Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra [2. r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG 45 lomban a védett és jogosulatlanul használt árujelzés egymással összetéveszthetők. Ez a dologban bent rejlő szükségszerűség. Ennélfogva már a védjegyjog szerint is a védjegy oltalma tauább terjed ki, mint amennyi a lajstromozásból folyik és ez a védjegyjogi oltalmi kör a forgalmi felfogás momentumai által határoztatik meg; de még mindig vannak nyitott kérdések, amelyek a védjegyjog szerint nem találnak teljesen kielégítő megoldást. Sokat vitatott kérdés az, hogy a szó és a kép egymással összetéveszthető-e:' Pld. valaki egy elefántnak a képét lajstromoztatta be keményítő részére; egy másvalaki az elefánt szót szintén keményítő részére használja és lajstromoztatja. Megengedett ez vagy nem? Az osztrák kereskedelmi minisztérium — egybehangzóan a német Patentamt-tal — a kérdést tagadólag döntötte el és az elefánt szóvédjegy törlését rendelte el, a képpel való nagy hasonlóság miatt. A német Reichsgericht és az osztrák Közigazgatási Bíróság ezzel teljesen ellentétesen döntöttek, mert — mondják ők — lehetetlen, hogy a szavat a képpel össze lehetne téveszteni. Ez helyes, amennyiben a két védjegyet az ember maga előtt látná; de még akkor is közelfekszik a vevő részére a feltevés, hogy bár különböző védjegyekről van szó, de mégis ugyanazon vállalat védjegyeiről; tehát ha a védjegyek nem is volnának összetéveszthetők, a vevő a különféle vállalatokat egymással összetévesztené. Ámde figyelmen kivül hagyatott, hogy a vevő nem látja maga előtt mind a két védjegyet, hanem emlékezetében csak az elefánt fogalmát tartotta meg. Ha az elefánt szót látja, ugy a fogalomhoz fűződő emlék ébred fel benne és az a nagy veszély áll elő, hogy ő a régi elefánt jelzést képzeli maga előtt látni, ugy hogy mind a két jelzést felcseréli egymással. Ehhez járul az az általános szokás, hogy az árukat az ábrás védjegyről nevezik el; pld. beszélnek Anker Brot-ró\, Zwillingsmarke (Henekel) stb. ről. Az angol amerikai jog nem is teszi vitássá, hogy a szó és a kép egymással összetéveszthetők, éppen azon megszokás folytán, hogy az ábrás védjegyet szóval nevezik meg és egy amerikai iró, Brown: The law of trade marks (449. §.) világosan és nyomatékosan mondja: kép és szó egymás mellett mint versenytársak védjegyei nem állhatnak meg. («The picture and the word could not lawfully coexist as marks for rivals dealing in the same class of marchandise»); továbbá azt mondja: «a fül az az eszköz, amellyel a vevő megtévesztendő.» Há a vevő bejön az üzletbe és kérdezi, hogy van-e elefánt-keményitő, akkor mind a kettőre: ugy a szó, mint a képvédjegyü árura az igazsághoz hiven igennel felelhet. A Tvt. szerint most már ez a kérdés nem kétséges. Amennyiben A. az elefántábrás védjegyet keményítők részére forgalomba hozta és ismertté tette, akkor B., ha az elefánt szól használná erre az árura, tisztességtelenül cselekednék. Mert fennforog a veszély, hogy a forgalomban B. áruját A. árujának tekintenék, mert a forgalomban a két jelzést egymással öszetévesztik vagy legalább is ugyanazon vállalat jelzésének tartanák. Hogy itt a 8. vagy 9. §. alkalmazandó-e, az nem döntő, mert ez az eljárás mindenesetre a kereskedői tisztességbe és a jó erkölcsbe ütközik és az 1. §. védelmet nyújt ezen eljárás ellen. Persze feltételeztetik, hogy a szó a forgalomban használt megjelölése a képnek, pld. egy világítótorony, egy macska vagy egy csillag és a megfelelő szó. Ha nem forog fenn az az eset, pld. ha egy nyávogó macskának a képe és a Katzenjammer szó állanak egymással szemben, ugy nem fog a veszély fennforgónak tekintetni, amennyiben a forgalmi felfogás ezt a két jelzést nem téveszti össze s igy a Tvt. nem fog alkalmazást nyerni, minthogy annak előfeltételei hiányoznak. Rokonkérdés, hogy egy védjegyként belajstromozott szó és annak fordításba a védjegyjog értelmében összetéveszthetők-e? Pld. ha csillag szó van belajstromozva A. részére, B. hasonló áruk részére, ennek a szónak fordítását használja más nyelven, pld. Stella, Etoile, Star stb. Vagy arról van szó, hogy ha villám van belajstromozva, másvalaki az Eclair szót használhatja-e? Az osztrák kereskedelmi minisztérium e kérdést ismételten tagadóan döntötte el és a fordítás összetéveszthetőségét állapította meg; a közigazgatási bíróság azonban ebben az esetben is kizártnak tekinti az összetéveszthetőséget, mivel a vevőnek azt a két védjegyet egymástól meg kell különböztetni. Ez azonban csak akkor áll, ha mind a két védjegy egymás mellett van vagy pedig, hogy ha a vevő nemcsak a fogalomra emlékszik, hanem arra a nyelvre is, amelyben a szó védjegyezve van. Éppen ezért Ausztriában, annak soknyelvüsége miatt volt közelfekvő az ily összetéveszthetőség. Ma azonban már ez a kérdés sem ebből a szempontból ítélendő meg, vájjon a vevő a két védjegy közötti különbséget meg tudja-e állapítani, hanem hogy a vevő nem fog-e látni a két védjegy között összefüggést oly értelemben, hogy azt hiszi, hogy ezek a védjegyek ugyanahoz a vállalathoz tartoznak, amely a védjegyét különböző nyelveken alkalmazza, hogy a közönségnek annak nyelve szerint közelebb jusson. Ha ez az eset a körülmények mérlegelése mellett fennforog, akkor különbséget kell tenni mindenekelőtt, hogy a figvelembejövő közönség részéről lehet-e számitani a nyelvek megértésére? így pld. a spanyol vagy a portugál nyelv nálunk nem vál-