Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Kötelemvalósulás

40 KERESKEDELMI JOG ± sz. eredő kárál ki kellene mulatnia. Minthogy pedig az alperes szabóiparával azonos ipart folytató felperesek az emiitett törvénycikk 30. £-a értelmében az alperesnek versenytársai: a fellebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a felperesek kereshetőségi jogát vagyonilag is értékélhető jogsérelmek kimutatása nélkül is megállapította. Megfelel az anyagi jognak az a döntése is. hogy az alperest az «E . . . e . . . sz . . . sz . . . f.. . és gv ... r . . . id. T ..'. S . . .» cég használatától eltiltotta. A cégnek idézett szövege ugyanis a közönség félrevezetésére alkalmas-, mert szövetkezetre, — tehát nyilvános számadással tartozó s ennélfogva rendszerint nagyobb erkölcsi és töke , erővel rendelkező társulatra mutat, holott az alperes cége egyéni cég. E cégszöveg tehát nemcsak a cégvalódiság éhébe, hanem abba az anyagi jogszabályba is ütközik, hogy a kereskedők nem használhatnak cégükben olyan toldatot, amely a közönség megtévesztésére alkalmas. Tisztességtelen verseny. 31. A vagyoni elégtétel (Tvt. 35. §.) megítélésénél a szándékosság vizsgálandó, ami mellett a bitorlónak jó- vagy rosszhiszeműsége közömbös. (Kúria P. IV. 2422/1926. sz. a. 1926 dec. 7-én.) Indokok: Meg sem támadott irányadó tény, hogy az alperes az üzleti hirdetőtábláin a «Singer varrógépek». valamint «Singer varrógép és alkatrészei* gyári raktára feliratokat alkalmazta. Támadás hiányában jogerős a fellebbezési bíróságnak e tényállásra alapított az a (hintése, hogy az alperes e leiiratok használatával az 1923: V. t.-c.-be ütköző bitorlást követett el s hogy az ezzel okozott vagyoni kár megtérítésére köteles. Ezek után a tvt. 35. §. második bekezdése értelmében a felperes elégtétel-igényének jogossága szempontjából már csak az vizsgálandó, hogy a megállapított károsításra alkalmas bitorlás cselekményét az alperes szándékosan követte-e el? Ez iránt pedig kétség sem lehet, mert az egyedül a felperes varrógépeinek megjelölésére szolgáló védjegyzett névnek az alperes varrógépkereskedésre is kiterjedő üzlete felirataiban alkalmazása csak az ö intézkedésére, tehát szándékos cselekménye folytán történhetett. A sérelmes állapotnak a tvt. életbelépte után lentarfását pedig, — ami a 47. §. szerint ugyancsak cselekményként Ítélendő meg, nem menti a feliratok eredeti alkalmazásának esetleges jóhiszeműsége sem, mert az elégtételre való jog törvényes alapja a bitorlónak szándékos cselekménye s annak jó- vagy rosszhiszeműsége az elégtételi kötelezettség szempontjából teljesen közömbös. Eszerint a tvt. 35. §. második bekezdése alkalmazásának minden feltétele fennforog, miért i sa megtámadott rendelkezés megváltoztatásával az alperes méltányos összegű elégtétel fizetésére is kötelezendő volt. Választott biróság. 32. A választott bírósági szerződés, mint a birói hatáskört megállapító általános jogszabályok alól kivételt alkotó megegyezés, kiterjesztően nem értelmezhető. A választott bíróság hatásköre tehát nem terjeszthető ki sem más személyre, sem más ügyre, mint akire és amely ügyre vonatkozóan az a választott bírósági szerződés tartalma szerint kiköttetett. (Kuriá P. II. 6520/1925. sz. a. 1926 nov. 9-én.) Indokok: Az adott esetben az alperes által 2. alatt csatolt nyugdíjbiztosítási szerződés kiegészítő részét képező nyugdíjpénztári alapszabályok 9. §-a szerint, — amelyre alperes a választott biróság hatáskoréi alapítja, — a választott biróság hatáskörre csak a nyugdíjpénztár és annak tagjai között felmerülő vitás kérdésekre köttetett ki. Habár tehát a nyugdíjpénztárt az alperes létesítette is. s habár alperes, mint munkaadó az állandó birói gyakorlat szerint az általa alkalmazottak nyugdijáért a nyugdí jpénztárral egyetemlegesen felelős is. az ellene a nyugdíj fizetése iránt indított per elbírálása nem a választott biróság, hanem a rendes — az adott esetben a munkaügyi biróság hatáskörébe tartozik, mert a nyugdíjpénztár alapszabályainak ismertetett rendelkezésével a választott biróság hatásköre az alperes ellen támasztható követelés elbírálására ki nem köttetett, alperes pedig maga sem állítja, hogy közte és felperes között más választott bírósági szerződés létesült volna. MEGHÍVÓ. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlésének harmadik rendes évi üleset 1927. évi febiuár hó 7-én (hétfőn) délután 6 órakor a .Magyar Acmzeti Hank budapesti (V. ker., Szabadság-tér 8. sz. alatt) széktu'uának második emeleti nagy tanácstermében tartja. A közgyűlés ezen é«i ülésén a Magvar Nemzeti Bank alapszabályainak 12 cikke értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik 25 i észvénynek birtokát a Banknál 1926. évi július hó 31-éig eszközölt leiétel utján igazolták és ezen részvényeket azóta vissza nem vették. A belépőjegyek a tárgysorozattal együtt a részvényeseknek, illetve azok meghatalmazottainak keilő időben meg fognak küldetni. Budapest, 1926. évi december hó 22-én. M agyar Nemzeti B a n k Popovics, elnök. MadarassyBeck, íötanácsos. Schóber, vezérigazgató. Az Angol-Magyar Bank részvénytőkéjét 121 273 á 50 pengő névértékű részvény kibocsátása utján 12 millióra, saját tőkéit kb. 21 millió pengőre emelte föl. Minden eddigi 50 P névértékű részvényre egy uj részvény vehető át február 12-ig S0 pengő kibocsátási áron. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : l)r. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-üt 34. — Felelős : Schmidek Géza.