Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Dr. Szende Péter Pál: A kereskedelmi törvény kézikönyve. Dr. Bozóky Géza bevezetésével [Könyvismertetés]

34 KERESKEDELMI Jüü 2. sz. isinél képes a könyvpiacot ilyen igazán békebeli színvonalon álló miivel gazdagítani. A szerző szorosan alkalmazkodik kitűzött céljához, egyéni véleményt sohasem fejez ki. hanem mindig a jogszabályalkotót és a hirót beszélteti, ö csupán rendezi az anyagot, de ez a rendezés már egymagában a kommentálás jellegével hir. meri azt a rendszert követi, amit Staud Lajos kitűnő magánjoga alkalmazott nálunk első ízben, t. i. a joggyakorlat anyagát címfeliratok alatt csoportosítja. A rendszere az. hogy a kereskedelmi törvény egyes §-ai után közli a kapcsolat >s rendelkezésekre, valamint a gyűjteményben nem közölt egyéb jogszabályokra utalást, amely sokszor igen becses összeállításként jelentkezik (pl. kereskedelmi szokások alkalmazási köre. közokirali és teljes bizonyító erő nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmények)', azután közli teljes szöveggel a kereskedelmi törvényen kívülálló, de azzal szoros kapcsolatban álló tételes rendelkezéseket, közlük a megtelelő helyeken a tőzsdei áruüzleti szokásokat, végül a már emiitett csoportosítással a joggyakorlatot. Ami a jogszabályok közléséi illeti, nem volt könnyű feladat különösen az ujabb jogszabályokat a kereskedelmi törvény egyes f aihoz kapcsolni, egyfelől azért, inert egyes rendelkezések az aíptörvéhy több rendelkezésivel is kapcsolat bári állanak, másfelől pedig azért, mert más rendelkezések viszont egyik §-hoz sem voltak kapcsolhatók. A szerző ezen a nehézségen ügy segített, hogy egyes rendelkezéseket több helyen is közölt egyes jelentősebb jogszabályok teljes szöveget a lügge-ékben is közölte, végül az egy helyén már közölt ren l-1 ki >.és elhelyezésére a többi kin csolalos helyeken utalt. A függelékben nem közölt jogszabályok rekonstruálása természetesen a fel darabolás folytán nem lesz könnyű, igv pl. a mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 7000 l'.U.V P. M. számú rendelet egyes rendelkezései a 2<5., 28., 147., 148., 157.. 163., 174.. 179.. 199.. 201.. 209., 210.. 225., 231. és 235. §-nál találhatók lel. nem számítva a Kt. más §-ainál is gyakran előforduló utalásokat. Éppen az említett rendeletet és az azt kiegészítő ujabb rendeleteket talán helyesel)!) is lett volna a függelékben is egész terjedelemben közölni, de abban megint a szerzőnek van igaza, hogy ezekben a rendelkezésekben sok olyan van. ami átmeneti jellegénél fogva vagy máris tárgytalan, vagy rövid időn belül tárgytalanná fog válni. A jogszabályanyag tekintetében még megjegyzem, hogy a 163: ij-nál közölt 6190 1920. M. E. sz. rendelet a 900 1923. M. E. sz. rendelethez mellékeli jegyzékből kitűnően már hatályát vesztette, a fügelékben közöli 20922 187."). számú cégjegyzékrendelet pedig a cégügyekben fizetendő külön eljárási költség tárgyában kiadott 45700/1925, 1. M. szánni rendelet folytán módosult, miért is jó lett volna ezt az utóbbi rendeletet is közölni. A székhelyre vonatkozó rendelkezések körében nem találtain meg az 1922:XVÍI. t.-c. 21. §-át. A legnagyobb és legkiválóbb munkát a szerző a judikatura összeállításával végezte. Ebben a körben főként olt. ahol az anyagot a már említeti címfeliratokkal nem állott módjában tagolni, azl is megtehette volna, hogy az ujabb határozatokat egyszerűen időrendben a régiek után közölte volna, ehelyett azonban fáradságos munka árán gondoskodott arról, hogy a határozatok mindig logikus sorrendben kövessék egymást. Kiváló munkát végzett az elavult határozatok kiselejtezésével és az uj anyag megváIogalásá\al is. E tekintetben jellemző, hogy a valorizáció hatalmas határozatanyagából öt oldalt (567—572 1.), a gazdasági lehetetlenülés judikaturá jából pedig mindössze hét oldalt (675 082 1. közöl, de a közölt határozatok valóban a birói gyakorlat legfontosabb termékei, amelyekből ezeknek a kérdéseknek a inai állásáról pontosan és kellő részletességgel tájékozódhatjk az. olvasó. Olyan ebetekben, ami kor a kereskedelmi törvény valamely §-ával kapcsolatban Olyan ujabb jogszabályt kő zöl (pl. 1910 1920. M. E. sz. r. t923:XXXIX. t.-c.) a szerző, amelynek alapján ónálló gyakorlat fejlődött ki. a Kt. §-ára vonatkozó határozatok 'után a külön jogszabályra vonatkozó gyakorlatot is szisztematikus rendszerbe foglalva közli. A határozatok közlésénél is követte egyébként a szerző a jogszabályoknál már emiitett azt a rendszeri, hogy ©gyes határozatokat több helyen is közöli (pl. a szövetkezet közgyűlési határozat megtámadására vonatkozó judikaturát nemcsak a 240. §-nál, hanem a 174. §-nál is közli), továbbá, hogy a rokontermészetű anyagokat kölcsönös utalásosai kötötte össze (pl. fedezeti vétel: 353. és 356. kényszereladás: 351. és 352. §). \ kötet végén található betűrendes tárgyion lató mellett nézetem szerint hasznos lett volna, ha a szerző nagy munkájának befejezéséül a kereske delmi törvényen kívül közölt jogszabályokról ulöréndes §-onkinti mutatót is készített volna, amelynek révén a kereseti külön jogszabályt könnyei' ben meg lehetne találni és hamarább meg lehetne állapítani azt is. ha a szerző egyik-másik rendelkezés közlését nem tartotta szükségesnek. A ke reskedelmi törvény részleges reformja küszöbön áll. a mii bevezetésében Bózóky Géza is hat\r>zottan állást foglal a reform sürgős szüksége mellett, a reform megvalósulása azonban még elég hosszú időt fog igénybe venni ahhoz, hogy a Szende Péter Pál kitűnő munkáját jogászközönségünk megkedvelje, hiszen müve közreadásával nemcsak hasznos szolgálatol lett. hanem egyéne sen hézagot töltött be. S ha a reform valóban meglesz, a jogászközönség ismét szerzőnktől fogja várni, hogy a reform eredményét müvének uj kiadásában feldolgozva közreadja, ami a most el végzett nagy munka után talán senkinek sem lesz könnyebb, mini éppen neki. (n. e.)