Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / Tartalommutató

198 KERESKEDELMI JOG 12. sz. mazottnak, hogy a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntesse. — A végkielégítés szempontjából a felmondási idő a tényleges szolgálati időhöz hozzászámítandó. — Szolgálati viszony folytonosságának megszakítása. - A kereskedelmi utazó részére űzetett élelmezési költség a fizetés természetével bir 146 52. Nincs alapos ok arra, hogy az alkalmazott a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal felbontsa, ha a főnök csupán erélyesebb reudreutasitást alkalma/,, amelyet tiszteletlen viselkedésével az alkalmazott hivott ki 147 53. Városi dijnok elbocsátása jogosságának kérdése nem tartozik a rendes bíróság elé Ki] 54. A birói gyakorlatban állandóan követett és a minden jog gyakorlásánál elengedhetetlen jóhiszeműség és tisztesség által is megkívánt szabály az, hogy az a fél, aki a sz.olgaiati szerződést azonnali hatállyal a másik terhére felmondani és felbontani óhajtja, ezt az elhatározását világos formában a másik félnek tudomására hozza és vele egyúttal azon okokat is közölje, amelyeket ellenfelének felró és amelyek őt ezen elhatározására indították, nehogy ellenfele ezen lépését és annak következményeit illetőleg bizonytalanságban maradjon 161 55. A végkielégítés követelhetőségének elengedhetetlen feltétele a kereskedősegédi vagy tisztviselői minőség kimutatása. — Répaátvevőt, még ha subvencio, remünerátio is megilleti, mégha egj es esetekben betegsegélyezsben is részesült, végkielégítés nem illeti meg 161 56. A gazdasági alkalmazottak fizetése és nyugdija a gazdaságnak évenként megújuló üzemi költségei közé tartozik; miért is ellenkező kikötés hiányában azt az tartozik viselni, aki az ingatlan hasznait élvezi. — A férj nyugdíjfizetési kötelezettségénél a feleség vagyona figyelembe nem jöhet 178 57. A rendes biróság az alkalmazottak ellen fegyelmileg kimondott elbocsátás esetén nem jogosult vizsgálni a fegyelmi biróság által megállapított és az elbocsátás alapjául szolgáló tények valóságát, ha a fegyelmi biróság szabályszerűen volt megalakítva és a fegyelmi eljárás szabályai egyébként is betartattak, mely esetben a rendes biróság csak azt vizsgálhatja, hogy a fegyelmi bíróságnak a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló ténymegállapításai a fegyelmi vétség tényálladékát kimerítik-e és hogy a kimondott fegyelmi büntetés alkalmazását indokolják-e 179 58. Fizetőpincér — iparossegéd; felmondási idejét az Ipartörvény szabályozza; végkielégítésre nincs igénye 179 Jogegységi döntvények. 59. Az 1923:XXXIX. törvénycikk 2. §-ának első bekezdése szerint járó magasabb kártérítést olyan pénztartozás után is meg lehet állapítani, amelynek keletkezése ota a pénz értéke számbavehető módon már nem csökkent 91 60. Ha a késedelmes adós pénztárosát akár birói ítélet, akár szerződés alapján átértékelt (valorizált) összegben köteles fizetni, ebben az esetben az 1923:XXXIX. t.-c. 3. §-a, illetve az 1925:XXXVII. törvénycikk értelmében a késedelem idejére az 1923:XXXIX. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében meghatározott mérsékelt összegű kártérítés jár, amelyet azonban a biróság a törvényes késedelmi kamat mértékéig is leszállíthat • 91 60a. Az 1923:XXXIX. és az 1925:XXXVII. törvénycikkek nem érintik az 1877:VIII. törvénycikknek a kamatláb magasságát meghatározó rendelkezéseit. Ehhez képest a bíróság az 1877:VIII. törvénycikk 9. §-a alá, vagy más törvény elférő rendelkezése alá nem eső pénztartozások után a lejáratig terjedő időre a felek kikötése alapján évi 8%-nál magasabb kamatot nem állapithat meg 92 60 b. Az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez az a lel is csatlakozhatik, aki a fellebbezési biróság Ítélete ellen maga is felülvizsgálati kérelemmel élt 124 Közkereseti társaság. 60 c. A K. T. 98. §-ának második pontjában foglalt rendelkezés ugvanis, amely szerint a közkereseti társaság feloszlik, ha valamelyik tagja meghal, amennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytattassék. — szerződést pótló jellegénél fogva (K. T. 68. §.) nem olyan kötelező szabály, amely a közkereseti társaságnak az elhunyt tag örököseivel való hallgatólagos folytatását kizárná lao Részvénytársaság. 61. Nincs helye a közgyűlési határozat megtámadásának az alapon, hogy a közgyűlés az alperesi részvénytársaság alapszabálvai azon rendelkezése ellenére, amely szerint a közgyűlés a tárgysorozatban foglalt tárgyak felett a napirend' sorrendjében határoz, előbb határozott a felszámolás kérdésében, mint a megnyitómérleg megállapítása tekmtétében. , 62. A részvénytársaság fiókja nem önálló üzletkötő fél s igy perfélként sem léphet fel 71 63. A K. T. 189. §-ának második bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagjai, ha a törvénynek a részvénvtársaságokra vonatkozó határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekszenek, a károsultnak az ebből eredő kárért felelnek 94 64. A vállalat helyétől távollakás nem akadály az igazgatóságba való választásra 94 65. Mérleg megtámadása az alapon, hogy -adósok és áruk» összevonva egy tételben vétettek föl. Elutasítás. 