Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A nyugdíjintézet perelhetősége - Ausztriában - A tokaji bor védelme - Ausztriában - Iparüzési jog korlátozásáért vagy megvonásáért jár-e kártalanitás

60 KERESKEDELMI JOG 8, ez. í'ivs forgatmány cselén a váltó mindenkori Birtokosa az, aki a fizetést követelni jogosítva van, nem ütközik lehat a V. T. rendelkezéseibe, hogy a kereseti váltó alapján az óvás az azl be­mutató F. D. ügyvéd részére vétetett tel annak ellenére, hogy ö valójában nemcsak az alperes, de a leiperes szerint sem volt váltóbirtokos, mert a váltónak fizetés végett való bemutatásánál elég a pusztán formai Megitimatio is. Az alperes tehát, aki a felperes kereseti jogát kifejezetten nem is támadta, hanem csak az óvás szabálytalanságát vitatta, nem kifogásolhaja sike­resen a váltótörvényben megszabott kellékeknek megfelelő óvás hatályosságát azon az alapon sem, hogy F. D. nem volt a váltónak valódi birtokosa. Am pedig az ügy érdemére vonatkozó panaszt illeti, igaz ugyan, hogy a fellebbezési bíróság Íté­letében nem méltatta a felperes feleségének azt a tanúvallomását, hogy az elfogadó a felperesnek 50 millió K fizetését felajánlotta és ennek a vallo­másnak a mérlegelése nélkül mondotta bizonyi­tatlannak az alperesnek azt az állítását, hogy az el fogadó a váltó összegének egy részét felaján­lotta, a panasz mindazonáltal nem vezethetett sikerre, mert az alperes nem támadta meg a fel­lebbezési bíróság által az elsöbirói ítéletből átvett azt a tényállást, hogy ez az állítólagos felajánlás csák 1925. évi február hó elején még a kölcsön fel­mondása, tehát a váltó lejárata előtt történhetett, már pedig a hitelező a kölcsön visszafizetését a lejárat előtt elfogadni nem tartozik. Tőzsdebirósági alávetés. 48. A tőzsdebirósági kikötés érvényeségének nincs más feltétele, minthogy az eziránti szerződés irásba legyen foglalva. Ezzel szemben nincs jelen­tősége annak, hogy az okirat nincs keltezve s hogy annak aláírása nem az eíőttemező tanuk jelenlétében történt. (Kúria P. IV. 3112/1926. sz. a. 1927 január 26-án.) Indokok: Felperesnek a Pp. 45. §-ában foglalt rendelkezések megsértésére alapított felülvizsgá­lati panaszai nem jogszerűek, mert ez a törvény­hely egy a felek által meghatározott rendes bíró­ság illetékessége kikötésének feltételeiről intézke­dik, tehát nem vonatkozik az ezúttal is fennforgó arra az esetre, amikor a felek az ügyel annak vá­lasztott bíróság elé utalásával a rendes bíróság hatásköre alól elvonják. A kereskedő peres felek közt a 2. alatti szer­ződés alapján létrejött bizományi, tehát kereske­delmi ügyleteikből felmerült, a kereset tárgyául szolgáló követelés tekintetében létrejött tőzsde­birósági kikötés érvényességének a Ppé. 24. §-a értelmében hatályában fentartott 1881 :LIX. t.-e. 94. §-a b) pontja szerint nincs más feltétele, mint az, hogy a tőzsdebiróság iránti szerződés irásba legyen foglalva. Ennek a követelménynek pedig a peres felek által aláirt fennebbi okirat megfelel. Ezzel szemben a különbirósági kikötés hatá­lyossága szempontjából semmi jelentősége nincs annak, hogy az okirat keltezve nincs és hogy an­nak aláírása nem eíőttemező tanuk jelenlétében történt. Az érvényes tőzsdebirósági kikötés folytán léhát fennforog az alperes által érvényesített az a pergátló akadály, hogy az ügyben választott bí­róságnak kell eljárni. Éhhez képest a fellebbezési bíróságnak ily ér­telmű döntése jogszabályt nem sért. Választott bíróság. 49. A választott bíróság ítélete anyagi jogszabály sérelme okából nem támadható meg. Nincs oly jogszabály, mely a választott bíróság előtt kere­settel fellépő felperes ellenfelét elzárná attól, hogy ugyanazon jogviszonyból eredő ellenigényét viszontkeresettél ne érvényesíthesse. (Kúria P. IV. 3714/1926. sz. a: 1927 február 1-én.i Indokok: A Pp. 784. §-a taxatíve felsorolja azokat az cseleket, melyekben a választott bíró­ság ítéletének érvénytelenítése sikerrel kérhető. Fzek sorában valamely anyagi jogszabály sérelme — a meg nem engedett cselekményre kö­telezés esete kivételével, — nem szerepel. Az idevágó panaszok tehát annál kevésbé ve­hetők figyelembe, mert a választott bíróság ítéleti rendelkezése nem tartalmaz meg nem engedett cselekményre kötelezést. A Pp. 769. §. sérelmével kapcsolatban a 784. §. 2. pontjára alapított támadás elutasítása ellen irányuló panasz sem alapos, mert a fellebbezési bíróság helyes kifejtése szerint a személyben való tévedés kizárását célzó irásbafoglalás esetleges hiányát a megalakulási jegyzőkönyvnek a felek részéről történt aláírása kétségtelenül pótolhatja, a választott bíróságnak a 770. §-ban jelzett eljá­rással kezdeményezett megalakulása esetében pe­dig nem is irányadó a 769. §. rendelkezése. Végül olyan jogszabály nincs, mely a válasz­tott bíróság előtt' keresettel fellépő felperes ellen­felét elzárná attól, hogy ugjrane per keretében ugyanazon szerződéses viszonyból eredő ellenigé­nyét viszonkeresetileg érvényesítse. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület közli, hogy Bíró Zsigmond udvari tanácsos alelnök elnrklete alatt tegnap lefolyt 87 évi rendes közgyűlése az igazgatóság valamennyi javaslatát elfogadta és ennek megfelelően elhatá­rozta, hogy az 1,827.215.— P-t tevő tiszta nyereségből fizettes? ék februártól 28-álól kezdődőleg osztalékul minden részvény után 10 Pengő. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága meg­állapította a máreins 5-ére kitűzött rendes közgyűlés elé ter­jesztenoő mérleget. E mérleg az előző évi 715,215.54 pengővel szemben 838.364.93 P nyereséggel zárul. A nyereségből a köz­gyűlés elé terjesztendő jayaslat szerint, tebát 576 000 P fordí­tandó osztalék fizetésére, úgyhogy minden egyes 40 P n. é. részvény után 3.60 P (az előző évi 64 tillérrel szemben 72" fillér) osztalék fog fizettetni. Magyar Országos Központi Takarékpénztár igaz­gatósága az intézet nyugdijtartalékának 80.000 pengővel való előzetes dotálása és bőséges tartalékolások után 1,240 343,26 pengő tiszta • nyereség kimutatását határozta el és javasolni fogja, hogy az intézet 40 Dengő névértékű uj részvényeire osztalékul darabonként 4.50 pengő, vagyis összesen 900.000 pengő fizettessék a tavalyi 500.000 pengővel szemben. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Scbmidek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents