Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Kényszeregyességi kérdések

140 KERESKEDELMI JOG 8—9. sz. helyébe üj szerv: a felszámolók lépnek. Ezzel szemben az egyességi ajánlat az adós rész­vénytársaságot nem szünteti meg az ajánlat­ban kikötött értékesités bekövetkeztének ese­tén sem, az értékesités folytán a részvénytár­saság szervezetében semmiféle változás nem áll be és a részvénytársaság jogi személyisége fenmarad az értékesités ellenére is. Az értéke­sités tekintetében foglalt kikötés tehát nélkü­lözi mindazokat a jogi következményeket, amelyeket a részvénytársaság feloszlásának kimondása esetére a Kt. előir. II. Az adós részvénytársaság részvényei X banknál mint zálogtartónál vannak letétbe helyezve és pedig azzal a kikötéssel, hogy a bank jogosítva van azokat az általa megbízott természetes vagy jogi személyek javára letenni és ezek alapján a közgyűlésen olyan határo­zatokat hozatni, amelyeket a hitel fentartása, biztosítása stb. céljából szükségesnek lát; ezen jog kiterjed a mérlegek megállapítására, aktí­vák és passzívák értékesítésére, nyílt vagy rej­tett tartalékok alkotására, osztalékoknak, az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazásának megállapítására, az alaptőke leszállítására, fel­emelésére, felszámolás kimondására és a fel­számolók kirendelésére is. A törvényszék előbb jelzett számu vég­zése szerint ezekből kifolyólag a hitelező olyan jogokat gyakorol, amely jogok csak a részvényeseket illetik meg. Minthogy pedig a kényszeregyességi rendelet 72. §-ának rendel­kezése azon a gondolaton alapszik, hogy mindazok a személyek, akiknek hitelezői sze­mélyminőségükön túlmenően érdekében áll­hat az egyességi ajánlat elfogadása, arra be­folyást ne gyakorolhassanak, — és ezért is nem adott az u. n. közeli hozzátartozóknak az egyességi ajánlat mellett szavazati jogot — az előbb körülirt jogállással biró hitelező a szavazati jog gyakorlása szempontjából a kö­zeli hozzátartozók tekintete alá esik és ezért az egyességi ajánlat mellett szóló szavazata számba nem vehető. III. Az adós részvénytársaság alapsza­bályai szerint az igazgatósági határozat érvé­nyességéhez az összehívott igazgatóság meg­jelent tagjainak általános többsége szükséges; e helyzetben az igazgatóság öt tagja közül kettő az egyességi ajánlatban felajánlja a vál­lalatnak az OHE felügyelete alá való helyezé­sét és nemfizetés esetére a részvénytársasági vagyon értékesítésének jogát; kélt igazgatósági tag ellenzi ezt, az ötödik pedig halasztást kér a nyilatkozattételre. Az OHE a két igazgató­sági tag által tett ajánlatot szavazásra bo­csátja, az egyességet a hitelezők többsége meg­szavazza, utóbb a részvénytársaság rendkívüli közgyűlése a két igazgatósági tag által előter­jesztett egyességi ajánlatot jóváhagyja. A rend­kívüli közgyűlés ezen határozatát a részvénye­sek egy csoportja keresettel megtámadja; a budapesti törvényszék és ítélőtábla a megtá­madási keresetet elutasítják, az ügy a Kúria előtt van. Kérdés: joghatályos-e az OHE által szavazásra bocsátott ajánlat és ennélfogva a hitelezők kellő többsége által elfogadott aján­lat joghatályos egyesség-e? A budapesti Tábla P. VIII. 3841/1928. sz. végzésének álláspontja a következő: Az igaz­gatóság kisebbsége által tett ajánlat nem jog­hatályos. Igaz ugyan, hogy ezen ajánlatot a közgyülé's jóváhagyta, ámde a közgyűlés e határozata keresettel van megtámadva. A meg­támadási keresetnek a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtására általában ugyan nincs halasztó vagy felfüggesztő hatálya, figyelemmel azonban arra, hogy a kereske­delmi ügyekben követendő nem peres eljárás tárgyában kelt 68300/1914. I. M. sz. r. 17. §-a szerint a bíróság a nem peres (vagyis jelen esetben a kényszeregyességi) eljárást a polgári per jogerős befejezéséig felfüggesztheti, a je­len esetre vonatkozóan arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy fontos és aggályos ese­tekben, mint ezúttal, mikor a fizetési kötele­zettség elmulasztása az egész társasági vagyon elvesztését vonhatja maga után, de addig is az ajánlat magát a vállalatot megbénítja, mert az OHE felügyelete alá helyezi: a megtáma­dott közgyűlési határozat érvényességének ítéleti megállapítása előtt ez az ajánlat ne te­kintessék az adós részvénytársaságra kötele­zőnek. A megtámadási kereset felfüggesztő hatályának koncedálása tekintetében a táblai végzés egyébként jogirodalmi müveket is hiv fel álláspontjának alátámasztására, amelyek a keresettel megtámadott közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését tartják indo­koltnak. (A jogirodalomra való utalást, amely­ikei eddig csak nemzetközi magánjogi kérdé­seket tárgyazó birói határozatokban találkoz­tunk, csak helyeselni lehet, mert a jogi köz­meggyőződés kimutatásának ez egyik kellő sulyu módja.) SZEMLE. ELŐFIZETŐINKHEZ! Kérjük t. előfizetőin­ket, hogy a hátralékos, illetve a második félévi előfizetési dijat postautalványon beküldeni mél­tóztassanak. Kuncz Ödön — Nagy Ferenc utóda. A Páz­mány Péter tudományegyetem a következő tan­évvel nagy megújhodáson megy keresztül. A mai jogászvilág zömének volt tanári kara vált meg ka­tedrájától, melynek oly nevek, mint Grosschmid, Kovács Gyula, Concha és — last not least — Nagy Fenne szereztek el nem muló dicsőséget. Zsögöd Grosschmid, a maga talmudista boncoló éleselmé­jüségével, hasonlatainak világító fáklyájával min­den tanítványának bálványa volt. Nagy Ferenc, az européer hiteljogász, világos, egyszerű stílusával, előadásával a hiteljogol mindenkire élvezetes stú­diummá tette. Elérkezvén abba a korba, melyben

Next

/
Thumbnails
Contents