a K. T. 172. és 17.3. §-ai értelmében a részvényben megtestesült tagsági jogok a kereskedelmi forgalom tárgyául szolgálnak és megfelelő módon á!ruházhatók, azonban az adott esetben nem a részvények és ezzel a bennük rejlő tagsági, azaz ezek körén belül a közgyűlés megtámadó és üzletkezelés ellenőrzési, valamint a vagyonjogok egységes átruházásáról van szó, hanem a szerződő felek között csak oly megállapodás köttetett, amely a tárgyául szolgáló részvények tekintetében a tulajdont a felperes és a vele szindikátusban levő társasági tagok részérc fenntartja, de a részvénytulajdonban rejlő és attól el nem választható tel jes és kizárólagos jogi hatalmat, csak bizonyos, a fennebb megjelölt vonatkozásokban és célból ruházza át az alperesekre, ami pedig mint a részvényjog alapelveivel ellenkező megegyezés, figyelemmel a K. T. 164. §-ának 1. bekezdéséhen fogialt arra a rendelkezésre is, hogy a részvények a tulajdonosokra nézve mindig oszthatatlanoknak tekintendők és az alapszabályok 0. S-ában foglalt ama rendelkezésére, hogy a részvények oszthatatlanok és a társaság 1—1 részvényére nézve csakis egy tulajdonost ismer el, továbbá figyelemmel ,a fennebb már kiemelt arra a körülményre, hogy az adott esetben az átadás tárgyát tevő részvényeknek többségi volta, azaz ennek közgyűlési határozati döntő jelentősége következtében mindez nemcsak a felperesnek mint részvénytulajdonosnak, de a részvénykisebbség és a társaság többi hitelezője joga kijátszását is eredményezheti, valamint figyelemmel arra is, hogy az alperesek részére kikötött ez a szerződéses jogosultság közvetlenül nemcsak arra irányul, hogy az alperesek mint hitelezők a fennebb megjelölt követeléseik biztosítására ekként lekötött részvénvekből kereshessenek követeléseik erejéig ezek lejárta után kielégítést, s ebből folyóan a szóbanforgó megállapodás a kereskedelmi zálogjog fogalmi körét is túlhaladja, egész terjedelmében törvényes tilalomba ütközik. Ennélfogva, minthogy a felperes és a vele szindikátusban lévő részvénytársasági tagok között kötött szindikátusi szerződésből folyó jogoknak és kötelezettségeknek e szindikátusi szerződés értelmében való gyakorlása nem a felperesnek az alperesek irányában, hanem felperesnek csakis a szindikátusi tagok irányában fennálló, tehát a per keretén kivül álló kötelem megvalósítási perbe tartozik és ebből folyóan ezek a szindikátusi szerződésben foglalt kikötések felperes jogainak és kötelezettségeinek alperesekkel szemben való közvetlen gyakorlásának korlátjául szolgálhatnak, felperes a most megjelölt és C) alatt csatolt szerződés értelmében az általa és a vele szindikátusban lévő részvénytársasági tagok által letétbe helyezett és szindikátusban egyesitett 530.000 drb részvényből a nem vitás tényállás szerint őt megillető "418.484 drb koronanévértékü részvényre a részvénytulajdonán alapuló kereseti közgyűlési jogok gyakorlására jogosult és az alperesekkel, mint a fennebb megjelölt C) alatt csatolt megállapodás értelmében biztosítékul neki átadott részvények letéteményesével szemben jogosan követelheti, hogy az alperesek a részvénytársaság mindenkori rendes vagy rendkívüli közgyűlésén való részvényesi jogának gyakorlását lehetővé levő és a rendelkező részben megjelölt igazolványt az ugyanitt megjelölt rendelkezések értelmében részére kellő időben kiszolgáltassák. Minthogy az alperesek kötelezettség teljesítését a felperessel szemben évek óta következetesen megtagadták, minthogy az alpereseknek pusztán csak arra kötelezése, hogy a fennebb megjelölt közgyűlési igazolványt a felperesnek csupán csak a nevezett részvénytársaság alapszabályai 12. §-ának 1. bekezdése értelmében három nappal a közgyűlés megtartására kitűzött határnap előtt szolgáltassák ki, e rendelkezésnek kellő időben abból a szempontból való végrehajtását, hogy felperes a közgyűlési részvényesi jogát valóban gyakorolhassa, a szóbanforgó három nap határidő folyamatának a végrehajthatóság bekövetkezte időpontjában történt megkezdése folvtán lehetetlenné tenné, annak tekintetbe vételével is. hogy a részvénytársaság alapszabályainak 11. §-a értelmében ugv a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés egybehívására vonatkozó hirdetménv közzétételi batárideje csak legalább történik nyolc nappal a közgyűlés előtt, de adott esetben e közzététel e nyolc napnál jóval megelőzőleg is történhet és hogy ennek folytán e közzétételi nap csak a részvényeknek alapszabályszerűen, a részvénytársaság pénztáránál Budapesten vagv e hirdetményben e célra kijelölt helyeken való letételére szóló határidő végpontja, azaz a közgyűlés megtartására kitűzött határnap előtt lévő három nap