Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [3. r.]

0. sz. KERESKEDELMI JOG 95 micsoda bruttó bevétel és arra felmerült kiadások egybevetéséből állott elő. Figyelembe veendő to­vábbá, hogy a vagyonmérleg azon tételeit illetően, amely szerint az adósok és áruk összevontan egy összegben vétetlek tel, a kél különböző vagyon­tárgy külön értékösszege megjelölése iránt a köz­gyűlésen eredmény nélkül nyilvánított kérelem indokoltságát a vezetőség maga is elismerte azzal, hogy a cégbírósághoz beterjesztett évi mérlegben a kél vagyontárgyal már külön-külön értékelve tüntette lel. Ezekből folyik, hogy a vagyonmérleg azon te­lelei tekintetében sem ütközik a kért felvilágositás­adás a fennebb említett korlátok által vont aka­dályba, amelyekre nézve a felvilágositásadás mel­lőzve lett. Ez a körülmény azonban a per t ol va ma alatt jelentőségét vesztette', amennvihen felpereseknek a P. IV. 4322/1927; szánni perben tett nyilatkozataik figyelembe vétele mellett is nem vitás, hogy a tel­peres az általuk a Kt. 175. §<-a alapján az e per­ben tekintetbe jövő 1924. üzletévre kitér jedölcg is kért és foganatosított szakértői vizsgálat eredmé­nyéről még e per elsőhirósági szakában értesülést szerezlek és igy azokat az adatokat is megismer­ték, amelyeket az 1924. évi mérleg helyességének megbirálhatása végett a közgyűlésen felvilágosítás nélkül maradt kérdéseikkel tisztázni kívánlak. Módjukban állott tehát leipereseknek, hogy amennvihen a mérleg valamelyik tételének hely­telenségét kívánták vitatni, e tekintetben előter­jesztéseiket a perben megtehessék. Ehelyett csu­pán annak vitatására szorítkoztak, hogy a jóvá­hagyott eredményszámla, amely a gyártási hoza­mot a bruttó bevétel és az arra felmerült kiadá­sok felsorolása nélkül tünteti lel, a törvény és az alapszabályok rendelkezésének meg nem felel. Ez az álláspont azonhan nyilván téves, mert amint ezt a kir. Kúriának az e tárgyra vonatkozó peren­kivüli cégügyben hozott Pk. IV. 6346/55—1925. számú határozata is kifejezésre juttatta, a törvény és a társasági alapszabályok rendelkezésével nem ellenkezik az az összeállítása az eredményszámlá­nak, hogy az az egyes számláknak, tehát a gyár­tási számlának is csupán végeredményéi tün­teti fel. Ehhez képest a Kt. 174. §-a szerint nincsen jogszerű alap arra. hogy a zárszámadások meg­állapítására vonatkozó közgyűlési határozat meg­semmisíttessék; Kezesség. 7.'!. Nincsen olyan jogszabály, amelynél fogva a jótálló az adóstól a kezességért kikötés nélkül ju­talékot, vagy más ellenértéket követelhetne. (Kúria P. II. 9434/1926. sz. a. 1928 már-. 8-án.) Indokok: Nem állapithaló meg a leiperes kö­vetelési joga azon az alapon sem, hogy az alperes mint megajándékozott a felperessel mint ajándé­kozóval szemben, azáltal, hogy szolgálatából azon nali hatállyal felmondás nélkül elbocsátottá, — durva hálátlanságot követett volna el, mert az ellenérték nélkül vállalt kezesség nem minősíthető ajándékozásnak, — ami akkor forog fenn, ha valaki a saját vagyona rovására másnak ingyenes vagyoni előnyt juttat, és az ajándék visszakövetelése sem azonosítható a juta­lékköveteléssel. Nem követelhet felperes ;iz alperesért vállalt kezességéri juialékol a K T. 284. §-a alapján sem; mert ;iz idézeti törvény a kereskedőknek az üzletük körében kötött ügyletek, vagy teljesített szolgálatuk után adja meg a jogot, hogy kikötés nélkül dijat követelhessenek; —- felperes azonhan nem kereskedő és a kezességei nem üzlete köré­ben vállalta. 74. Jogyszabály, hogy a kezes a főadós elleni köve­telésnek minden módosulásáért és növekedéséért felel, amelyet az a törvénynél fogva szenved, kü­lönösen pedig azért, amely a főadós késedelme vagy vétkessége folytán áll elő. (Kúria P. IV. 2271/1927. sz. a. 1928 márc. 27-én.) Indokok: Nem vitás, hogy R M. R. K. követe­lését nem egyenlítette ki, minek folytán utóbbi a volt cégtagokat beperelte s velük szemben 1064.78 mm. tüzifá leszállítására irányuló követelésére nézve jogerős Ítéletet nyert és hogy a végrehajtási eljárás folyamán annak folytán, mert az elmarasz­talt cégtagok birtokában tűzifa nem volt. a végre­hajtási törvény 217. §-a értelmében a végrehajtás utóbb a tűzifa megállapított egyenértéke erejéig íolytattatoll. Ily lényállás mellett az élőbb felhí­vott jogszabályra tekintettel alaptalanul vitatja tehát alperes, hogy ő csupán az itélethen eredeti­leg megítéli tűzifa természetben való szolgáltatá­sára volt volna kötelezhető. — ellenben az annak helyébe lépett készpénzbeli egyenérték megfizeté­sére nem. De alaptalan alperesnek a lenti követelés vég­rehajtási költségeiben történt elmarasztalása miatt emelt panasza is. mert a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint alperes, jóllehet az ilé­let közléséből értesült arról, hogy R. M. főadós a szóban levő tartozását ki nem egyenlítette, — a B) alattiban felperessel szemben vállalt annak a kötelezettségének, hogy felperest a tartozás alól mentesili, nem felelt meg a kikötött idő alatt és így a végrehajtásra az ö mulasztása szolgáltatott okol. miért is a saját késedelmeskedése es vétkes­sége következményeit ő tartozik viselni. Kamat. 7á. Folyószámlakamatot más megállapodás híján — csupán a törvényes kamat mértékével lehet számítani. — Leuben (külföldi törvényes pénz­nemben) való marasztalás esetében kártérítési ka­mat nem ítélhető ineg. (Kúria P IV. 6131/1927. sz. a. 1928. márc. 9,én ) Indokok: Alaptalan az I. rendű alperesnek a fellebbezési bíróság ama döntése ellen irányuló felülvizsgálati támadása is. hogy a könyvkivonal «Tartoziks oldalának 9. télelében felvett kama­tko után kamatot itélt meg. A K. T. 285. §-ában foglalt anyagi jogi szabály szerint ugyanis a folyó­számla egyenlege után a hitelező kamatot igényél­het, habár a folyószámlában kamatok is foglal­tatnak: már pedig nincs megtámadva a fellebbe­zési bíróságnak az a megállapítása, hogy az I. rendű alperes tartozása lolyószámla-larlozás: a fellebbezési bíróság tehát az egyenleg után tovább folyó kamatok megítélésével nem sértett anyagi jogi szabályt. Az anyagi jogba ütközik ellenben a fellebbe­zési bíróságnak az a döntése, amely szerint a könyvkivonal most emiitett 9. tételében foglalt kamat mértékel évi 24%-kai számitól la abból az indokból, hogy a felperes által kövelelt évi 24%

Next

/
Thumbnails
Contents