Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A nyugdíjintézet perelhetősége - Ausztriában - A tokaji bor védelme - Ausztriában - Iparüzési jog korlátozásáért vagy megvonásáért jár-e kártalanitás

KERESKEDELMI JOG idejére céloztatot! és a kellő tájékozás megszerzése uhui az egész osztály adminisztrációjában való részvételre letl volna hivatott; — nem sérteti jogszabályi a fellebbezési bíróság, amidőn olyan okol, amely az Ipartörvény 95. §-a szerint a szolgálati viszonynak az alkalmazott részéről rögtöni hatálylyal való felbontására alkalmas lehetett volna, fennforogni nem látott és a szolgálatál jogos ok és alperes hibája nélkül elhagyó felperest a felmondási időre járó illetmények és a végkielégítés iráni támasztott keresetével elutasította és mini pervesztest, - a per és fellebbezési költségekben is marasztalta, felperes idevágó felülvizsgálati panasza tehát nyilván alaptalan, míg egyéb felülvizsgálati panaszai követelése jogalapjának megdőltével amúgy is tárgytalanokká váltak. A remunerációl illetőié" a fellebbezési bíróság azt állapította meg. hogy felperes jutalomdijal (remunerációt) az előző több évben is rendszeresen mindig kapott. Ilyen állandó gyakorlat és szokás mellett pedig a jutalomdíj (remuneráció) még kifejezett kikötés hiányában is követelhető illetmény jellegével bír, amennyiben a feleknek azt a hallgatólagos megegyezéséi foglalja magában, hogy egyéb illetményeinek kiegészítéséül az. alkalmazottnak e cimen is meglelek) ősszegre van igénye. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, amidőn a kifejezett kikötés hiánya dacára felperesnek az. 1925. év első) negyedére az alperes által is elismert 4.548.000 K egy havi fizetéssel egyenlő összegűnek vett évi jutalomdijnak (remuneráció) a leszolgált 3 hónapra eső negyedrésze fejében 1.137,000 K-t megítélt: alperes csatlakozási kérelme tehát szintén jogosulatlan, miért is azt az ilélet rendelkezése szerinl hasonlókép elutasítani kellelt. Részvénytársaság. (Felértékelés.) 35. A kereskedelmi mérleg valódiságának helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló "000 1915. P. M. számú rendelet Ki. §-a csupán azt kívánta biztosítani, hogy a részvénytársasági vagyon u.j értékelése következtében a szavazati jognak eddig fennállott aránya az egyes részvénytagok és az összes részvények között ne változtassák meg, ámde azt, hogy az egyes részvényest megillető szavazati jog valamennyi részvényesre egyaránt kiterjedő hatállyal alapszabálymódosítás utján ne legyen korlátozható, egyáltalán nem zárja ki és inert a részvények összevonása folytán keletkezett hányadrészvényesek szavazati jogát és annak gyakorlási módját az idézett rendelet 11. §-a maga állapítja meg; az erre vonatkozó rendelkezéseknek az alapszabályokba való felvétele tehát merőben felesleges. iKnria P. IV 5267/1926. sz. a. 1926 dec. 21-én.) Kamat. 36. A korona állandósulása idején az 5%-os késedelmi kii mattal felperes a késedelemért kárpótolva van. (Kúria 1'. IV 2993/1926. sz. a. 1927 jan 25-én.) Indokok: Az irányadó tényállás szerinl az alperes felesége a házasulandó lányuk kelengyéje kiegészítéséül az A. alatti számlában felsorolt árukat és munkákat a felperesnél megrendelte és utóbbi azokat szállította. A fellebbezési bíróságnak azt a további lénymegállapítását, hogy ezek a kelengyetárgyak az alperes társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelellek, az alperes megtámadja, azonban sikertelenül. Meri a fellebbezési bíróság nem okszerütlenül jutott erre a következtetésre azokból a megállapított és meg nem támadóit tényekből: hogy az alperes feleségével és leányával a város központjában ötszobás nagyértékü bútorzattal berendezett lakásban lakik, hogy felesége és lánya az <") költségén több bélen ál Nizzában és a Semmeringen tartózkodtak, ott őket az alperes is meglátogatta. — továbbá, hogy az. alperes lányának jegyese főúri származású és a házasulandók egybe kelésük után az alperes által voltak egyelőre el tartandók. Nincsen elfogadható alapja alperes amiatt emelt panaszának sem. hogy fellebbezési bíróság mellőzte annak a kérdésnek a tisztázását, hogy alperes felesége a megrendeléskor szabad akaratéihatározását kizáró elmebetegségben szenvedett-e9 Mert annak szemmeltartásával, hogy a megrendeli iiü'ók. amelyek különben is túlnyomó részben a mindennapi használat tárgyai, az alperes családja által folytatott életmódhoz, továbbá a korszerűség kívánalmaihoz mérten nem tekinthetők nyilván szükségtelen és oly arányú kelengyecikkeknek, amelyeknek finomabb kivitelével kapcsolatba hozható magasabb árát a tervezett házasság társadalmi követelményei nem indokolnák, arra kell következtetni, hogy alperes felesége, aki a rendelést nagykorúságához közelálló vitátlanul épelméjű lányának társaságában és azzal egyetértésben lel le. ennek az ügyletnek a megkötésénél nem volt beszámíthatatlan elmeállapotban. Ily ügyállás mellett alperesnek a kereseti kelengvetárgvak vételáráért való felelőssé létele a fellebbezési bíróság helyes okfejtése értelmében az anyagi jognak megfelel. Az 1923. évi XXXIX. t e 3. S-a alapján a fellebbezési bíróság által megítélt kárkamatnak a törvényes késedelmi kamat mértékéig való leszállítása volt indokolt, mert a korona értékének már a kereseti áru rendelése idejében is fennforgott állandósulása mellett felperes az alperes fizetési késedelmével szemben a törvényes 5% kamat megtérítésével kellően kárpótolva van. 37. 4 korona stabilizálódása óta újból feléledt az 1877:VIII. t.-c. 4. §-ának érvénye, melynél fogva 8%-nál magasabb kamat ki nem köthető és meg nem ítélhető, különösen mikor a kamat búzában lett kikötve. (Kúria P. VII. 2597/1926. sz. a. 1927 január 20-án. i Indokok: A fellebbezési bíróság Ítéletében foglalt, meg nem támadott s ezért irányadó lényállás szerint alperesek 1924. évi szeptember hó 1-én felperestől 300 q 78 kilogrammos tiszavidéki búzát veitek kölcsön azzal a kikötéssel, hogy azt az 1925. évi március hó 1. napján tartoznak a. ekkor jegyzett • tőzsdei középárfolyamnak megfelelő összegben visszafizetni. A további irányadó tényállás szerint felperes a 300 <| búzát évi 21% buzakamatra adta kölcsön s félévi kamat fejében a kölcsönnyújtáskor 31 q búzát levont s nem vitás az sem. bogv alperesek 192."). évi március hó 9. napján kamatra 4 millió