Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG zott személyes képességének és egyéni tulajdonságainak ügyelem bevételével határozhat meg és amelv a hiróság altai felülvizsgálat alá nem vonható .* 127 26. Az állandó hirói gyakorlat szerint a részvénytársaságok ügyésaeit magasabb tudományos képzettségüknél, önálló tevékenységüknél fogva egyévi felmondási idő illeti meg 127 t 27. A munkaadónak is érdeke ugyan az alkalmazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása i-bból a célból, hogy alkalmazottai szolgálati kötelezettségeiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a muukaadót — erre vonatkozó szerződés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükséglet drágulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fizetésemeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak megadott, a többi alkalmazottjának is megadni tartoznék 13!) 28. A birói gyakorlatban elfogadott és állandóan követett, jogszabály szerint, ugyanaz a munkaadó, aki alkalmazottját valamely törvényes ok miatt rögtöni hatállyal elbocsátani kívánja, ezen szándékát és okozatát az ok megjelölése mellett nyomban világosan kifejezni és az alkalmazottal közölni tartozik. E nyilatkozatnak joghatálya azonban valamely előirt formához, avagy szavakhoz kötve nincs és esak az szükséges, hogy abból az alkalmazott, ugy a munkaadó elhatározása, mint ezen elhatávozás oka felől biztos tudomást szerezzen és kétségben ne maradjon 140 29. Az alkalmazott az általa vállalt munka teljesítése végett a szokásos rendes munkaidőn tul önként teljesített munkájáért a szerződésileg megállapított rendes fizetésén kivül, külön kikötés nélkül, utólagosan külön óradíjnak a fizetését a munkaadótol követelni nem jogosult 140 30. Alkalmaztatasi szerződés értelmezése. Szerződéseknek azt az értelmet kell tulajdonítani, amilyet azoknak az élet felfogása a ftuforgó körülmények józan méltatása mellett ad 140 31. Az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 3. és 9. <>-ai értelmében katonai szolgalattal egyenlő tekintet alá esik az az idő, mellyel az alkalmazott 1914 július 25. és 1919 március 19. közti időben való katonai szolgálattal kapcsolatban az ellenség által személyes szabadságában korlátozva volt (mint hadifogoly, internált) 159 32. önálló ügyvezetői jogkörrel nem biró, bár fontosabb teendőkkei megbízott alkalmazottaknak (mérnöknek) felmondási ideje ti hónap 180 33. Ahban az esetben, ha a munkaadó alkalmazottját, valamely, az ípartörvény 94. §-a alá vonható cselekménye miatt rögtöni hatállyal jogosan elbocsátja, az alkalmazottnak még mindig i'ennnirad érintetlenül az a joga, hogy a rögtöni hatályú elbocsátásáig tényleg már megszolgált szerződésszerű járandóságait követelhesse és a rögtöni hatályú elbocsátás jogosságának csakis az elbocsátást követő, az egyébként figyelembe jövő felmondási időre eső illetmények tekintetében van jogszüntető jelentősége. 160 34. Az alperesnél érvényben levő nyugdijszabályzat 4. §. 5-ik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, ^hogy a nyugdíjazott tartozik jövedelmi forrásáról a választmánynak jelentést tenni és a választmánynak jogában áll az olyan esetekben, amidőn az uj jövedelmi forrás eredete vagy természete a társaság érdekét érinti, a nyugdíjas nyugdiját az ok megszűntéig felfüggeszteni — azon az alapon, hogy az olyan versenytilalom kikötését foglalja magában, amely a nyugdíjazott megélhetését megnehezíti — érvénytelennek nem tekinthető 160 35. Állandó és birói gyakorlatban megnyilvánuló jogszabály, hogy a bíróság a szolgálati viszonyt, — még ha azt a munkaadó szabályellenesen is szüntette meg — nem mondhatja ki fennállónak és a munkaadót nem kötelezheti akarata ellenére arra, hogy elbocsátott alkalmazottját szolgálatába újból felvegye; hanem a szabályellenesen elbocsátott alkalmazott a munkaadó jogtalan elbocsátó ténye, alapján csak kártérítést követelhet 177 36. A birói gyakorlat részéről elfogadott és állandóan követett szabály az, hogy a szolgálati jogviszony keretében az a fél, aki a másik félnek az Ipartörvény 94. vagy 95. §-a alá vonható cselekménye, illetve mulasztása miatt egyébként jogosult is lenne a szerződés azonnali hatálya felbontására, — ezzel a jogával csak akkor és annyiban élhet, ha ezt a jogát az alapul szolgáló ténykörülmény felmerülte és arról való tudomásszerzése után azonnal érvényesiti azáltal, hogy abból folyó és a szerződés azonnali megszüntetésére irányzott elhatározását az ok megjelölése mellett a másik féllel közli 177 37. Administrateur déléguénak nincs igénye felmondásra járó fizetésre. — Egyéb díjazási igények elbírálása .. 178 Cég. 38. A cégnek a K. T. 10. §-ában foglalt meghatározása kizárja a cégnek üzletátruházás nélkül való használatát vagy átruházását 113 39. A cégbejegyzés ténye a kereskedői minőség megállapítására egymagában elegendő 112 40. Csupán az üzlethelyiség s a berendezés átruházása nem állapit meg üzletátruházást 41 Magyar kender- és lenipar r.-t., előbb S. és tsa cég meliett S -féle textilipar r.-t. cégbitorlást képez 92 42. <V. testvérek, hej. cég mellett V. testvérek szőnyegkereskedése cégbitorlást képez ,d Csendes társaság. 43. A csendes társasági viszonyból kifolyólag a csendes társ és harmadik személyek, köztük a cég alkalmazottai között is, külön kikötés hiányában jogok és kötelezettségek nem keletkeznek —••• *" Alkalmi egyesülés. 44. Az a kérdés, hogy az alkalmi egyesülésből kifolyólag van-e harmadik személynek követelése, az alkalmi egyesülés valamennyi tagjának perbenállása nélkül el nem bírálható 178 Közkereseti társaság. 45. A társasági szerződés létrejötte az üzletnek ily módon való folytatása nélkül nem eredményez még közkereseti társaságot H3 Részvénytársaság. 46. A birói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése el tében is alkalmazandó a K. T.-nek. az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a szabálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő be H 47. A K. T. 160. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik, következik, hogy a részvénytársaság vagy annak fiókintézete mindaddig, amíg az a kereskedelmi cégjegyzékből törölve nincsen, fennállónak tekintendő 15 48. Az alaptőke felemelése alkalmával kibocsátott uj részvények tekintetében a K. T. 163. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló szabály az. hogy az TIj részvényeknek harmadik személyek részére a régi részvényeseknek egészben, vagy részben kizárásával a belértékeu lényegesen alul maradó ár mellett való juttatása esak a részvénytársaságnak, tehát maguknak a részvényeséknek is nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekből történhetik 16 49. Annak a kérdésnek eldöntésére, hogy az érdekelt részvényért a közgyűlésen a szavazati jog megilleti-e, az általános magánjog s a Kúria gyakorlata irányadó. Eszerint pedig nem vehet részt a közgyűlési határozat hozatalában szavazatával az, aki a kérdésben mint ügyfél érdekelve vau 37 50. A K. T. 183. §-a értelmében a közgyűlés az igazgatóság tagjait bármikor elmozdíthatja ugyan; de csak akkor, ha ez a. tárgysorozatba fel van véve. — Esetleges indítványok nem elégségesek 37 ól. A kereskedelmi mérleg valódiságának helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 7000 1915. P. M. szánni rendelet 16. §-a csupán azt kívánta biztosítani, hogy a részvénytársasági vagyon uj értékelése következtében a szavazati jognak eddig fennállott aránya az egyes részvénytagok és az összes részvények között ne változtassák meg, ámde azt, hogy az egyes részvényest megillető szavazati jog valamennyi részvényesre egyaránt kiterjedő hatállyal alapszabály módosítás utján ne [egyen korlátozható, egyáltalán nem zárja ki és mert a részvények összevonása folytán keletkezett hányadrészvényesek szavazati jogát és annak gyakorlási módjai az idézeti rendelet 11. §-a maga állapítja meg; az erre vonatkozó rendelkezéseknek az alapszabályokba való felvétele léhát merőben felesleges 55 52. Annak a meghívóban való közzététele, hogy a társaság mérlege a részvényeseknek a r.-t. irodahelyiségében megtekintésre készen áll, nem felel meg a mérlegközzététel kívánalmainak 78 53. A K. T. 186. §-a azt, hogy a részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli, nem teszi függővé attól, hogy az igazgatóság tagjai a cégjegyzékbe bevezettettek és ez a bevezetés közhírré téletett-e, a 184. utolsó bekezdéséből pedig esak az következik h::g\ a ti s/\:- n\t u s is ig igazgatói minőség megszűnése a cégjegyzékbe eszközlendő bevezetés és közhírré tétel előtt harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthető, amennyiben bebizonyítható, hogy a harmadik személy az igazgatói minőség megszűnéséről tudomással birt '. .„ 93 54. A K. T. 179. és 182. Vaiban foglaltak szerint az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül választja és annak a hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga, vagy valamely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhelésével olyan vagyoni javadalmazási állapíthasson meg. mely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik, vagy a közgyűlés mint a részvénytársaság erre hivatott szerve állal külön el nem határoztatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságáhól (K. T. 179. $.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség mikénti alakulására befolyással biró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható 113 55. Nem jogosított a közgyűlési határozat megtámadására, mert már nem tulajdonos az a részvényes, ki névre szóló részvényét üres hátirattal másra átruházta; noha a, vevő a részvénykönyvbe bevezetve még nincs s noha kiköttetett, hogy vevő kívánságára eladó gyakorolhatja a részvényesi jogokat 127