Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Jelzálogadóslevél és telekadóslevél

2*. S5t. K E KESKEDELMI JOG 31 lene az eladónak vagy zálogadósnak számolnia. Vizsgálat tárgyává kellene minden egyes esetben tennie, hogy a (56. §. 1 — 4. pontjaiban felsorolt esetek valamelyike feriforog-e. Felvilágosítást kellene kérnie a vevőtőr a vétel céljára vonatkozólag. Hogyan győződjék meg arról, hogy pl. a saját részvényeit megszerző társaság tényleg egyesülés céljából vásárolja a részvényeket, vagy pedig e célt csak megtévesztésül közölte vele. Hogyan győződjék meg a 2. pont esetében arról, hogy a társaság érdekének védelmére szükséges megállapodás folyománya a saját részvény megszerzése, vagy vizsgálja, hogy ez a megállapodás tényleg a társaság érdekeit szolgálja-e. Mindmegannyi megkötöttség, amelyet az értékpapírok forgalmának közismert gyors üteme meg nem enged és amely az értékpapírok piacát, a tőzsdét teljesen kiforgatná lényegéből. Azonfelül a semmisség igen gyakran illegális restituciók veszélyét vonhatná maga után oly esetekben, amidőn az eladó vagy zálogbaadó az árfolyamok változása folytán a későbbi árfolyam nyereségétől esett el. Igen helyes és józan ezért a mai judikatura, amely ezt a semmisséget perborreskálja és a forgalom érdekében rendkívül veszélyes lenne ezen az állapoton változtatni. Legfeljebb arról lehetne szó. hogy az igazgatóság tagjaival egyetemlegesen állapítsa meg a Tervezet ez eladónak vagy zálogbaadónak kártérítési felelősségét magának az ügyletnek érintése nélkül az esetre, ha az eladásnál vagy zálogbaadásnál bebizonyithatóan rosszbiszemüek voltak, tehát egyenes tudomásuk volt arról, hogy a saját részvények megszerzése vagy zálogbavétele a törvényes rendelkezésekbe ütköző célzattal történt. Magát a forgalmat azonban ;i semmisség lehetőségének kilátásba belyezésével zavarni nem szabad. Jelzálogadóslevél és telekadóslevcl. Irta: Dr. Zerkowitz Zsigmond buclnpesti ügyvéd. 1. A törvényjavaslat a jelzálogjogról felvette a jelzálogadóslevél és telekadóslevél intézményét. Ha a jelzálogos hitelező — így szól a-87. § — olyan hitelintézel vagy olyan hitelintézet lagintézete, melynek alapszabályait törvény állapítja meg, vagy erősiti meg, vagy a kormányhatóság jóváhagyja, kérelmére a jelzálogjogról jelzálogadóslevelet, a télekadósságról telekadóslevelet lehet kiállítani. Az adóslevelet a telekkönyvi hatóság állítja ki a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat alapján. Az adóslevél kiállítását a telekkönyvben fel kell jegyezni. A jelzálogos követelést ily esetben csak az adóslevél utján lehet átruházni vagy megterhelni. Ehhez szükséges, hogy a hitelező a Jelzáloga dóslevelét Írásbeli átruházó vagy terhelő nvilalkozallal a szerző fél megnevezésével — ellássa és a szerző félnek átadja. A telekadóslevelet pedig bemutatóra szóló értékpapírként is lehel kiállítani. Ez esetben a jelzálogos követelés átruházásához vagy megterheléséihez a telekadóslevél birtokáriak átadása elegendő. A Tervezet első szövege az ily adóslevelek intézményét, amely nem az eddigi osztrák-magyar telekkönyvi rendszerből fakadt és amely a jelzáloghitel túlságos megkönnyítését és a forgalom gyorsítását idézi elő — tudatosan mellőzte. Az indokolás szerint a közgazdasági szempontok nem tették kívánatossá, bogy a nemzeti sajátságaink mellett olyan intézmény létesüljön, amely az ingatlan könnyelmű eladósitásának igen veszedelmes eszközévé fajulhat, másrészt pedig nem volt kívánatos, bogy nagyobb számmal olyanok szerezzenek jelzálogjogokat, akiknek ez a megszerzés és annak eredményes átruházása üzletszerű foglalkozásuk ,] Ha ugyanis a jelzálogforgalmat hasonló alapon szervezzük, mint a hátirattal átruházható vagy bemutatóra szóló értékpapírok forgalmát, lehetségessé válik az ingatlanok olyatén megterhelése, hogy a követelés a tulajdonos tudta nélkül ujabb és ujabb hitelező kezére kerül és a tulajdonost akkor és arról az oldalról éri a kielégítés szüksége, amikor és amely oldalról legkevésbé sem várja. Már később a Bsz. nem utasítja el a jelzálogadós levél gondolatát és kimondja, hogy a jelzálogos követelés telekkönyvön kívüli átruházását értékpapírként közvetítő jelzáloglevél intézményéről külön törvény rendelkezik. (Bsz. 673. §.) Az átruházás ezt a módját azzal indokolja, hogy erre különösen a vidéki pénzintézetnek a nagybankokhoz való viszonyában van szükségük olyankor, amikor a vidéki intézetek az általuk nyújtott jelzálogos kölcsönt a központban kívánják leszámitoltatni. A világháború jött aztán közbe és a gazdasági viszonyok nagyban változtak. Az utolsó években a jelzálogos kölcsönök felvétele megnehezült, melynek okaira csak rá kell mutatni. Ma még az utóbbi évek gazdasági depressziójának jelenségeit érezzük, különösen pedig azt a tőkehiányt, amelyet a földhitel eddigi rendszerének, a záloglevelek elértéktelenedése idézeti elő. Az uj törvényjavaslat ebben az atmoszférában készült és szakítva a régebbi állásponttal, a jelzálog mobilitását már szükségességként tárgyalja. 2. A törvényjavaslat a jelzálogadóslevél és telekadóslevél felvételét akképpen igyekszik korlátozni, hogy azoknak a hitelezőknek a körét, akik javára ily adóslevelek kiadhatók, meglehetősen szűk körre szorít ja és nevezel1 Indokolás II. kötet 668. oldal.