94 66. A részvénytársaság elzálogositója nem ruházhatja át érvényesen a zálogbirtokosra a szavazati jogot. Az ily szerződés a törvénybe, az alapszabályokba s a jóei-'kölcsökbe ütközik 114 67. A K. T. nem tartalmaz ugyan rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a részvénytársaság a bejegyzés és közzététel folytán jogilag létezőnek tekintendő-e akkor is, ha a megelőző feltételek nem teljesíttettek; az általános jogszabályokból folyik azonban, hogy a részvénytársaságnak bejegyzése nem pótolja a K. T. 149. §-ában előirt egyéb feltételek hiányát; aminélfogva a törvény ellenére megalakult és bejegyzett részvénytársaság léte (érvényessége) a törvényben előirt anyagi okok alapján, pótolhatatlan hiányok miatt a körülmények szerint megitélendő időn belül megtámadható 195 Szövetkezet. 68. Közgyűlési határozat megtámadása. — Alaki és anyagi okok. Közgyűlési határozat megsemmisítése, mert nem tűnik ki, hogy a tag kizárása mily szavazattöbbséggel történt 16 Nyugdíj- és rokkantegyleti alapszabályok szerződés. társasági 69. Az érvényesen létrejött Írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők, hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve; az alapszabályok írásbeli szerződési jellegéi tehál nem érinti az a körülmény, hogy azt a felperes mint társasági tag nem irta alá 00 Zálog. 70. Amennyiben a fenforgó tényekből okszerűen arra kell következtetni, hogy kézizálogadás céloztatik s hogy a szóbanforgó dolog a hitelező részére lekötöttnek és átadottnak tekintessék, ugy a zálogszerződés hatályosnak tekintendő az esetben is, ha a zálog tárgya az adós használatában hagyatott 34 71. A zálogolás nem szolgál akadályul arra, hogy a hitelező az adós egyéb vagyonából szerezzen kielégítést, mert a zálog csak arra jogosítja a hitelezőt, hogy a zálogtárggyal biztosított követelésnek a zálogtárgyból való kielégítését követelhesse, de nem zárja el attól, hogy követelésére nézve akár ennek egészére, akár pedig annak a zálogtárgy által nem fedezett részére az adós egyéb vagyonából is kielégítést szerezzen 54 72. Az anyagi jog szerint a dolog tulajdonosa, vagy az, aki azt a tulajdonos jogán birtokolja — tehát a bérlő is — a beleegyezése nélkül elzálogosított ingó dolgot a zálogbitrokostól visszakövetelheti, de köteles a jóhiszemű zálogbirtokost kártalanítani 93 73. Jogszabály, hogy a zálogbaadó tartozásait csak ugy tartozik kifizetni, hogy ha neki a zálogtárgy visszaadatik. — Jogszerűtlen eladás esetén az eredeti állapot visszaállításának van helye 108 74. Nem érvényes zálogszerzés alapján történt közjegyzői árverés érvénytelen s ez alapon visszakövetelési igénynek van helye 163 74. Az ingózálogjog megszerzéséhez — a felek megegyezésén kívül — a zálogul lekötött ingónak a hitelező birtokába tényleges átadása vagy esetleg a tényleges átadást helyettesítő jelképes átadás, de ez utóbbival kapcsolatban mindenesetre oly cselekményeknek is foganatosítása szükséges, amelyek a zálogul lekötött ingó tulajdonosa részéről az ingóval való szabad rendelkezés megszűnését és a hitelezőnek az ingóval való rendelkezési lehetőségét és pedig mindkettőt mások által felismerhetően eredményezik 195 Kamat. 76. Folyószámlakamatot más megállapodás híján — csupán a törvényes kamat mértékével lehet számítani. — Leuben (külföldi törvényes pénznemben) való marasztalás (•setében kártérítési kamat nem Ítélhető meg 95 77. A három évet meghaladó kamatok birói érvényesítését kizáró korlátozás nem vonatkozik oly esetre, midőn az egyik fél azt az összeget tartozik a másiknak megtéríteni, amelyet ez helyette és érdekében a sajátjából teljesített. 148 78. A kosztkamat a koronaromlás ellenértékéül is szolgál s igy a korona stabilizálódása óta elesik a kosztkamat számításának alapja 148 Kezesség. 79. A kezesség járulékos természetéből folyó jogszabály, hogy főadós kötelezettségének megszűntével a kezesség is megszűnik. Ha tehát a hitelező adósával szemben fennálló követelésének egy részét az adóssal kötött egyesség folytán elengedi, — ez az elengedés rendszerint kihat a kezesre is 33 80. Ha a készfizető kezesség az adósnak valamely kötelezettségéből eredő tartozásáért csak bizonyos összeg ereiéig vál'a'tntik el, a készfizető kezes — annak folytán, hogy a készfizetői kezesség jogi fogalmából folyóan, mint egyetemlegesen kötelezett, az egész adósságért felelős és (Minélfogva a kezességéből folyóan őt terhelő kötelezettségénél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azt a részét köteles kiegyenlíteni, amelyet az egyenes adós meg nem fizetett, azaz, amely fedezetet sem nyert — nem élhet azzal a kifogással, hogy az adós a tartozásából már annyit fizetett, amely összeg erejéig a kezesség téried 34 81. Nincsen olyan jogszabály, amelynél fogva a jótálló az adóstól a kezességért kikötés nélkül jutalékot, vagy más ellenértéket követelhetne 95